Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-22 / 194. szám

fezeged, 1917. augusztus 18. DÉLMAGY ABOBS&M ^ . ^ 3 J? légszeszfogyaszlás ujabb korlátozása. (Saját tudósítónktól.) A tanács vasárnap délelőtt rendkivüli ülést tartott, amelyen a gázfogyasztás ujabban szükségessé vált korlátozásáról tanácskozott. Az ülésen résztvett a légszeszgyár képviselője is. Az eddiginél lényegesen nagyobb korlátozásokat az tette szükségessé, hogy a légszeszgyár a fogyasztás mai mérve mellett csak neihány napig tudná üzemét fentartani. Augusztus folyamán ugyanis mindössze kilenc vaggon szén érkezett, ugy, ihogy a vállalat a rakjtáron levő szén fogyasztásával tudta csak a légszeszgyártást üzemben tartani. A tanács a következő korlátozásokat léptette életbe: Az utcai világítás holdvilágos á.isza-' kákon teljesen szünetei. Bonus estéken éjjeli 1 óráig világitandók az utcák, kivéve a vasúti állomásokhoz vezető Kossuth 'Lajos- és Bold o gas? z o n y-s ugárútakat, alhoí hajnalig éghetnek az utcai lámpák. 2. a magánfogyasztásban, a háztarrásokban csak egy szobát szabad világítani egy légszesziánggal. Ahol azonban a villanyvilágítás is be van vezetve, ott gázzal világítani tilos. 3. Főzési célokra csak reggel 7—8-ig, délelőtt 10-től délután 2-ig és este 6—9-ig áll a légszesz rendelkezésre. Délután 2— 3-ig még olyan nyomása lesz a gáznak, 'hogy ételek melegith.ető'k lesznek. Ezt a 2 órakor hazatérő tisztviselőkre való tekintettel állapították igy meg. A megjelölt időn tul egyébként olyan alacsony lesz a légszesz nyomása, hogy a resókon sem főzni, sem melegeiteni nem lehet. 4. A gázvilágítást a kávéházakban, vendéglőkben felére kell redukálni. A korlátozások már ma életbe léptek. Ezeken, a közönségnek szóló rendelkezéseken kiviil elhatározta a tanács, hogy a szénközpontnál sürgősen közbenjár a gázgyárnak szállítandó szén érdekében. Már itt fölmerül az a kérdés, hogv miért kellett ehhez a közbenjáráshoz a tanácsi határozatig várni és ha az ilyen nagyon fontos, na gyon sürgős ügyet sem lehet tanácsi határozat nélkül intézni, miért kellett a tanácsüléssel az utolsó óráig várni. Mi voltunk ép azok, akik — a helyzet teljes ismeretében — már régebben kifejezést adtunk annak a véleményünknek, hogy az idei telet nem lehet átküzdeni a gázfogyasztás nagyobbmérvli korlátozása nélkül. Azt hittük azonban, hogv az ínséges időkre valami átmenetet fognak biztosítani és ökönomiával rendezkednek be. A gázvilágitást az összes lakásokban villanyvilágítással kellett volna kicserélni. Ezzel elérték volna azt, hogy magánlakásokban világításra gázt már augusztusban sem használtak volna. Ugyanilyen módon lehetett volna a vendéglők és kávéházak gázfogyasztását még jobban korlátozni. Nyomban fölmerül természetesen az g kérdés, hogy a mai szűk világban rendelkezésre állt volna-e a szükséges anyag. Ugy tudjuk, valamennyi anyagkészlete van a vállalatnak és szerezni is lehet még, persze nagyon magas áron. Talán mondanunk sem kell, hogy az uj vezetékek bevezetésénél a leggazdaságosabban kellene eljárni és a rendkivüli helyzetre való tekintettel egy ötszobás lakás minden szobájába nem kellett volna a villanyt sem bevezetni. Hiszefi számolnunk kell azzal, hogy gázvilágitásunk egyáltalán nem lesz. Mi történik