Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-14 / 163. szám

4 Í>M/MÁÖYARÖRSZÁG. Szegd, 1617. julius Í4.< Jzterényi József a helyiérdekű vasutak államosításáról. — A Délmagyarország tudósítójától. — Budapest, julius 10. Azzá 1 a kérdéssel kapcsolatban, hogy a kereskedelemügyi minisztériumot ketté kellene választani és külön vasutügyi minisztériumot létesíteni, politikai körökben sokat beszélnek a helyiérdekű vasutaknak a magyar államivasutaMioz való viszonyáról. Fölvetették azt az ötletet is. hogy a helyiérdekű vasutakat államosítani kellene. Ebben az ügyben fölkerestem Szterényi József volt államtitkárt, a vasutügyek elsőrangú szaktekintélyét, aki a következőkben volt szíves nyilatkozni: — A helyiérdekű vasutak kérdése ma nem aktuális, más kérdések fogják a jövő gazdasági helyzetet uralni. De ha már a probléma felvettetett, mindenekelőtt tisztázni kell egy nagy tévedést, vagy legalább is a kérdésnek téves, egyoldalú beállítását, nevezetesen a helyiérdekű vasutak és az államvasutak egymáshoz való viszonvát. Ezt mindig az államvasutakra hátrányosnak állítják oda, minden kritika csak árnyoldalait mutatja be a viszonynak, mintha előnyös oldala nem is lenne. Mindig csak azt látják, hogy a helyiérdekű vasutak keresnek, az államvasút ellenben ráfizet. — Ez igy beállítva talán mégsem igazságos. Ne feledjük, hogy ma az államvasutak forgalmának igen jelentékeny részét a terjedelemben a Mdv. hálózatát már lóval fölülmúló helyiérdekű vasutak szolgáltatják. — össze kellene hasonlítani a Máv. forgalmát bizonyos vonalakon abból az időből, amikor ott beágazó helyiérdekű vasutak nem voltak, MTal az idővel, mióta ilyenek vannak. Igy meg lehetne állapítani, hogy milyen uj forgalmat teremt az illető helyiérdekű vasút. Ezekkel a kérdésekkel kötelességszerüleg behatóan foglalkoztam hivataloskodásom idején és el js rendeltein a számitások foganatba vételét, de tudtommal abbamaradt az egész, a munka íulnagynak találtatott. Most már áttérve a felvetett kérdésekre, nem tagadható, hogy van valami ellenmondás abban, hogy mig az államvasút a helyiérdekű vasutak kezelésénél oly nagy hiányt mutat ki, addig az ily vasutakat finanszírozó banA görög király lemondásának körülményei. Genf, julius 13, Jonnart francia szenátor, aki az antant megbízásából a görög királyt lemondásra kényszeritette, visszatért Parisba. A Temps és a Petit Párisién munkatársainak a következőket mondta: — Zaimisz miniszterelnök először vonakodott Konstantinnak megmondani, hogy az antant lemondását követeli. Amikor hazafias érzésére hivatkoztam, végre hajlandó volt elmenni a királyhoz. Nagy erélyre volt szükség, hogy a királyt kényszeríteni tudjuk szavának betartására és Regnault tábornok kényszerintézkedésekhez nyúlt a királyi palota előtt összegyűlt tüntetők elkok gyönyörű üzleti eredményt mutatnak fel. — Az államosítás gondolata nem uj, de nagyon megfontolandó. Magam is foglalkoztam vele, a helyiérdekű vasutügv terén elsőrangú szakembereinkkel ismételten folytattam erről eszmecserét. Felmerült a bérbevé.e' eszméje is. Ez is csak komoly, részletekbe menő számítás alapján bírálható eb mert hát minden egyes vasutat külön-külön kell itt számításba venni. A legtöbb jogosultsággal az a terv látszik birni. — erről a képviselőházban is beszéltem egy izben. — mely a helyiérdekű vasutak önálló kezelésére vonatkozik. Látjuk, bogy üzletileg, okosan kezelve az ily vasutakat, kitűnő üzletek ezek önálló kezelés mellett is. Az a néhány helyiérdekű vasút, amelv saját kezelése alatt áll, fényesen igazolja ezt. Erre a rendszerre kellene tehát áttérni, amint az én időmben készült uj törvényjavaslatot annak kiváló tervezője jórészben erre az alapra is fektette. Ebben a megoldásban látom én a jövő kialakulását helyiérdekű vasutügyiinknek, a melyet nemcsak nem szabad a magánvállalkozás