Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-10 / 159. szám

Szeged, 1917. julius 55. DÉLM AÍG Y AIRORSZ ÁIG. 7 Rjánlat a városhoz mezőgazdasági ipari üzemek létesítésére. — Több gyárat akar létesíteni Szegeden a Földbérlők Szövetkezete. — Saját tudósítónktól) Hétfőn délelőtt ajárnt érkezett dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez a Magyar Földbérlők Szövetkezétől. A budapesti vállalat több gyár alapitsára tesz ajánlatot a városnak. E szerint íjndenek előtt konzervgyárat és bérszánt (.üzemet létesítene Szegeden. Felállií ezen Ívül az ajánlat hatalmas gyárépitési programnot azzal a kötelezettséggel, (hogy azt — amennyiben a létesítésekhez szükséges Altételeket meg tudja teremteni — öt év alaí megvalósítja. Ezzel szemben mindegyik üem részére 15—15 évi adó- és vámmenteséget kér, továbbá azt. hogy rezerváljon a viros a Rendező-pályaudvar és a Tisza töltése pözött húsz katasztrális hold földet, amelybíl esetről-esetre akkora teriiletet engedne t ingyenes és teljes tulajdoni joggal, arnekkra az esetenkint létesítendő üzemek részére szükséges. A Magyar Földbérlők Szövetkezete — ajártatának tanúsága szerint — virágzó mezőgadasági ipart kiván Szegeden teremteni. Hr sikerül a városnak vele megegyezni, — aninek nem látjuk akadályát, mert támogapsul olyan dolgokat kér, amik minden gaidolkodás nélkül megadhatók, —; Szeged nemcsak a délvidék, hanem az egész ország mezőgazdasági iparának egyik virágzó cent urna lesz. Az ajánlat azoknak a körülményjknek ismertetésével kezdődik, amelyek Sz'gedet alkalmassá teszik arra, hogy nagy nttzögazdasági ipari centrummá lehessen kifejleszteni, majd igy folytatódik: Mindenek előtt létesítendő lenne egy bérzántó üzem, amely motor- és gőzüzemű szántógéiékkel a környék szántási területeit hosszabb 'dőn keresztül ellátná. Erre szűk- _ ség lenne, mert az igás szántás régi idő óta sok kivárni valót hagyott hátra. Egy ilyen, bérszántóüem idővel esetleg 40—50 szántógép összibntositását is jelenthetné, egész gyártelepet mely a gépek karbantartásával foglalkozné és a gépeket kezelné. Szeged városának mintegy 70.000 hold földje van.pz magában véve olv nagy terület, hogy efy nagyobbszabásu bérszántóüzem alapjául szolgálhat. A gépi megművelés a városnak hint tulajdonosnak elsőrendű érdeke. Tekntve azonban, hogy a földek kis részletekből vannak -bérbe adva: n bérszántás a kispírcellákra elosztott művelési ágak különbözőségé miatt technikailag kivihetetlen. Ha a városnak ingerenciája van a bérlők gazdálkodására, s az u. n. nyomásos gazdálkoiást előirthatná olyként, hogy az -egyformi termelési ágak egy-egy összefüggő nagyobb területet képeznének, ha különböző bérlők iezén vannak is, akkor a bérszántás rnár /tt hasznosítható lenne. Ez előnyére szolgálna " a gazdáknak is. a városnak is. Szivís ügyeimébe ajánljuk ezt a körülményt Nígyságodnak és kérjük, hogy a bérletek rtViziójával ezirányban intézkedni méltóztassék. Ha ilykép hosszabb időre szóló szerződésekkel nagyobb területeket lehetne lekötni a bérszántás céljaira, -ugy alulírott cég hajlandó lenne ilyen üzemet szervezni Szegeden. természetesen csak fokozatosan, figyelembe véve a mai lehetőségeket, amikor a gépeknek a beszerzése józan kalkulációval -csak izukcesszive és lassan történhetik meg. Szeged környékén mindjobban fejlődik a gyümölcstermelés, Makó felé a főzeléktermelés. Ebből kiindulva Szeged alkalmas lenne egy nagyszabású konzervgyár felállítására, mely a.gyümölcsöknek és főzelékeknek feldolgozásával foglalkoznék. A szegedi piacnak legnagyobb felvevője lenne ez a konzervgyár, amely a legmodernebb alapokon nyugvó eljárási módjával, frissen tartott és szárított főzelékekkel, gyümölcsbefőttekkel és gyümölcsízzel tekintélyes szerephez juthatna nemcsak az ország, de a külföld kereskedelmében és háztartásaiban is. Ennek a konzervgyárnak az üzemkörébe veendő lenne minden olvan cikk, ami — a hus kivételével — ma a különböző konzervgyárak üzemében megvan és odavoűható. Természetesen a konzervgyár nagy üzeme magával hozná egv a felszerelési cikkek előállítására hivatott ipartelep létesítését is mint doboz, vignetta sb. Szeszfőzde, sertéshizlaló, húsfeldolgozó üzemek, mind láncolatoson folynának egymásból, ha az első alap le van fektetve és pedig nemcsak a konjunktúrákból folyó keretek között, hanem szisztematikus terjeszkedéssel s a lakosságnak mint termelőnek a nyersanyag előállítására való nevelésével. •Szándékunkban volna Szegeden sörgyárat is létesíteni. Igaz ugyan, hogy a környék speciálisan nem árpatermő terület, de a város nagyszámú lakosságának, úgyszintén a közvetlen szomszédos nagy városoknak helyi fogyasztása ellensúlyozza az árpa beszerzésének költségesebb voltát. Kézen fekszik Szegeden egy nagyobbszabásu cukorgyár felállításának lehetősége