Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-17 / 191. szám

fezeged, 1917. augusztus 18. DÉLMAGY ABOBS&M ^ . ^ 5zegeden holdankint hét mázsa buza termett. — Vita a közigazgatási bizottságban a tanítói kinevezésekről. — volt; a gumó (Sajót tudósítónktól.) Szeged közigazt­gatási bizottsága csütörtökön délután dr. Ke­lemen Béla főispán elnöklésével ülést tar­tott. Az ülésen a szokásos havi jelentések kerültek bemutatásra, amelyeket a bizott­ság hozzászólás nélkül tudomásul is vett. A tanfelügyelő jelentésénél felszólalt dr. Kószó István országgyűlési képviselő a ta nitói kinevezések miatt, amelyeknél — sze­rinte — sohasem, vagy csak nagyritkán ve­szik tekintetbe, hogy az illető szegedi-e, vagy sem? Pedig ez ellenkezik az államo­sítási szerződés pontjaival és sérelmes a városra nézve akkor, amikor egyes szege­diek ot évi gyakorlat után sem kapnak 'ki­nevezési, mig idegenek nyomban hozzájut­nak. Az ülés lefolyásáról az alábbi tudósí­tásunk számol he: Dr. Wolff Ferenc városi tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszo­nyok júliusban is elég kedvezőek voltak. A ragályos betegségek közül csak n vörheny és a hasihagyrnáz mutat némi emelkev de még mindig a szokotr átlagon alul. I • véfhas-gyanus beteget szállítottak be a jár­ványkórházba, de a bakteorológiai vizsgá­at negatívnak bizonyult. A nem ragályos betegségek közül a bá!huzam-zavarás volt a domináló. A népességi mozgalom ered­ménye a következő: Élve született júliusban 82 fiu, 72 lány, összesen 154. a mult hóban 135. Halva született 1 fiu és öt lány. Meg­halt júliusban 83 fiu. 105 leánv. összesen 189 égvén. Júniusban a halálozások száma 172 volt. Tőrös Sándor kir. tanácsos, pénzügy­igazgató jelentése szerint .iuliusban a mu't év ugyané havához képest egyenesadóban 6461 korona 68 fillér csökkenés és hadmen­tességi díjban 187 korona 98 fillér emelke­dés történt. A jövedelemadó 14.819 korona 23 fiilérrel csökkent. Egyenesadóban előír­tak juhosban 124.950 korona 36 fillért, or­szágos betegápolási pótadóban 33 korona 29 fillért, i árgyváitozás cimén egyenesadóban 4754 koronát, országos betegápolási pót­adóban 215 és behajthatlanság cimén össze­sen 157o koronát törültek. Bagari Kálmán gazdasági felügyelő a műit havi gazdasági állapotokról tett jelen­tést. E szerint az időjárás a hó első negye­dében hűvös, borús voit. csapadék nagyon kevés volt, tnajd tartós forróság állt be, a mely a hó végéig állandóan tartott. 9-én és 16-án jéggel vegyes eső esett, amely a vá­ros határának egy részén keresztülvonulva különösen a szőlőben okozott egyeseknek érzékeny károkat. Az aratás a kedvező idő­ben gyorsan befejeztetett; fennakadás egy­általán nem volt. A cséplés megkezdődött s ennek során a gazdákat kellemesen lepte meg, hogy a tavasz óta állandóan tartó ab­normális idő ellenére a buza és rozs jobban fizetett, mintsem várták volna. A város te­rületén katasztrális „holdanként búzából át­lag 7, rozsból öt és fél métermázsám lehet tenni a termést. (Tavaly buza 4. rozs 3 volt. A szerk.) A szemképződés igen .ió. A tavasz óta állandóan tartó kedvezőt­len időjárás a tavaszi kalászosok fejlődésére volt rendkívül nagy kihatással, ugy, hogy ezekből — sajnos — igen gyönge termés mutatkozik, amennyiben az