Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-29 / 176. szám

2 BÉLMAGYARORSZÁG. Steged, 1917. julius 28. ni. Át vagyok hatva attól a meggyőződés­től, hogy az antantnak sohasem fog sikerül­ni minket legyőzni és minthogy .nekünk vé­dekezőknek nem szándékunk az ellenséget letiporni, ennek a háborúnak előbb vagy utóbb a megegyezésen alapuló békével kell vé^j^'ie. A további áldozatok és az emberiségre rá nehezedő szenvedé­sek teljesen hiába valók. Az egész emberiség érdekében szükséges a megértésen alapuló békének mielőbb való elérse. Ismétlem azonban, avval legyen tisztáiban mindenki, hogy ennek a békevágynak szo­rosan megvont határai vannak és csakis a tisztesség keretén belül valósítható meg. M'iképen együtt harcoltunk hűséges szövet­ségesünkkel, azonképen velük közösen fog­juk a békéi is megkötni most, vagy később valamikor és velük együtt folytatjuk a har­cot a végletekig, ha az ellenség nem akarja, vagy nem tudja megérteni ezt az állás­pontot. Nincsen olyan hatalom a világon, mely rákényszerithetne bennünket, hogy lemond­junk az élethez való jogunkról. Hogy kir terhel a háborúért a felelősség, ezt a kér­dést nem akarom most felvetni. Bár sike­rülne a világnak olyan utat és módot talál­ni a békekötés után, amelyek mindenkorra elhárítják ilyen borzalmas háború megis­métlődését. Minden erkölcsös gondolkodású embernek kötelessége, hogy dolgozzék ezen a gigászi munkán, hogy közös munká­val megszerezze azokat a biztosítékokat, amelyek az olyan borzalmas szerencsétlen­séget, mint ez a világháború, a jövőre néz­ve tehetetlenné tegyék. Az erkölcs és az ész követelik, hogy keressük ezt a módot, amelyet nehezen lehet megtalálni, de nem lehetetlen. Azok az alapelvek, amelyeken véle­ményem szerint megegyezésen ala­puló békekötés létre jöhet, a követ­kezők: Először erőszakosságok nél­kül. Másodszor a háború megismétlő­désének elhárítása. Ezután áttért a külügyminiszter a belső helyzet ismertetésére. Rámutat arra, hogy Ausztriában épugy, mint Magyarországon a két kormány megkezdte a demokratikus átalakítást. Majd kijelentette, hogy mi nem avatkozunk bele idegen államok dolgába és ebben teljes viszonosságot követelünk. Szavait igy végezte: — Nekünk az olyan nehéz órákban, a melyeket gyakran átéltünk a múltban, ép oly kevéssé szabad elcsüggednünk, mint nem szabad nagy győzelmek napjaiban, a minőket a szövetséges hadseregek jóvoltá­ból most élünk át, elbizakodnunk. A célunk mindig ugyanaz: ki akarjuk és ki fogjuk küzdeni a tisztességes békét és akarunk és fogunk is hozzájárulni annak az uj világnak a megteremtéséhez, amely biztosítékokat foglal magában arra nézve, hogy egy világ­háború borzalmas szerencsétlensége nem •fog többé megismétlődni. Ezekért a célok­ért 'harcolunk, ezekért élünk, vagy bukunk. tCereosiki halálán van, . STOCKHOLM, julius 28. Hir szerint Kerenszki súlyosan rnegbeíegedeít és halála küszöbön van. Hir Lenin elfogatásiról. Lugano, julius 28. Pétervárról jelentik a luganoi lapoknak: Lenint kedden Ozeriben, Finnországban elfogták. Qorkij Maximot is dennunciálták mint Lenin hivét. A Pravda cimii betiltott újság helyett Novoje Pravda cirnrnel uj lap indult meg, amely követeli a békekötést. Kerenszki segítséget vár Franciaországtól. Genf, julius 28. Kerenszki táviratot inté­zett Thomas francia miniszterihez, amelyben utalással Oroszország hadviselésének nehéz­ségeire, azt a reményét fejezi ki. hogy a" 'francia demokrácia meg fogja hallgatni az orosz forradalom hangját. Finnország kormányzója lemondott. Stockholm, julius 28. Haparandából je­lentik: Stachovicz, Finnország kormányzó­ja, aki jelenleg Pétervárott tartózkodik, le­mondó kérvényét átadta az ideiglenes kor­mánynak. A menekülő oroszok pusztítása Keletgalíciában. Bécs, julius 28. A Neue Ereié Presse ér­tesülése szerint Hallosból és Stanislauból jött utasok beszélik, hogy az oroszok feldúlták ezeket a városokat. A házak nagy része le­égeít, a temetőkben a sírköveket {eldöntöt­ték és összezúzták. A halicsi temetőben még a sírokat is. felbontották és a porladó holt­testeket szétszórták. A