is. Ha bár talán a Szegedhez fekvő legközelebbi területek kevésbé alkalmasak a répatermelésré. de még mindig vannak meglehetős közelfekvő óriási kiterjedésű gazdaságok, amelyek a cukorrépatermelést nem űzik. holott annak Ihasznothajtó volta ismeretes. Ilyenformán a répaíermelés bevezetésével kapcsolatban a termelő gazdaságoknak anyagi részeltetése mellett a cukorgyár létesítése nemcsak a vidék uj jövedelmező mezőgazdasági üzemágát jelentené, hanem a cukorgyártás üzleti jövedelmét is. részben a termelő gazdaságok élveznének, ami mellett Szeged nagy gyártelephez is jutna. Alulírott cég kézséggel venné kezébe a propaganda szakszerű irányítását, amely a répatermelő gazdaságok szervezésére, ezeknek anyagi részvételére és a cukorgyár létesítésére vonatkozik s ezek sikere esetén hat landó a gyár felállítását és üzemben tartását vállalni. Nemcsak a szokásos állaíhizlalás kapcsolható össze a cukorgyárral, hanem egy ipari szeszgyár is. melynek életfeltétele, a cukorgyár melléktermékétől eltekintve. Szeged mezőgazdasági produktumaiban egyébként is megvan. Mindezek a gyári üzemek szukcesszív? megvalósithatók Szegeden. A hatóságok támogatása és a polgárság érdeklődése kell íhozzá, hogy a megvalósulás ne tolódjék a végtelenbe. Alulírott. Magyar Földbérlők Szövetkezete a felkarolt és a körülményekhez képest később hozzájuk kapcsolódó, mezőgazdaságra támaszkodó ipari üzemek létesítésével hajlandó foglalkozni s azokat tényleg fel is állítani fokozatosan és az esetben, ha az egyes üzemek fentartásának feltételei megteremthetők lesznek. Evégből Délmagyarországi Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság cég alatt egyelőre egy millió korona alaptőkével részvénytársaságot létesit. melyből 200.000 k^o rónát átenged lejegyzésre Szeged városának és a helyi érdeklődőknek, a többlei átvételéről maga gondoskodik. Ez az uj cég elsősorban felállítaná a főzelék és gyümölcskonzervgyárai körülbelül egyezer vaggpn évi feldolgozásra, miután ezen tizem lehetősége van meg leginkább Szegeden. Ennek létesítéséhez nyomban hozzáfogna, mihelyt csak az épitkezés és berendezés kereskedői kalkuláció mellett lehetséges. Mihelyst alulírott cég ugy látja, hogy ^ .körülmények egyéb üzemek létesítésére is módot adnak, a lenti uj cég alaptőkéjének megfelelő felemelésével az üzemek továbbépítésére kerül a sor. Ezzel szemben Szeged város törvényhatósága 20 katasztrális hold területet rezervál — a Rendező-pályaudvar és a Tisza folyó töltése között már kijelölt helyen — az üzemek céljaira. Az alulírott cég által létesítendő felsorolt s azokkal kapcsolatos üzemek részére a törvényhatóság részéről mindegyik üzem létesítésétől kezdödöleg 15—15 ovi adó- és mindennemű vámmentesség biztosíttatik. A fentiek szerint rezervált ingatlanból pedig ingyenesen teljes tulajdoni joggal szukceszszive akkora terület bocsátandó át alulírott cégnek, amekkora esetenként a mindenkor létesítendő üzemek részére szükséges. A „Délmagyarországi Mezőgazdasági Ipari R. T." alapításával kapcsolatban, a mely cég a körülírt konzervgyár létesítésére feltétlen szavatosságot vállal már most: ezen cég részére a rezervált területből 5000 négyszögöl adandó át ingyenesen teljes tulajdoni joggal a gyár és kapcsolatos üzetnelc és épületek céljaira és egyszersmind Szeged város nagybecsű törvényhatósága határozatilag kimondja, hogy 1922. év végéig a felsorolt és hasonló üzemek létesítését mások részéről nemcsak hogy nem támogatja, hanem a lehetőség szerint meg is akadályozza. Viszont alulírott cégnek minden akcióját, a mely a tervezett üzemek létesítését célozzák, teljes erejével ugy a polgárok, mint a kormány és egyéb hatóságok előtt támogatja. 1922. év végén tol — amennyiben a létesített üzemek még fel nem használták volna — a további teriiletrezerválás megszűnik. A felsorolt összes üzemek céljaira szükséges és azokkal összefüggő mindennemű építkezésekre Szeged város a szükséges téglát alulírott, illetve létesítendő fenti cég részére előállítási árban rendelkezésre bocsát la. Ha alulírott a környéken akár más község határában is, dc közel Szegedhez nagyobb birtokot bérelne, akár Szeged városától, akár magánosoktól s azokon mintaszerű gazdaságot létesíteni, s ezen gazdaság a szegedi polgárság mezőgazdasági szakismereteit szolgálandó a gazdák ilyirányu oktatásával is foglalkoznék: Szeged város ezen gazdaság építkezéseire ís önköltségi árban adná a szükséges téglamennyiséget. Macedóniában nincs újság BUDAPEST, julius 9. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harcitér: A helyzet változatlan. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. BERLIN, julius 9. A nagy főhadiszállás jelenti: A macedón arcvonalon a helyzet változatlan. LUDENDORFF, eisö főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.)