árpa 550 kilót, a zab pedig 5 inázsa átlagos termést adott. A tengeri, répa, de különösen a burgonya és kerti vetemények a szárazság miatt rend­kívül visszamaradtak; a tengeri és répa kiizködik a szárazsággal és ha még hama­rosan esőt kap, ugy sokat javulna. A bur­gonyatermés nagyon gyenge kevés és apró. Alexander Lajos főáilatorvos jelenti, hogy az állategészségügyi Viszonyok július­ban nem voltak rosszak. A második állat­egészségügyi kerületben veszettség, az első kerületben ugyancsak veszettség és az első állategészségügyi körzetben a lépfene szór­ványos esete állapíttatott meg? Elhullott a város területén 15 ló és 28 sertés. A köz­vágóhídon leöltek 236 nagy marhát, 30 nö­vendékmarhát, 653 szopós borjút. 272 ser­tést, 8 juhot, 15 kecskét. 1893 bárányt és 19 lovat. Vasúton 534 szarvasmarhát, 11 sertést és egy juhot szállítottak el a város­ból. Harsányi Elemér királyi főügyész je­lentése szerint a törvényszéki fogházban júniusban és júliusban rend és tisztaság uralkodott, szökési eset nem fordult elő. Az élelmezés ellen, amelyet házilag eszközöl­nek, nem emeltek kifogást. A törvényszék fogházában junius folyamán 198 férfi és 112 nő volt letartóztatva. Juliusban a törvény­széki fogházban volt jogerősen elitélt 48 férfi, 50 nő, felebbezés alatt 3 férfi. 4 nő és vizsgálati fogságban 162 férfi és 56 nő. Az összes letartóztatások szánta iuliusban 213 férfi és 110 nő. A rabipar után iuliusban a kincstár részére 446 korona 59 fillér rab­munkajövedelem folyt be. Jdnossy Gyula tanfelügyelő jeiemi, hogy miután a tanítások a mult hóban szü­neteltek, a szokásos iskolalátogatásokat sem tehette meg. A tanfelügyelőség munkája most leginkább a jövő tanév zavartalan megnyitásának biztositására szorítkozik. Az állami előkészítő iskolát a miniszter tudva­levőleg be akarja szüntetni. Miután ez az iskola Szegeden közszükséget pótol és mi­után a többi iskolák is túlzsúfoltak, a tan­felügyelő a kultuszminiszternek előterjesz­tést tett, bogy az iskolát továbbra is tartsa fönn és még két tanerővel fejlessze. A tan­felügyelő javaslatára a tanyai állami isko­lákhoz a kultuszminiszter kinevezte: Tóth Gyula, Babiczky Árpád, Pataky István, ^sonka József, Bovatsek Dezső. Tenk Im­re, Darázs Gizella, Koltay Mária. Polyák Anna, Némety Erzsébet oki. elemi iskolai tanítókat. Áthelyezte ugyancsak a tanyai állami elemi iskolákhoz: Va.iav József, Va­jayné Vajay Ilona majszini és Heczlerné Nidermayer Katalin székelykevei áll. elemi iskolai tanítókat. Az újonnan kinevezett és áthelyezett tanerőkkel a tanyai tanerők szá­ma 94-re ernelkedet, ami arról tanúskodik, hogy a tanyákon az iskolaügy nemhogy nem stagnál, hanem a háború okozta nehéz viszonyok között is szép nekilendüléssel bá­lád előre a fejlődés utján. A tanfelügyelő jelentésének meghallga­tása után dr. Kószó István állt szólásra. Régóta tapasztalom már. — mondja — hogy az állami tanítók és tanítónők kineve­zésénél egyáltalán nincsenek tekintetlei ar­ra, hogy a Szegedre kinevezett tanerők szegediek legyenek. Pedig az államosítási szerződésben ez kifejezett kívánsága volt a városnak, amelynek tanügyét hátráltatják is az idegen tanerők. Hiszen azok nem isme­rik az itteni embereket, viszonyokat. Csak azért szólal föl, mert azt látja, hogy követ­kezetesen idegeneket neveznek ki. a föl vi­dékről, meg más vidékekről. Jdnossy Gyula válaszában kifeiti. hogy erre mindig elég tekintettel volt. Fölolvassa a most kinevezettek névsorát. Ezek nagy­része is idevaló. Dr. Kószó István ezután elmondja, hogy már régebben figyeli ezt az állapotot. Ha az iskolagondnokság tiz szegedi tanitót fölter­jeszt, hatot fői tétlenül kihúznak a névsorból. 