akkor az egyre rövidülő napokon azokkal a lakásokkal, amelyekbe nincs bevezetve a villany? Ma, amikor petróleum sincs, gyertya csak hihetetlenül magas árért kapható — nehezen és ki tudja, meddig? Az előállott helyzet tehát egyáltalán nem olyan, amely az ismertetett tanácsi haározattal elintézhető lenne. A világítás problémájával sürgősen foglalkozni kell ismét. A szénközpontnál való eljárást pedig hihetőleg nem ugy értelmezi a tanács, bogy majd irást küld. Haladéktalanul utazzék Budapestre a tanács egyik tagja, lehetőleg az, aki a mai bonyolult hatósági teendőkben legkevésbé vesz részt, tár.ia ott fel azt a helyzetet, amelybe az ország második városa jutott és — szén nélkül haza ne jöjjön. Bizonyára támogatni fogja nehéz munkájában dr. Kelemen Béla főispán is. Még egyet. A légszeszgyár ügye abba az ügyosztályba tartozik, amelynek élén a néhai boldog időkben Balogh Károly állott. Balogh most a közélelmezési hivatalt vezeti, 'ami oly nagy munkát ad, hogv kívánni sem lehet tőle, hogy a most fölmerült és a hasonló ügyeket is ö intézze. A polgármesternek joga van egy-egy ügyet a tanács valamelyik más tagjának kiosztani. Bizonyára megnyugvást keltene, ha a világítás minden dolgát Fodor Jenő tanácsnoknak juttatná, aki a légszeszgyárra], a szénközponttal és más hatóságokkal való állandó érintkezésben minden valószínűség szerint envhiteni tudná azokat a hiányokat és zavarokat amelyek ezen a téren mutatkoznak és fenyegetnek. c.c*xBKa»axa»K*«M«a««Maaeawc*«>aK«Bai(*aa>sa»ft*** Szeged jövő évi költségvetése a pénzügyi-bizottságban. (Saját tudósítónktól.) Szeged pénzügyi bizottsága kedden délután dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen a jövő évi költségelőirányzat került tárgyalás alá. A bizottság átvizsgálta a Scultéty Sándor főszámvevő által elkészített költségelőirányzatot, amelyet már ismertettünk és melynek tételei csak néhány pontnál változtak meg. A megjelentek egyébként teljes elismeréssel adóztak a főszámvevő érdemes munkájának. Balogh Károly, mielőtt Scultéty előterjesztését, megtette volna, kérte, hogy a rendkivüli alapra az előirányzott 70,000 koronán kivül még 180,000 koronát vegyenek fel. A bizottság a pénzügyi tanácsos javaslatához — miután ez a költségvetés reális voltát csak emeli — (hozzájárult. Scultéty Sándor főszámvevő ismertette a költségelőirányzatot. A városi üzemek bevételi tételeinek tárgyalásakor a bizottság megállapította, ihogy a vízvezeték bevételeire előirányzott 196.000 korona kevés. Megkeresik a tanácsot, hogy a vízdíjakat a lakbérek összegének arányában állapítsák meg és ilyen irányú javaslatot terjesszenek a közgyűlés elé. A gőzfürdő bevételeire 101.000 koronát irányzott elő a főszámvevő. Weiner Miksa ezzel kapcsolatosan kifogásolja, hogv a gőzfürdő egéisz nyáron át zárva van. A magánfürdőknek van szenük, "csak a városnak nincsen A polgármester felvilágosításul azt válaszolja, hogy amig a tiszai fürdők nyitva vannak, akkor is zárva lenne a fürdő, ha szén lenne, ősztől kezdve azonban gondoskodni fog arról, hogy a fürdő időnkint nyitva legyen. ' A bevételi tételek tárgyalása teljesen vita nélkül folyt le a továbbiak során. A város bevételei tehát az előirányzat szerint igy alakulnak: Pénztármaradvány 137.050. haszonvételi jogok 193.752, fogyasztási adók 1,007.934 városi vámok és Illetékek 403.200. földek és közterek 1,933.545 korona, üzemek 585.827 korona, házak 96.331 korona, erdők 126.671 korona, füzesek és közkertek 2189. megtérülendő adók és költségek 192.603, cselakvó tőkék és kamatok 1.191.387 város; adók 231.268, közigazgatási bevételek 91.415, rendőrségi bevételek 104.932, katonaügy 2L2.03O tanüg>r és közművelődés 226.889. egyéb bevételek 96.225, összesen 6,823.164 korona. Az 1917 évre előirányzott bevételek végösszege 6,041.178 korona. A kiadási tételek részletes tárgyalásánál Wimmer Fülöp javaslatára kimondta a bizottság, hogy a személyzet ruhaszükségletének fedezésénél fölhívja a tanács figyelmét a köteles takarékosságra, ugy, hogy csak a legszükségesebb ruhanemüeket szerezzék be. A siketnémák intézetének segélyét 2000 koronáról 3000 koronára emelte töi a bizottság. Dr. Vcgman Ferenc ezzel kapcsolatosan azt kérte, hogv a tanács nivja fői az intézet igazgatóságának figyelmét a kolduló némákra és vakokra, akiknek az intézetben való elhelyezése nagyon kivonatos volna. A bizottság kérni fogja a tanácstól, intézkedjék, bogy a koldusokat elhelyezzék az intézetben, vagy a szegényházban. A városi fogatok föntartásánái a lovak élelmezésére 80.720 korona van fölvéve a költségvetésbe. Somogyi Szilveszter polgármester ezt nagyon soknak találja. A városnak, amely 70.000 hold földdel rendelkezik, nem szabadna lovak élelmezésére ennyit költeni. Scultéty Sándor főszámvevő közli, hogy ami itt például szénára elő van irányozva mint kiadás, a bevételben is szerepel bevételként. A bízottság végül is kimondta, fölhívja a tanács figyelmét, hogy a városi lovak ellátására szükséges zabot termelje maga a város. Scultéty Sándor főszámvevő ezután közli, hogy előre nem látható kiadásokra összesen 74.257 koronát illesztett a költségvetésbe. Ez az összeg azonban rendkívül csekély. Legalább 250.000 koronára föl keli emelni, A pótadó emelése helyett azonban célszerűbbnek látta a pénzügy igazgatósággal tárgyalni, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok megadóztatásáról. Ugyanis vannak vállalatok, amelyek az egész oiszágra kiterjedő vállalatok helyi telepei. Ezek nem Szegeden adóznak., de adójuk 80 százalékára igényt tarthat Szeged. Ez at összeg pedig bőven fedezi a rendkívüli alap költségeit. A bizottság a jelentést tudomásul vette. A kiadások előirányzat szerint igy alakulnak : Haszonvételi jogok 80.921. fogyasztási adók 747.123, városi vámok és illetékek 101.377, űzetnek 633.265, erdők 32.920, közkertek 53.818, bel- és külterületi utak, hidak és árkok jókarban tartása 17.831 közadók és adóbehajtás 150.376, szenvedő tőkék és kamatok 2,229.360, közigazgatás 958.071, rendőrség 574.056, katonaügy 76.786. tanügy 748.888, tudomány és művészet 143.623, vallásügy 110.128, egészségügy 194.293, köztisztaság 70.000, utcai világítás 119.248, tűzoltási költségek 120.117, városi alapok segélyezése 492.209. vegyescélu segélyezések 43.724. árvízvédelmi kiadások 61.623, városi fogatok 110.402, különféle rendes kiadások 46.594 korona. MEZET nagyban vásárol, a legntagasabb árban. Ajánlatokat árral megmintázva kérek SZEMERE terményüzlete SZEOED, Feketesas- és Kigyó-utca sarok. Telefon 10-90. ' f : k