Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-19 / 193. szám

Üfcéged, 1917. augusztus 19. DfiLMiAG Y AR0R3ZÁÖ Intézkedések Szeged széneliátására. — A télen két szobánál többet sehol sem lehet fűteni. a tűzifa Szegeden. — Kevés (Saját tudósítónktól.) Minden egyes nap közelebb visz bennünket a téli időkhöz és minden nap aktuálisabbá teszi azt a kérdést, hogy mi lesz a szénellátással? Lesz-e elég tüzelőanyag; tudunk-e maid a kemény téli hidegek elől fűtött szobába menekülni, általában: mi fog következni ránk a télen? A lelek nagyon szigorúak és valamennyien azt mutatják, hogy az elkövetkező tél a legnehezebb lesz mindazok között, amelyeket eddig értünk. A Délmagyarország munkatársa szombaton kérdéssel fordult dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, hogy milyen intézkedések történtek eddig a tlizelőanvag-ellátás biztosítása érdekében? A polgármester kérdéseinkre a következőket válaszolta: ~ Tűzifa kevés van Szegeden. Több ugyan, mint bármely hasonló városban, de mégis kevés. A koksztermelés is jelentéke nyen csökkent és előreláthatólag szintén na. gyon kevés lesz, mert a gázgyárnak kevés a szene és igy a máris redukált üzemet még redukálnia kell. A gázgyár koksztermelését azonban — mint az tudvalevő — teliesen lefoglalta a város, és az Országos Közélelmezési Hivatal jóváhagyta ezt a lefoglalást. A kokszot igy mi utalványok alapján árusítjuk ki. -- Arról, hogy a gázgyár több szenet kapjon, szó sem lehet.. Az országos szénelosztó központ ugyanis nem vette fel azoknak az üzemeknek sorába, amelvek ellátása elsőrendű fontossága. Igy további redukáeiók váltak szükségessé a gáz és villanyfogyasztásban. Hogy ez miiven módon, milyen körülmények között történhetik meg, .vasárnap értekezlet keretében fogjuk a gázgyárral és a katonaság kiküldött képviselőivel megtárgyalni. — A magánlakások fiitése ügyében most folynak az országos szénelosztö bizottságban a tárgyalások. Hogy ezeknek milyen lesz az eredménye, természetesen nem lehet tudni ma még. Az azonban már ma is bizonyos, hogy egy, de legfeljebb két szobánál többet. fűteni nem lesz lehetséges. A kérdést valószínűleg ugy oldják meg, hogy minden városban külön bizottságot alakítanak, amely aztán megállapítja a fűthető szobák számát. Ennek alapján fogják majd kiutalni a fűtési szenet. Hogv ennek leszállítása mikor történik meg. természetesen nincs nvég eldöntve. — A városi üzemek közül csak a víz vezeték üzemét vették föl az elsősorban fontos üzemek sorába. A csatorna-szivattyútelepek üzemét már nem. A vízvezetéknek két hónapra elegendő szene van. amelynek nagy részét Vértes Miksa szerezte. — Valószínűnek tartom, hogv azokná', akik egész évi szénszükségletüket máris beszerezték, nem fogják meghagyni mind a szenet, csak annak egv — rájuk eső — részét. — Nem lehetetlen az sem, hogv az isko. Iákat be fogják zárni a szigorú téli hónapokbon. Ez nagyon hasznos is lenne. Az iskoláknak jelentékeny mennyiségű fűtőanyag kellene, hiszen mintegy 1200 tanteremről van szó. sa*«SK£csi33satEeas® asxanaaaaB a<MMIMMMM.MIMit>* A pápa békejegyzékéf átadták Károly királynak. — A jegyzék Bécs, augusztus 18. A pápa jegyzékét a királynak délben nyújtotta át Valfre dl fíonzo bécsi pápai mmcius. Berlin, augusztus 18. A pápa jegyzékéről már Czernin berlini tanácskozása alkalmából is volt szó. bt a a páva a hadviselőktől olyan választ kap, amelynek alapján a további közeledést lehetségesnek tartja, a Vatikán folytatni fogja tevékeny, ségét és ujabb közvetítő lépéseket tesz. Bécs, augusztus 18. A pápa békejegyzéke a következőképen szól: A hadviselő államok Fejedelmeihez! Pontifikálásom kezdete óta a rettenetes háború borzalmai közepette, amelyek Európára zudultak, elsősorban három dolgot határoztunk el. Teljes pártatlanságot tanusitunk a hadviselőkkel szemben, továbbá szakadatlanul azon fáradozunk, hogy mindenkivel szemben lehetőleg jót cselekedjünk, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkiil és végül, mint ezt békemissziónk megköveteli, semmit sem mulasszunk el, ami hatalmunkban van és ami hozzájárulhat ahhoz, hogy siettesse a szerencsétlenség befejezését olyképen, hogy a népeket és vezetőiket mérsékeltebb elhatározásra birjuk. A háború első évének vége felé a harcoló nemzeteknek hasonló intelmet küldtünk, hogy tisztességes békéhez juthassanak. Szerencsétlenségre felhívásunk megfogadatlan szövege. — maradt, a háború egyre kegyetlenebbé vált és senki sem alkothat fogalmat arról, hogy mindannyiunk szenvedései mennyire fognak még szaporodni. Mi, akik nem hallgatjuk meg a hadviselők egyikének vagy másikrínak ösztöüzéseit ebben az annyira aggasztó és fenyegető helyzetben, ujabb felhívást intézünk a békéért és megújítjuk felszólításunkat mindazokhoz, akik a nemzetek sorsát intézik, tehát konkrétebb és gyakorlatibb javaslatot kivonunk tenni. Felkérjük egyben a hadviselők kormányait, hogy egyezzenek meg a következő pontok felett: Az alapvető pont elsősorban az legyen, hogy a fegyverek materiális erejét a jog erkölcsi erejével kell felcserélni, hogy ezáltal igazságos megegyezés jöhessen létre az egyidejű és kölcsönös leszerelés tekintetében a felállítandó szabályok és garanciák érielmében. A hadsere gek helyébe döntőbírósági berendezés lépjen. Megállapítandó szankció szerint kell majd eljárni amaz állam ellen, amely vonakodnék e nemzetközi kérdéseket a döntőbíróság elé terjeszteni, vagy annak határozatát elfogadni. Ugyancsak biztositani. kell a tengerek szabadságát. Ami a károkat és a hadi költségeket illeti, állítsuk fel a teljes és kölcsönös lemondás alapelvet. Ezek a békés megállapodások csak ugy tehetnek egészségesek, ha kölcsönösen visszaadják az c pillanatban megszállott területeket. Ennek folytán Németországnak ki kell üríteni Belgiumot és a francia területet is, a másik hadviselő fél részére pedig a német gyarmatokat kell visszaadni. Ami területi kérdés egyrészt Olaszország és Ausztria-Magyarország, másrészt Németország és Franciaország között van függőben, kifejezzük reményünket, hogy e kérdéseket éngesztelékeny szándékkal fogják megoldani. A méltányosság és igazságosság ugyanezen szelleme legyen mértékadó a többi politikai és területi kérdések megvizsgálásánál, különösen ami Örményországot a balkán államokat és azokat a területeket illeti, amelyek a volt lengyel királysághoz tartoztak. Ezek azok a legfontosabb alapok, amelyeken, mint hisszük, a népek jövőbeni újjászervezését meg kell valósítani. Amikör nektek, akik e tragikus órákban a nemzetek sorsát intézitek, e javaslatokat előterjesztjük, abban a reményben tesszük azt, hogy e javaslatokat elfogadjátok és ilyenképen bevégződik az a rettenetes küzdelem, amely egyre nő és szükségtelen vérantásnak bizonyai. Az egész világ látja, hogy a fegyverek becsülete mindkét oldalon mocsoktalan, hallgassátok meg tehát kérésünket és fogadjátok el atyai meghívásunkat. Amerikai lapok a pápa békejavaslatáról. Rotterdam, augusztus 18. A Washington Post szerint a háborút nem lőhet kompromisszummal befejezni, mert a vérontásnak egyszersmindenkorra véget kell vetni. A Philadelphia Inquirer szerint a szövetségesek csak olyan békea.iánlatot vehetnek komolyan, amely Berlinből jön és a HohenzoUern-ürxsziokrácia letörését tartalmazza. A Chicago Daily .News szerint a békejavaslat mögött jól észrevehető Berlin. München és Bécs befolyása. A Newvork World hivatkozik a „legújabb angol sikerekre" és azt mondja, hogy az angol hadsereg Lens környékén fényes munkát végzett a béke érdekében. Minden nap közelebb hoz bennünket a békéhez, de nem a beszédekkel, hanem seregeink előrehaladásával. Hogy küldték szét a pápa békejegyzékét. • Bécs, augusztus 18. Az Osservatore Romáim, a Vatikán hivatalos lapja megírja, hogy milyen módon juttatta el a szentszék a pápa jegyzékét nz egyes hatalmaknak. A közlés ugy történt, hogy ama kormányoknak, amelyekkel a Vatikán diplomáciai összeköttetésben áll, a pápa békejavaslatát írásban, a szentatya által aláirt példányban a szokott diplomáciai nton küldték meg, a német birodalmi kormány számára pedig két nyomtatott példányt is küldtek, szintén a pápa aláírásával s azzal a kéréssel, hogy továbbítsák az egyiket a bolgár királynak, a másikat pedig a török szultánnak. Az 'Angliának szóló jegyzékhez tizenöt példány volt csatolva, amelyet a pápa szintén aláirt s egy kisérő írás, hogy juttassák el az egyes példányokat az amerikai /Egyesült-Államok elnökének, az olasz kormánynak és mindazoknak a szövetséges államoknak, amelyekről Anglia ugy vélekedik, hegy kívánatos velük is közölni a jegyzéket,