kezéből kivenni, hanem ellenkezőleg, a magánvállalkozást erősebben kell érdekelni. En elég nagy bajnak tartom az ország közgazdasági szempontjából a nálunk anynyira túltengő bankuralmat, amelv okvetlenül oly ellenáramlatot fog még a legkomolyabb politikai és gazdasági körökben is kiváltani, hogy a tőkeellenes iránvzát feltaríóztathatlanul fog terjedni és egészségtelen gazdasági irányzatokba átcsapni, de a helyiérdekű vasutak ügye nem oly természetű, a melynél a pénzintézetek vagy nagy vállalkozások mellőzhetők lennének. Az országnak jelentős vidékei nélkülözik még a vasutakat, fontos gazdasági érdekek fűződnek hozzá, hogy azok vasutakhoz jussanak, jóllehet még fontosabb feladat lesz a háború után az utak kiépítése, A helyiérdekű vasutak rendkívül nagy mértékben emelik az illető vidékek földbirtokának értékét, ez is egy szempont, amely a kérdés gazdasági jelentőségének elbírálásánál minden esetre komolyan számbaveendő. V. M. távolítására, hogy a király részére lehetővé tegyük az elutazást. Venizelosz. mikor Athénba érkezett, a várost már teljes nyugalomban találta. — A két hadsereg egyesülése könnyen ment. Görögországnak most pénzre van szüksége és remélem, hogy Amerika és az antant ezt meg is adja. Ezzel a pénzzel Görögország helyreállíthatja katonai erejóh Venizelosz nyomatékosan kijelentette, hogy Görögországnak mindenek előtt Szerbia iránti kötelezettségét kell teljesíteni. Görögország szép hadi fölszerelés fölött rendelkezik, de ezt még ki kell egészíteni. — A blokád gazdaságilag nagyon legyengítette az országot, amelynek érdekében Párisban és Londonban fölemelem szavamat. Találkoztam Sonninöval, az -olasz külügyministzerrel, aki kijelentette, hogv Oroszország most már hajlandó tárgyalni Görögországgal és támogatja az antant görögországi politikáját. Az oiasz harctéren nincs esemény. BUDAPEST, julius 13. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Olasz harctér: Nincs különös esemény. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Szerbek kudarca a macedón fronton. BERLIN, julius 13. A nagy főhadiszállás jelenti: A Nkize-Planinátói keletre sikeres bolgár előretörések következtében a szerbek helyi ellentámadásokat intéztek. Ezek nagy veszteségeikkel meghiúsultak. LUDENDORFF, első fószalíasmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály./ BUDAPEST, julius 13. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harctér: A helyzet változatlan. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Az antant-katonák elégedetlensége a macedóniai fronton. Szófia, julius 13. A macedóniai harctéren levő francia katonák közt napról-napra fokozódik az elégedetlenség és egyre nagyobb lesz ama katonák és tisztek száma, akik, önként jutnak fogságba. A szerbek még résztvesznek minden harcban, azonban alig számlálnak többet 15.000 szuronynál, ezenkívül tartalékok és újoncok fölött már nejn rendelkeznek. Az egész társaságban csak az angolok azok, akik az önkéntes visszavonulás után most is harcra készek és szakadatlanul küldik ki földerítő osztagaikat a Struma-fronton. Az antant megegyezése a balkáni kérdésekben. Lupa no, julius 13. A Cörrieee delta Sem azt irja, hogy azokban a balkáni kérdésekben, amelyeket Párisban tárgyalni fognak, katonai szempontból elvileg már m-egetgyázlek a szövetségesek. A megegyezésnek a. lényege az, hogy az antant-cm)>gtokát ugy Epiruszból, mink Tkésszáfiából vi$$ZavÓ!.iják. Csupán Korfuiban maradnak meg az antant-,csapatok,, mert Korfunak igen nagy stratégiai jelentőséget tulajdonitanlak. Legfontosabb az o kérdés, hogy mi fog történni a Szalonikiban lévő katonasággal, illetve hogy az antant-csapiatokat továbbra is ott tartják-e, .ahol eddig táborozlak, vagy pedig visszavonják őket a Szaloniki körüli megerősített táborba. A koncentrált.fény Osram tt |fonyó Sománál nrikunnn töltve ÍOOOWatUq