zsidók házai mind fel vannak éget­ve. A hajléktalan családok szabad ég alatt tanyáznak, oda hordták ki legszükségesebb holmijukat és konyhaeszközeiket. A mene­kültek beszélik, hogy közvetlenül a vissza­vonulás előtt az orosz szoldatesztea irgal­matlanul rabolt és pusztított, különösen a cserkeszek, akik házról-házra jártak és min­den embertől elvették készpénzét. Az üzle­tekből kivitték az árut a szekerekre, azután petróleummal locsolták le a háztetőt és fel­gyújtották. Mindenütt szuronyos katonák maradtak hátra, hogy megakadályozzák a lakosságot az oltásban. Az orosz csapatok reménytelen helyzete. Berlin, julius 28. A National Zeitung orosz határon levő haditudósítója jelenti: A pétervári lapok-a fronthelyzetet a leg­pesszimisztikusabban itélik meg. A Birsevija Vjedoinoszti szerint a 6., 7. és 11. hadsereg maradványa, néhány kis résztől eltekintve, reménytelen futásban keres menedéket kelet felé. A csapatkötelékek mind .felbomlottak, a csapatok teljes szervezetlenségben igye­keznek biztonságba jutni és jelszavuk: Me­neküljön, aki tud! A Szereth átlépésénél Tannopol közvetlen közelében rettenetes je­lenetek játszódtak le. A hidakon rengeteg tömeg katona és mindenféle fajta hadianyag keveredett vad gomolyaggá. Két ponton-hid nem birta el a rettenetes megterhelietést és leszakadt. Igen sok katona és számos ágyú veszett el a megáradt Szereth (hullámaiban. A pánik tetőpontját akkor érte el, amikor az ellenséges tüzérség erősen a menekülőkbe tüzelt. A futók javarésze ekkor megadta ma­gát. A menekülő katonák legelőször tiszt­jeiket ölik le. Zorbe'i faluban a 148. gyalogezred ka­tonái az ott talált borból és pálinkából holt­részegre itták magukat. A katonák eszmé­letlenül hevertek az utak árkaiban, mozdulni sem birtak, pedig az ellenség már csak négy versztnyire volt a falutól. A katonákat meg sem lehetett mozditani helyükből és végül is valamennyiüket megsemmisítette az ellen­séges tüzérség tüze. Kerenszki hadügyminiszter julius 21-én napiparancsot bocsátott ki, amelyben tudat­ja, hogy a rendőrcsapatokat feljogosította arra, hogy a lázadó és az engedelmességet megtagadó csapatokra minden további fi­gyelmeztetés nélkül Jöjjenek. Pétervárott tért hódít a reakció. Amsterdam, julius 28. A Daily Teleg­raph-nak jelentik Pétervárról: A közvéle­mény teljesen irányt változtatott; az a ve­szedelem fenyeget, hogy reakcionáriussá válik. A Pétervárra érkezett lovashadosztá­lyok az anarchia könyörtelen elfojtását és az ellenforradalom megindítását követelik. A kelet-tengeri orosz flotta parancsnokát letartóztatták. Stockholm, julius 28. A D.ien jelent!, hogy Verderovszki admirális, a kelet-tengeri orosz flotta parancsnoka megtagadta az en­gedelmességet az ideiglenes kormánynak és a zendülők mellé állott. A Moledotszki nevii hajón volt Verderovszki admirális, aki vona­kodott teljesíteni az ideiglenes kormány pa­rancsait. Mikor Pétervárra érkezett, letar­tóztatták. Két ezredet lefegyvereztek Pétervárott. Stockholm, julius 27. A pétervári Táv­irati Ügynökség jelenti: A mult hétfőn, .ju­lius 23-án egy testőrezred egyik tartalék­zászlóalját ás a 180-ik tartalék-ezredet Péter­várott lefegyverezték. Amikor a .csapatokat leszerelték, három ágyút és nagy lőszerkész­letet talállak, amiről a tisztek semmit se tudtak! A testőrcsapatok hangulata nagyon nyomott. Vilmos császár a kassal gyalogezrednél. Berlin, julius 27. A Wolff-ügynökség je­lenti: A császár ma harcban kipróbált po­rosz landíwehr-kadcsztályokat látogatott meg a keletgaliciai fronton lévő harci szakaszai­kon és köszönetét és elismerését fejezte ki ki­tűnő magatartásukon. Sok landwehr a leg­felsőbb hadúrtól magától megkapta ez alka­lommal a vaskeresztet. A császár továbbá több un agyar és osztrák csapat testnél "időzött, köztük a 34. számit (kassai) gy dogezrednél, .amely Vilmos császár nevét viseli. Független országgyűlés Ukrajnában. Bern, julius 27. Az ukrajnai Rada (ta­nács), mint Kievből jelentik, fel fogja venni a „független Ukrajna országgyűlése" nevet. (M. T. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom