Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)
1917-08-24 / 196. szám
4 seegéuyebb néposztályok számára maguk is gondoskodjanak a rendesnél nagyobb mennyiségű káposzta- és zöldség elraktározásáról, Ennek a fölhívásnak megfelelőleg- Szegeden már meg is történtek a bevásárlások, összesen fél millió korona értékű káposztát vásárolt meg a város. A káposztát besavanyítva elraktározzák és a télen kiárusítják. Hatalmas mennyiségű paradicsomot is vásárolt a város. Ezt szintén elkészíttetve el fogják raktározni. Télen aztán ez is előkerül a raktárakból. Nagymennyiségű babot is beszerzett a város, amelyet szintén a közszükséglet fedezésére fordítanak. A hatóságnak az a terve, hogy a beszer(Saját tudósítónktól.) Juhász Ferenc törzsőrmester, vásárhelyi születésit hírneves hadipilóta, akinek megvan a bronz, kiseziist, nagyezüst, arany vitézségi érme. Károlyker.qsztje és a 3. oszíályu katonai érdemkeresztje, küldte az alábbi levelet Tamás Rezső szegedi hírlapírónak: Kedves Tamás Ur! A szegedi találkozásunknak igen megörültem. A véletlen hozott össze bennünket körülbelül négy év után. Mennyi átalakuláson mentünk át azóta. Komolyabbak, érettebbek lettünk, de a régi rákosi vig napokra azért még mindig szeretettel gondolunk vissza. A rákosi gárdát egészen szétsodorta a háborít förgeteg©. Ugyan lesz-e idő, hogy ismét viszontlássuk egymást az elesettek kivételével?... Én azt hiszem, már többé soha vissza nem térnek azok az emberek Rákosra, akik valamikor ott voltak. Néha-néha egyesek fognak találkozni s akkor, ugy mint mi akkor este, forró szeretette! visszagondolva beszélgetnek az elmúlt régi jó időkről, melyeknek emléke örökké fog élni lelkünkben. Ha vagyunk még egy kevesen a régi Rákos világából, ugy mindnyájan csak hálával és jóleső érzéssé! gondolunk vissza azokra a vidám és bus nas&pkra, amelyeket ott átéltünk és gondolkodóba esünk, lesznek-e valaha oly gondtalan és mulatságos idők. mint ott a szellős deszkahangárokban?... Azok az idők voltak a leggondatlanabbak, mert fiatalok voltunk és ábrándozók és a mostani események megöregitettek bennünket. A rákosi álmunk megsokszorozódott. A rákosi álmok csak olyan egyszerűek voltak: A teret átrepülni, vagy egy .kört a tér felett harminc-negyven méter magasságban, Csak ennyit álmodtak a magvar aviatika bölcsőjének ringatói. nem többet. És mi történt? Az első ágyuszó eldördülésekor szívvellélekkel vonultak zászló alá Rákos fiai. Azok az egyszeri!, oly sokszor kigúnyolt rákosi pilóták és szerelők a harctéren felvették a versenyt a külföld hires pilótáivai, akik pedig még a boldog békeidőkben már olyan repüléseket csináltak, amikről a rákosiak álmodni sem mertek. De nemcsak hogy felvették a versenyt, hanem mint győztes felek kerültek ki, A hadvezetőség igaz légi paripát adott alájuk s a gurulásrkért olv sokszor kigúnyoltak, úgyszólván márólholnapra hires pilóták lettek. Bizonyára Tamás ur sem gondolt arra, amikor vidéki felszállásokra mint sportbiztos elkísért bennünket, hogy maid négy év multán találkozni fog velem mint tábori pilótával. Boldognak érzem magamat, mert az el tántoríthatatlan cél: a repülés valóra vált. Legszebb repüléseimet az orosz harctéren végeztem eddig és ugy érzem, hogy azoknál szebb és diadalmasabb repülést nem fogók ezután sem végezni, f zrít élHmicikkekei. vagy legalább is annak egy igen tekintélyes részét tavaszra teszi el, amikor legnehezebbek lesznek az élelmezési viszonyok. Ezt különben jótékonyan fogja enyhíteni » bodomi réten berendezett 50 holdas városi konyhakeríszet is, amelynek termeivényeit a város haladéktalanul piacra fogja dobni. A kertészethez szükséges vetőmagvak rendelkezésére állanak már a. városnak, amely a kiskertek céljaira az ideinél is nagyobb területeket fog átengedni. Mint uz idén. ugy jövőre is be fognak vetni minden közterületet, amelyek ebben az évben mintegy 200 ember burgonyaszükségletét biztosították. Igy a Rákóczi-tér termése tiz vaggon burgonya. Sokszor el-elgondolkozom az elmúlt régi szép napokon, amelyeket a harctéren átéltem. A diadalmas goriicei offenziva után megingott az egész orosz front. A Kárpátok bérceitől egészen az Északi-tengerig csapataink ugy gyűrték tel az orosz frontot, mint az iskolás gyerekek a rajzpapirt. Egymás után. estek el az oroszok büszke és hires várai. Varsó, Ivangorod. Bresztiitovsk, Dublin stb. Ott repülgettem abban az időben Varsótól—Bresztlitovszkig. A visszavonuló ellenség mindent felgyújtott maga után, hogy csapatainkat némileg feltartóztassa. De mind hiába volt. Milv borzalmasak is voltak azok az égbenyúló égő városok füstjei és a felénk lövöldözött srapnellek sokasága. amelyek tehetetlenné akartak tenni bennünket. Az orosz fronton aratott diadalmas offenziva végeztével a szerb harctérre vezényeltek bennünket s ott ismét egyik győzelem a másik után következett. A szerbiai diadalmas offenziva után ismét visszavezényeltek az orosz frontra. A szerbiai hadjárat idején találkoztam Uzelacz Emil ezredes úrral, kivel egyetemben egy öt tagból álló kis támadó csapatot állitiítimk össze s sikeresen bombáztuk n kragujevaci arzanált. Az ezredes ur innen az olasz harctérre indult, hogy ott is egy támadó csapatot szervezzen. Eri is jelentkeztem, hogy részt szeretnék venni az olaszországi támadásban, az ezredes ur megígérte, hogy arra a napra majd lehozat. Az ilyen nagy támadásra elő kell készülni s a kedvező időt kivárni; én mindjárt nem méhettem az olasz harctérre, hanem századommal egfütt isméi az orosz frontra. Ott ismét szépen teltek az idők. Nap-nap után bombáztuk a túloldali katonai telepeket. A bombavetésben a szerencse nekem kivételesen nagyon kedvezett, szinte specialista voltam benne. Tizenhat tavaszán egy szép júniusi reggelen, hajnali három órakor indultam el Ro.vno állomását bombázni, ami sikerrel végződött. A hajnali kődben még alig láttunk valamit, ez arra volt jó, hogy legalább minket sem láttak. A város előtt jóval messzire leállítottam a motort s siklórepüléssel ereszkedtem le egész ötszáz méterig. Kát hatalmas bombát vittem magammal, melyből az egyik épen az állomáson veszteglő mozdonyt találta teliben, mire az felrobbant s a kazán egyik oldala az állomásépület baloldalát találva döntötte össze az épületet. A pillanat alatt szabadba tóduló gőz oly nyomás gyakorolt, hogy a gépet egy pillanat alatt háromszáz méterre emelte. Az igazat megvallva magam is megijedtem a robbanástól, mert a gép szárnyaira hatott légnyomást ugy éreztem, mintha a szárnyvásznak szakadoznának le. Ezekután következett a felénk lövöldözött srapnellek végtelen sokasága. Arra már nem is gondoltaim hogy valamikor visszatérek. A menekülési remény teljesen elveszett, midőn nem ezeged, 1917. augusztus 18. DÉLMAGY ABOBS&M ^ . ^ 3 messzi a hátam mögött egv orosz gépet pillantottam meg. Megfigyelő tisztem azonnal a támadó felé irányította a gépfegyvert s a veszekedett gyorsasággal felénk haladó orosz gép gépfegyverünk tüzétől és saját tüzérségi srapnelltől találva mint égő rongydarab zuhant a feneketlen mélységbe. Utunkban még találkoznunk ellenséges géppel, de ínunició hijján nem támadhattunk. A nehéz pillanatok után végre hat óra előtt néhány perccel simán visszatértünk a repülőtérre. Tisztemmel leszállás után szótlanul néztünk egymásra s nem hittünk a valóságnak. A tér közepén kiszállva a gépből melegen szorítottunk kezet. Ezek után megtettük a jelentést s bombázásunk eredményét fényképekkel igazoltuk, ami a reggeli kevés világításban nem sikerűit rendesen, de azért ki lehetett venni a rombadőlt égő állomásépületet. Az Armcekommandónál a vezérezredes ur melegen gratulált skerünkhöz. a századparancsnok kitüntetésre terjesztett elő. A megfigyelő tiszt a katonai érdemkeresztet, én pedig az arany érmet kaptam a sikeres bombázás emlékérc. A szegedi találkozásunkkor az idő rövidsége miatt nem mondhattam el semmit. Tamás ur akkor mondotta, hogv irjak valamit, dehát én nem vagyok iró s nem tudom máskép leírni, én csak repülni tudok. Azt hiszem, most már körülbelül gondolhatja, miiyen helyzetben voltam. Ha érdemesnek találja, ugy b. lapjában helyezze el. ha ideje van, legyen szíves kiigazítani a maga írói tehetségével. Azt hiszem, hogv a cenzúra nem kifogásolja. Az ottani cenzúra Vásárhelyre való s azt hiszem, nem törüli földije sorait. Ha megjelenik, akkor legyen szives egy példányt .elküldeni, hogy eltegyem emlékül. Ha jónak találja, akkor legközelebb fogok irni. Most még arra kérem, hogv mint régi rákosi szenvedőt segítsen, hogv az odahaza elveszett erkölcsöm ismét visszaálljon. iMost még itt megjegyzem, hogy huszonnyolc hónapig voltam a harctéren mint tábori pilóta, mely alkalommal százhatvanháromszar voltam ellenség felett. A századik repülésem alkalmával az ellenség felett tett repülésem Rigától a román határig levő távolság harminchatszorosával egyezik. 'Ugyanis a századik repülésem alkalmával 36 ezer kilométert repültem. Magyarázatul rpég annyit; Juhász Ferenc Kvasz Andrásnak volt leghűségesebb tanítványa. ü iiálaszlílop egyhangúlag a poder és krém mellett nyilatkozik meg, mert e két szer a női szépség egyedüli biztositéka. Próbadoboz kor. 1.— Nagy doboz „ 2.50 M!rednflfí üapnaiól ciaksinramiiimatmnnminunHNM wawmürnniHuinmHnnamigimiNnBnuHmiiau jft hódmezővásárhelyi pilóta arany vitézségi érme.