Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-04 / 181. szám

2 BÉLMAGYAB0RS2LAG. Szeged, 1917. augusztus 4. Az orosz külügyminiszter a háború folytatása mellett. — Terescsenko epizódnak mondja az orosz visszavonulást. — Terescsenko orosz külügyminiszter köftáviratot intézett Oroszországnak az an­tant-államokban alkreditált nagyköveteihez. Ez ,a távi hat szomorú bizonysága annak, hogy az ideiglenes kormány továbra is An­glia zsolldjában akar maradni és nem kiépes beváltani azokat az ígéreteket, amelyeket joggal kér tőle számon a cári uralom alól felszabadult orosz nép. A távirat tudaltja Oroszország szövet­ségeseivel, hogy az orosz hadsereg hardké­pességéneik helyreállítására minden intéz­kedést megtett a kormány, amely a 'háború folytatását határozta el a győzelmes befe­jezésig. Mintha Tterescsanko nem is a demo­kratikus Oroszorsizág külügyminisztere len­ne, táviratában egyetlen egy szó sincs a békéről- Még csak azt sem imondja, hogy a háborút a tisztességes békéig akarja foly­tatni. Terescsenko a háború győzelmes be­ifejezéséről beszél éppen most, amikor a központé hatalmiak offenzívája elől Galíciá­iból é's Bukovinából sietve vonul vissza a megvert és dieimioralzált orosz hadsereg éi téppen ugy, mint Riibcíf, aki a francia nép nevében azt jelentette ki, hogy nekik győiz­ni kell. És éppen akikor, amikor a flandriai agy offenzíva is csak ugy vérbefulladt, mint az előbbiek. Ha Terescsenko és Ribot mégis a győ­zelmes befejezésig akarja folytatni a hábo­rút, akkor ennek a háborúnak sosem lehet­ne vége és a bléke beláthatatlan időre távo­lodnék el. Az orosz külügyminiszter kevés érzéket árul el a nép áldozata, iránt, amidőn az orosz hadsereg visszavonulását a háború negyedik esztendejében epizódnak mondja. Még eg/ilyen véres epizódot aligha bir el az orosz hadsereg, amelyben a lázadás ütötte fel a fejét. Az orosz nép felháborodá­sa el fogja söpörni a helyéről az ideiglenes 'kormányt, amely rutul elárulta az ország London, augusztus 3. A Reuter-ügynök­ség jelenti: Az alsóház ülésén Henderson J/e­.széde után Sykes képviselő felszólította Lloyd George miiiszterelnököt, jelentse ki, hogy a kormány nem játszik a békével. Ha az ország megerősödik mostani benyomásában, az egész királyság megrendül tőle. Loyd George ezt felelte: érdekeit és a szabadság ügyét- Nem lehetet­len, hogy Terescsenko táviratára — és nem sok idő múlva — az orosz nép méltó felele­tet fog 'adni és megszűnteid az ideiglenes kormány uralmát, amely aé forradalmi Oroszország történetében ugy fog szerepel­ni, mint egy átkos epizódja a birodalom de­mokratikus korszakának. , Stockholm, aug. 3. Pétervárról jelentik hivatalosan: Terescsenko orosz külügymi­niszter az antant államoknál akkreditált orosz diplomáciai -képviselőkhöz körtávira­tot intézett, /melyben többek közt a követ­kezőket mondja: — Amidőn uj, nehéz /szerencsétlen­ség érte Oroszországot, kell, hogy kör­vonalazzuk a háború folytatása tekin­tetéiben álláspontunkat. A szövetsége­sekkel közös harctéri jakcióit határcz­öunA el, de offenzívánk áthidalhatatlan nehézségekbe ütközött. Az ellenség ügy nöikei forradalmat idézitek elö az ország han s ezzel egyidejűleg egyes csapa­tok megfeledkeztek kötelességeikről és elhagyva állásaikat, lehetővé tették az ellenségnek a frontáttörést- A lázadást elnyomtuk. A hadsereg harcképességé, nek helyreállítására a szükséges intéz­kedéseket megtettük. Semmiféle ne­hézségtől nem riadunk vissza, hogy a háborút a győzelmes befejezésig foly­tassuk. A negyedik háborús esztendő kezdetén a bekövetkezendő hadjáratra az előkészületeket megtettük és a for­radalom egész erejét fogjuk harcba vinni. Hisszük, hogy a mostani visszavo­nulásunk csak egy epizód és győzelme­sen fogjuk befejezni azt a munkát, amelyért fegyverhez nyúlni voltunk kénytelenek. A kormány semmit sem változtatott a béke egyedül lehetséges feltételeiről való felfogásán, a mely összhangzásban van Ang­lia .becsületével és biztosságával. Egyáltalán nem szándékdjzunk