Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-08 / 184. szám

Szeged, 1917. augusztus 8. DfeLM Aü Y AROasiZii tolásokra kényszerítve mindaddig, 'inig operatív ereje ki nem merült és óriási hadianyaga el nem fogyott. Elror aztán elkövetkezett a nap, amelyen az ősi Habsburg-monarchia — harcban az ellenségek egész világával — öntudatra ébreu* tiszta erejének, Gorlice napja, a nagy viaskodás fordulópontja. A tarnov-gorlicei áttöréssel 1915 május 2-án bevezetett szövetséges hadműveletek összetörték az orosz délnyugati arcvonalát és kiűzték az oroszokat Közép-Galíciából. Przemysl és Lemherg mint e fényes győzelem gyümölcsei' megint csapataink kezére jutottak és mig a 7. és 2. 'hadseregből alakult déli és keleti arcvonalunk a Dnyeszter és a Zlota-Lipa mentén a Búgig lekötötte az ellenséget, a szövetséges Ibadak a Bug ós a Visztula közt északnak nyomultak, tömérdek csatában és ütközetben megverték az ellenséget, elbódították érődéit és az orosz hadseregeket Lengyelországból egyre kijebb nyomták Kelet felé. Ekkor azonban keleti arcvonalunk megerősödve az 1. és 4. hadsereggel, támadásra tört előre, az oroszok délnyugati arcvonalát Volíhiniában és Keletgaliciában visszavetette, mígnem október elején lezárultak a harcok. •A szövetségesek arcvonala most már a Keletitengertől kezdve (Rigától nyugatra) egészen az oláh határig húzódott, Botján mellett. Tovább ellenséges területeket hódítottunk és az oroszokat jó ideig tétlenségre kárhoztattuk. Az ellenség ugyan 1915—16 fordulóján meg próbált áttörni Keetgaliciában és Bukovinában, de tömegroham®i vérbefultak és összetörlek hadseregünk vitézségén. Az oroszok nagy csalódását azonban az 1916 nyarán újra megkísérelt offenziva hozta meg. Ez a belálás hajlandóvá lette II. Miklós cárt a békekötésre. De elfeledte, ihogy a nyugati államok hatalmasai nem vehetnek magukra ilyen nagylelkű elhatározást, mert ellentétben van lüm borús céljaikkal és föltétlenül bukásukat idézte volna elő. Igy aztán a cárnak és vele a dinasztiának kellett buknia és a nyugati hatalmak által felidézett forradalom bevonult Oroszországba. Vart inch József, őrnagy. Összeomlott olasz előretörés. BUDAPEST, augusztus 7. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A tassani gerincen, Gavaleselöl délkeletre, egy olasz előretörés ttizünkben összeomlott. Az ellen, séges zászlóalj teljes felbomlásban menekült. Az Isonzó mellett az ágyuharc tegnap ismét alábbhagyott. A VEZÉRKAR FÖNÖKE, Macedóniában a helyzet változatlan. BUDAPEST, augusztus 7. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harctér: A helyzet változatlan. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. BERLIN, augusztus 7. A nagy főhadiszállás jelenti: A macedón arcvonalon a helyzet változatlan, LUDENDORFF, első főszáliásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) HÍREK ocoo Talajdonképpen ugy kellett volna, hogy daloljon, örüljön, nevessen; fájt neki és haragudott önmagára, amiért nem tudta megtenni. Ehelyett csodálkoznia kellett; olyan furcsa, zavaros érzései voltak; mintha eddig vak lett volna s most egyszerre belefénylett szemébe az opálos napfény. És ő csak nézett, nézett mohón, vizsga tekintettel; pillanatok alatt mindent látná akart; megérteni a magasságot és a mélységeket és megfejteni a fölrikoltó rébuszokat, amelyek most mind gúnyos arccal meredtek feléje. iBöldog volt, vagy boldogtalan? nem tudta maga sem. Nem is kereste; ezeken a lázas napokon sokkal fontosabbnak találta, hogy olyan útra találjon, amelyen járni lehet. íMert nagyon is ingoványon érezte magát; attól a naptól kezdve, hogy egyedül maradt azzal, akit mint valami második Istent szeretett tisztelt és beesült, egyszerre sikoltó kétségbeeséssel állapította meg, hogy elképzelései csak álmok voltak, amelyekből föl kellett ébrednie, le kellett zuhannia. Ó! mert nincs nagyság, nincs istenség emberben és alkosson bár isteni, öröklétű dolgokat, ő maga ember, fájdalmasan, szürkén ember marad. iMiórt nem örül? Annak nyerhette meg, aminek akarta. Szeretőjének, férjének, szolgájának; szolgálójának őt, aki a legtöbbnek szinte elérhetetlen volt! Miért nem örült, inért kellett csudálkoznia, mért kellett föleszmélnie kábultságából? Álért kellett lezu hannia az álmok piedesztáljáról, le, le a sö tét ingoványba, ahol hiába keresi a talajt megriadt, reszkető lába? De lassan világosodni