3 Nincs módjában ellenőrizni, hol van"a'hiba: a taníeliigyelőségen, vagy a minisztérium­ban, de kéri a közigazgatási . bizottságot, nyomatékosan iiivja föl a tanfelügyelő figyel­mét arra, hogy az államosítási szerződés­nek érvényt szerezen. Jánossy Gyula ismét hangoztatta, hogy a tanfelügyelőség mindig tekintettel van a szegedekre s ezután még inkább tekintet­tel lesz. \ közigazgatási bizottság ezzel a Jelen­tést tudomásul vette, amivel az ülés vé> geí ért. T'aur Kornél, az államéfpitészeti hivatal főnöke jelenti, hogy az állami közutakra szükséges kavics összes vasúti lerakóhelyei már biztositattak és a legszükségesebb ka­vicsmennyiség a fennálló nehézségek dacá­ra előreláthatólag biztositható lesz. A boros­sebesi kőbánya kőzúzó gépe ugyan elrom­lott. de az onnan még szállítandó kavics­mennyiség részben való pótlására sikerült egy más rendeltetésű kavicsrakománnyai már úszó hajót Szegedre irányítani. E hajó is azonban a kis vízállás miatt Törökkaní­zsán elakadt és érkezése bizonytalan. A leg­nagyobb nehézségeket azonban a kavicsnak a különböző rakodóhelvekrő! az állami köz utakra való kifuvározása okozza. A köz­erőnek a sürgős gazdasági munkák befeje­zése után e célra való kirendelése iránt a lépések már megtétettek ugyan, de addig is. mig a közerő igénybevehető lesz. muihar­lanul szükséges, hogy a városi gépfuvaro­zási üzemnek legalább egv szerelvénye a kavicsszállitásokra használtassák tel. ne­hogy a gazdasági érdekek mérhetlen kárára a közutak teljesen megromoljanak. • jí*í ttBIKAIIRMIHBMIItlVIfllBIIBIIIBBIIIIIVRKIISSIB Hivatalos jelentés a cár elszállításáról. PÉTERVÁR, augusztus 16. (Hivatalos.) A lapokban megjelent összes hir ék a volt; császár uj tartózkodási helyéről, valami, tu Carszkojeszelóböi való elszállításának kö­rühnényeiröl teljesen önkényes adatokat tartalmazojak. Az ideiglenes kormány egyik tagja sem (kísérte el a volt cárt, akinek az elszállítására vonaukozó tervet julius köze­pén kizárólag politikai és katonai megfon­tolások alapján vetették fel és ahhoz az ideiglenes kormány hozzájárult. Se a péter­vári, se a carszkojeszelői munkástanács­nak nem volt része a kérdés eldöntésében. Az ideiglenes kormány minden Intézkedési megtett, hogy a volt cár elszéllitása az elő­irt módon történjék meg. Magát az elszál­lítást teljesen titokban hajtatták végre. A cári párt Tobolszkba szállították. Stqckholm, augusztus 16. A volt cárt és a cári családot augusztus 14-ének éjsza­káján titokban Tobolszkba szállították. Az elszállítás az ideiglenes kormány határoza­tára történt. A munkások és katonák taná­csát nem avatták bele a dologba. Elő- és művirágok állandóan nagy választókban jutányos áron Koszorúk rendelésre azonnal készülnek Orincsák Mi klós né élő- és művirág üzletében Szeged, Széchenyi-tér 17. - Telt fon 17-56.

Next

/
Oldalképek
Tartalom