Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-18 / 192. szám

2 délmaöyásörszag. Szegd, 1917. augusztus Az A isire mentén a frandi ák részleges támadásai Cernytöl keletre meghiúsultak. — Verdimnél a tüzérségi csata ismét legnagyobb hevességre fokozódott. Az ellenség eddig nem támadott. A Maas keletű partján a harcban kiválónak bizonyult badeni ezredek meglepetésszerűen elördtörítek. A Caurieres erdőben szétrombolták az ellencégűtek támadás céljából előkészített müven és 3 francié hadosztályból ejtett több mint 600 fogollyal tértek vissza. 16 ellenséges repülőgépet lelöttüiak. Richthoffen báró százados 58-ik, Dostler főhadnagy 25-ik győzelmét aratta LUDENDOREF, első ^szállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály1 Küzdelem a békéért. — A pápa javaslata még nem érkezett meg Bécsbe. Az angol munkások megválasztották képviselőiket e stockholmi konferenciára. — sával söprik -el azokat, akik görcsös erőA negyedik háborús év elején, a frontokon levő vad küzdelmekkel párhuzamosan. a béke kivívásáért a frontoktól távol is uj erők szállnak harcba. Kétségtelen, hogy a békét általánosságban mindenki kívánja, de.a jól megszervezett szocialisták azok, a kik ezen kívánság hangoztatásánál továbbmenve, a cselekvés terén is érvényt akarnak szerezni a békevágynak. A szocialisták következetes és elszánt készülődése főként az antant-államokban találnak a legnagyobb nehézségekre. Épen azok a kormányok, a melyek nagy előszeretettel hangoztatják demokratikus voltukat és tusakodó gesztussal akarják a világháború ódiumát az autó* kratikus államok kormányaira hárítani, azok vetik a legádázabb gáncsot a szocialistáknak a béke utján tett lépései közé. Legnehezebb a helyzetük az angol és a francia szocialistáknak. Heudersonnak, az öreg vasmunkásnak ki kellett lépnie az angol kormányból, mert nem tagadta meg életét, elveit és az angol munkásokat arra birta, hogy elhatározzák a stockholmi békekonferencián való részvételt Lioyd Oeorge, Ribót, Boseíli egyöntetűen kijelentették, hogy a szocialistáknak nem adnak útlevelet Stockholmba, mert csak az egész népet képviselő kormányok tárgyalhatnak a békéről. Lloyd George a terror minden eszközét megragadta és a diplomácia ósdi fogásait is felvonultatta. hogy Menderson dezavuálásával az angol munkásságot álláspontjainak megváltoztatására bírja. Hogy miként sikerült ez neki, arra a felelet az alábbi táviratban található, mely jelenti, hogy az angol munkások már meg is választották képviselőiket a stockholmi konferenciára, köztük Hendersont. . , • • \ / Amíg a nyugati államokban a szocialisták a legélesebb harcot vívják a béke előkészítéséért, a pápa is újból, és az előbbi kísérleteknél határozottabb formában, akcióba lépett a béke érdekében. Jegyzéket intéz a hadviselő államok fejedelmeihez és körvonalozza a békés megegyezésnek azokat a lehetőségeit, amelyek révén a vérontásnak véget lehet vetni. Egyes hirek szerint az antant-államok ezt a lépést is rosszalják és a pápát szintén illetéktelen tényezőnek tartják elfogadható békealap megjelölésére. Míg a szocialistáknál attól félnek, hogy egy osztály kerekedik fölül, ha megszerezheti a békét, természetes, hogy még kevésbé járulnak ahhoz, hogy egy személy tegyen az egész emberiségnek feledhetetlen szolgálatot. Lassan azonban összfognak mindazok az elemek, amelyek a békét akarják és d megváltozott erőviszonyok rettenetes csapáfeszitéssel ragaszkodnak a háború .vértengerébői táplálkozó ocsmány hatalmukhoz. A békére vonatkozó jelentéseink a következők: STOCKHOLM, augusztus 17. Az angol munkásdk a legutóbbi ülésükön megválasztották a stockholmi konferenciára küldendő képviselőiket, összesen nyolcat. 'Köztük van Henderson is. BÉCS, augusztus 17. Az eddigi híradások szerint a pápa legutóbbi jegyzéke J néhány hadviselő állani fejedelméhez már megérkezett. Az őfelségéhez szánt jegyzék nyílván a futár késedelme folytán ínég nem futott el Bécsbe, a legközelebbi napokban azonban hihetőleg ir.eg fog érkezni. A rendelkeeésre álló jelentésekből' 'kitűnik, hogy a pápa kívánsága a béke megteremtésére irányul. Korábbi lépéseire való utalás után felhívást intéz a hadviselő kormányokhoz, hogy véssenek véget a vérontásnak. Az igazságos és tartós béke azt kivánia, hogy a hadviselők egyezzenek meg a következő alapvető békefeltételek tekintetében .amelyeket magliknak a kormányoknak kell közéfebbröl meghatároznia és kiegészítenie. Először is megállapodás történjék a fegyverkezések egyidejű csökkentése és döntő bíróság létesítése, valamint a tengerek szabadságának mindennemű korlátozásának megszüntetése dolgában. A hadikárpótlás, tói való eliekhitést is ajánlja a pápa, indítványozza továbbá a megszállott területek Visszaadását. Ami az A u s z ír in-Ma gyáror szág és Olaszország között egyrészt, Némiét- és Franciaország között másrészt fenálló területi természetű vitás kérdéseket Illeti, a pápa ellentétben az erre vonatkozó külföldi jelentésekkel, nem ajánl határozott megoldási módokat, hanem azt a reményét fejezi ki, hogy ezek a kérdések felülvizsgálásuk után békülékenyebb szét lemben megoldást nyerhetnek. Az antant-hatalmak elfogadják a pápa békeközvétiféséf. Berlin, augusztus 17. Berlini mértékadó körök véleménye szerint a nyugati hatalmak is hajlandók arra. hogy fogadják a pápai közvetítést. Lloyd Qeorgetmk. az ideérkezett hirek szerint, nagyobb bizalma van hozzá, mint a stockholmi konferenciához. Az angol kormány a stockholmi konferenciát állítólag azért utasitotta vissza, mert Stockholmban csak a munkások tanácskoznának és a kormányok nem akar iák magukat alárendelni a munkások döntésének. A stockholmi konferencia jelentékenyen növelné a munkások hatalmát, ezt pedig angol polgárság nem akarja, mert azt hiszi, hogy a munkásság befolyása Angliában már éppen elég nagy. Ezért nem adnak útlevelet a szocialistáknak. Lloyd George, mikor az utleve'eket megtagadta, ugv mondják, már tudott a pápa javaslatáról, s bizonyára kedvezőbben fogadta azt. mint a stockholmi konferencia teryét. A pápa jegyzéke Bécsbeérkezett. Bécs, augusztus 17. A pápa békejegyzéke ma érkezett a bécsi mweiaturára és BaUré di Bonzo pápai uuncius még ma át fogba nyújtani a külügyminiszternek. A szocialisták és a pápa javaslata. Berlin, augusztus 17. A Vorwiirtz barátságosan fogadja a pápa javaslatát. Azt mondja, hogy a katolikus egyház feje versenyre keli a nemzetközi szóciéddeniokráciára}, most hát feszült figyelemmel kell kisérni, hogy melyiküknek lesz sikere. Ha a hadviselő államok ormányai elfogadják a szentszék kezdeményezését és az eredményre vezet, akkor a katolikus egyház hatalma mérhetétl-cni'd meg fon növekedni, mert a pápa hozná össze a nemzetközi kcnfereneiát. -A szentszék jegyzékét hosszas tárgyalások előzték meg. Jól tudják itt Berlinben, hogy mikor a müncheni nunehis a néma1 b)''odaírni fővárosban tartózkodott, már a pópa békék isé életéről volt szó. De neme-ak Berlinben. hanem az antant-államok fővárosaiban is előkészítették a taln.it a javaslat számára a Vatikán képviselői. Hasztalan színleli az an gol sajtó, hogy fel van háborodva a római jegyzéken, a tény az, hogy Anglia elvileg szintén hajlandó a jaivslatat megvUdbii. Londoniján már csak azért is örülnek a pápa jegyzékének, mert mindenáron el akarják hántani a stockholmi nemzetközi konferencia veszedelmét, ugy vélekedvén, hogy a nemzetközi szociáldemokrata békekongresszus nyomában Angliára súlyos belpolitikai bajok szakadnának. Az olasz fronton nincs esemény. BUDAPEST, augusztus 17. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Olasz harctér: A helyzet változíatfaji. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Légitámadásunk Velencében nagy károka! okozott. Lugano, augusztus 17. Az olasz főhadiszállás a Velence ellen intézett magyar és osztrák repülőtámadásról a következőket jelenti: Hat légi jármű bombázta a várost, kilenc pedig a környéket repülte át. A városka ledobott bombák nagyobb karakót okoztak, különösen a polgári kórházban, a hol két ember meghalt, tizenhét megsebesült. Szárazföldi ágyúink és torpedónaszádjaink hatásosan szálltak szembe a támadókkal. Három légi járművel lejöttünk, egy ezredes, egy őrnagy és egy hadnagy sebesületleníil fogságunkba került. Egy ten* gerészhadnagy és Ziegler őrmester meghalt. Kamenec-Podolszk kiürítése. Stockholm, augusztus 17. Kamenec-Podoiszkból, a Ruszkoje Szlovo jelentése szerint valamennyi állami és városi intézményt és hivatalt elszállították.