kezdett. Ahogy először elcsudálkozott, bogy mennyire távoli, idegen tőle az a hely, ahol mindennap élt, már szilárdan haladt a megértés, megisme rés felé. Csak ő maga nem tudta még; egyedül esak ő. Mások meglátták a változást, keserűen és cinikusan és maguk is segítették a bajsza e verejtékes utján. Akarták, hogy mielőbb a végére jusson; topp, itt vagyok. És (egy na p, mikor legjobban, legei visel hetetlenebbiil égette a bizonytalanság, megérkezett. Az ágya szélén ült, táncoló idegekkel és nem tudta, most mi következik? Csak ült és törte a tejét a kérdéseken, a fölrikoltó rébuszokon, „miért"-eken; filozofált és töprengett; vajúdott a problémákon, Dr érezte, bogy már nem birja tovább; sajkájába, befolyni érezte a láp vizét és látta, hogy süly ed, siilyed. Sikoltani akart, de nem tudott és végigvágódott döbbenetes erővel a pallón. És a kezéből kihullt a könyv, amelyről azt hitte, fegyvere az élet ellen s amely most igy ellene fordult. És üvegesedő szemei iszonyodva taszították távol maguktól a apró, fekete betűket, melyekben Schopenhauer értekezik a balálról. — Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósítónk a keddi tőzsdéről: Nyugodt forgalom mellett szilárd volt ma az irányzat és az árnivó újból emelkedett. A gabonatőzsdén ára hiányában ma sem volt kínálat és igy üzletkötésre alig került a sor. Bécsből jelentik: A hadíhelyzet kedvező megítélésére támaszkodva a imai szabad értékforgalom megtartotta szilárd hangulatát. — József főherceg a magyar kormányhoz. A Magyar Tudósító jelenti: József főherceget Csernovicba történt bevonulása alkalmából a kormány meleghangú távirattal üdvözölte. Az üdvözlésre József főherceg a következő táviratban válaszolt: „A magyar királyi kormány bensőséges üdvözlete bálás visszhangra talált ugy az én, mint vitézeim lelkében, akik elkeseredett tusukban vad futásba verték a hatalmas ellenséget és ma már messze Csernovicon tul üldözik őket. József főherceg, vezérezredes." — Seídler osztrák miniszterelnök kitüntetése. Bécsből jelentik: Károly császárSeidler osztrák miniszterelnöknek az osztrák Lipótrend nagykeresztjét adományozta. — Kövess Hermant tábornagygyá nevezte ki a király. A Magyar Távirati Irodának jelentik Csernovicból: Ö felsége a következő legfelsőbb kéziratot bocsátotta, ki: Kövess vezérezredesnek! Kinevezem Önt, kedves Kövess vezérezredes, a háború egész ideje alatt és több harctéren tanúsított kipróbált és eredményes vezéri tevékenységének bálás elismeréséül tábornagygyá. Hálás elismerés-" sel a több harctéren tanúsított, mindenkor eredményes és kiváló vezetésért, amely éppen most Bukovina visszafoglalását eredményezte, rendkivüli dicsérő elismerésemet fejezem ki. Kövess e háborúban a negyedik tábornagyunk. Előtte Frigyes főherceg, Jenő főherceg és báró Conrad kapta meg a tábornagyi rangot. Kövess mint a harmadik hadtest parancsnoka vonult a háborúba. Az ő hadserege foglalta, el Ivaugorodot, Belgrádot, a Lovcsent, Durazzót, Asiagót és most Csernovicot. Mikor a tábornok ma a Pruth hidjánál fogadta ő felségét, a legfelsőbb hadúr közölte vele tábornagyi kinevezését, — Az uj fiumei kormányzé eskütétele. Budapestről telefonálja tudósítónk; Jekelfulusy Zoltán, az uj fiumei kormányzó hétfőn tette le a miniszterelnök kezébe az esküt. Még ezen a héten audiencián fog megjelenni a királynál is. — A minisztereinők válasza a szegedi demokratapart üdvözlésére, m szegedi demokratapárt, mint jelentettük, megalakulása alkalmából üdvözlő táviratot küldött gróf Esterházy miniszterelnök ós a demokratapárt vezéreihez. A miniszterelnök az üdvözlésre a következő távirattal válaszolt; Szive® üdvözlésüket hálásan köszöni és melegen viszonozza Esterházy. — Harsanyi Elemér — főügyész. Budapestről telefonálja tudósítónk: A ikirály az igazságügyiminiszter előterjesztésére Harsanyi Elemér szegedi kir. vezető ügyésznek a főügyészi cimet és jelleget adományozta. — Az ipartestületek szövetségének gyűlése. Az ipartestületek országos szövetségenek választmánya tegnap Budapesten ülést tartott dr, Horváth János ügyvezető elnök vezetése mellett. Dr. Dóczi Sámuel, szövetségi titkár előadása alapján a választmány több oly ügyben határozott el felterjesztést, melyek a kisiparosok életbevágó érdekeit érintik. Igy foglakozott az ülés a kézművesipari közszállitások szervezésének, a nyersanyagok és szerszámok békeidei elosztásának, a dena-