részt véími olyan konfe­rencián, a minő a szóban levő is, sem megbí­zottakat, sem pedig a kormány valamely tag­jának kiküldése utján. Kijelenteni továbbá habozás nélkül, hogy semmiféle pártkonfe­renciának sem fogjuk megengedni, hogy a béke feltétekéiről hatábozián, hacsak néni diktáljuk. A békefeltételek megállapítása az értük felelős karmánknak a feladatta, A mi Henderson beszédét illeti, én ép­pen Parisban voltam, a midőn szóvá tették és amidőn a munkapárt határozatot hozott. Mi nem azért voltunk Páriában, hogy a bé­ke feltételeiről tanácskozzunk, hanem hogy megállapiÚsnk a háború eredményes folyta­tásának módszerét. Az a szándékunk, hogy a konferenciát, a melyet a mult héten tar­tottunk, néhány nap múlva Londonban foly­tassuk. Lloyd George ezután Hender&on kettős ni in őségéről nyilatkozott, miniszteri és mun­kásvezéri minőségéről. A miniszterelnök beállítása szerint e kettős minőség előnyei és hátrányai megtartják a mérlegen az egyensúlyt. Trleiulerson min Énkor követke­zetesen részt vett a háború folytatására tett intézkedésekben. Ezt az előnyt a szervezett munkássággal' való összeköttetésének köszön­heti. Lloyd George ezután igy folytatta: Né­hány képviselő azt hitte, hogy ez az össze­köttetés szerencsétlenség, ítélje meg a. ház, hogy kívánatos lenne-e megszakítani! A kormány is megfontolás tárgyává teszi a kérdést és tanácsot fog kérni a hasonló hely­zetben levő francia miniszterektől. Soha,sem kételkedtem a szövetségesek ügyének végső eredményében. Meggyőződé­sem, hogy OrdsZdrszég ösázészédi magát. Azok, a kik Oroszországot most kormányoz­zák, szervezni akarják Oroszország erejét, hogy Németország ellen harcoljon, de szinte 1 p,a yőzh eheti tin neh&Zsénekkel kell küzdéniök. Tekintettel kell lennünk OröszésiriágAa, hagy ne hívjuk ki azokat a befolyásokat, d melyek most a miinkában ramia az anion)" elten Al­kalmat l|oll adni Oroszországnak, hogy újra talpra álljon. Lloyd George végül arra szólította, fel a házat, hogy kifelé óvja meg egységét. A szövetségesek dolga jobban függ Angliától, mint bármely más államtól. — Ha mi pontoskodunk. elszakadunk egymástól és egyik értékés munkatársukat a másik után kergetjük mások karjaiba, a kik pacifista eszmékért küzdőnek. akd(kr iga­zán kételkednem kell győzelmünkben. Henderson lemondott. Basel, augusztus 3. A Havas-ügynökség­nek jelentik Londonból, hogy Henderson mi­niszter lemondott. Az olasz harctéren nincs változás. BUDAPEST, augusztus 3. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Olasz harctér: A helyzet változatlan. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Az Egyesült-Államok beszüntette a kiviteli forgalmat. Kopenhága, aug. 2. A National Tidende jelenti: Az Egyesiilt-Állarnolk minden kivi­lelt teljesen eltiltották. Sok norvég hajó megrakodva nem mozdulhat az amerikai ki­kötőkből Ribot beszéde a békekötés ellen. — Franciaországnak győzni kell. — GENF, aug. 3- Parisból jelentik: A ka­mara mái ülésén Renaudel intterpeHáoiójá­nak tárgyalása kapcsán Ribot miniszterel­nök felszólalt. Kijelentette, hogy a békét óhajtják, de a tisztességes és őszinte bélkét. 11a ura lenne a békekötés, ugy lemon­danának Eiszász-Loíharlngláról és arról, hogy az elpusztított országrészeket az el­lenség építse föl. — M/agunk mellett látnók — mondta Ribot — ia központi hatalmak ret­tenetes blokkját, mely uralkodnék felet­tünk. Belgiumnak alamizsnát adnának, a franciákat pedig rabszolgákká tennék. Ne­künk a háborút meg kell nyerni. Nem va­gyunk hajlandók oly férfiakkal, mint Schei­tíemann tárgyalni- És sohasem egyeznénk abba, hogy ke>zet •fogjunk ilyen emberekkel. Megismétli ezután Ribot, lnogy nem akarnak erőszakos aneiksziót. Elszász visz­szaadása nem tekinthető anneksziónak, csak jóvátételnek. Ezenkívül követelni fog­ják a biztosítékokat a porosz militarizmus ellen. Lloyd George diktálni akarja a békefeltételeket. Párisban nem a békéről, hanem a háború folytatásáról tanácskoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom