Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-27 / 174. szám

Szegőd, 1917, julius 27. A feleségével ós gyermekeivel azonban csak a sétára szánt időben és az étkezések ideje alatt beszélhet. Újságot tetszése szerint, ol­vashat és erre a célra mindig rendelkezésére állanak a „Nowoje Wrenvja", a „liusskoje Slowo" és a „Birdachewia Vjedomosti" leg­újabb számai. Csodálatos, hogy a hírlapok közleményei iránt az excár teljes érzéketlen­séget mutat. Az étkezés tartama alatt mindig vidámnak és jókedvűnek látszik, tréfás meg­jegyzéséket tesz és sohasem hallani tőle még csak egy célzást se azokra a körülményekre, amelyek a trón elhagyására kényszerítették. Flegmatikus nyugalma csupán egyetlen egyszer hagyta el ós pedig annál az alkalom­nál, amidőn arról a tervről tanácskoztak ve­le, hogy az egész cári családot, Kronstadtba: a Péter-Pál erődbe fogják átszállítani. De sikerült neki — anélkül, hogy igéretét meg kellett volna szegnie — a tisztektől meg­nyugtató nyilatkozatokat kapni. A cár az­előtt nagy Ínyenc volt és a konyhatudomány iránt fejlett igényeket támasztott. Csakha­mar beletörődött azonban sorsába és nem panaszkodik a közönséges étkek és a változat nélkül való életmód miatt. Még m asztaláról hiányzó bor miatt se lehet tőle felszólalást hallani. Hozzájárul jó étvágya előidézéséhez az is, hogy a cár a napnak néhány óráját kerti munkával és a rendelkezésére álló ki­tűnő kerékpáron, kerékpározással tölti. A napinak többi részét a könyvtárban szórakoz­za el, ahol azonban inkább szivarozik, mint olvas. A cárnő majdnem mindig roszkedvü. Az étkezés tart ma alatt alig lehet szavát hallani és meglátszik rajta, hogy szenved. Tolókocsin tolatja magát egyik teremből a másikba. A iránörökös és a nagyhercegnők éppen olyan gondtalanoknak látszanak, mint egykor koronás atyjuk, mert egész nap a leg* jolJb hangulatban vannak é* játszanak. Még. a ,22 éves Olga nagyhercegnő is élénk részt vesz ezen játékokban. Az ember azt hinné, hogy fogalmuk sincs, mi történik a világban. Nagyon jellemző különben a cárnak egy séta alkalmával, gróf Benkendorfhoz tett nyilat­kozata: i ! ; — Nem érzem magam kevésbhé szabad­nak, mint korábban, mert alapjában véve, •egész életemben mindég fogoly vqltgm. Th. E. *ea&ii09haanammaabhbaigabmhamhamaaaii»«aa«»; Nemzetközi konferencia Newyorkban a hadicélokról. Stockholm, julius 26. A Manchester Guardian washingtoni értesülése szerint az amerikai kormány Newyorkban nemzetközi konferenciát 'hív össze az antant hadicéljai­nak újból való megállapítására. A konferen­ciára meghívják Oroszországot, Franciaor­szágot, Angolországotv Olaszországot és az Egyesült-Államok képviselőit. Franciaország és Anglia a meghivást már elfogadta. A szövetségesek konferenciájának első ölése. Paris, julius 26. A Havas-ügynökség je­lenti; A szövetségesek konferenciája szer­dán délelőtt tartotta első ülését. Ribot meg­nyitotta az értekezletet és üdvözölte a szö­Fantom ? ? ? ? deíjmáü YMkOBMm vetségesek képviselőit. A tanácskozásokat bizalmas jellegüeknek mondották ki. ••••••••aaaaaaaaaaaaaBBaaaaaaaBBaaaaaaiacaaaaaHaaaa A szegedi választójogi blokk értekezlete. (Saját tudósítónktól.) A szegedi választó­jogi blokk szervező bizottsága csütörtökön este 8 órakor a Munkás-Otthon helyiségében népes értekezletet tartott dr. Becsey Károly elnöklése vei. A szervező bizottság ülésén meg­jelent dr. Kószó István, dr. Papp Róbert; a szegedi Feminista Egyesület részéről dr. Tur­csányi Imréné és dr. Erdélyi Jenőné; a szo­ciáldemokrata-pártot pedig Ábrahám Mátyás, Fürtös Sándor, Bereg Lajos és több tevékeny tag képviselte. Az értekezlet megnyitása után dr. Becsey elnök jelentette, ihogy az augusztus 12-ikére tervezett népgyűlés hatalmas előkészítő mun­kája folyamatban van. A főkapitány tudva­levőleg nem engedélyezte a népgyűlés megtar­tását. 'hivatkozva egy belügyminiszteri rende­letre, A főkapitányi határozatot megfelebbez­ték a tanácsihoz, amely az ügyben még nem döntött. Azon esetben, ha helyben hagyná a főkapitányi határozatot, akkor a belügyminisz­terhez nyújtanak be felehhezést, amely bizto­san helyt a) a kérelemnek. A népgyűlésre meghívja a szegedi választójogi blokk a két országos függetlenségi párt központi bizott­ságát, az országos demokrata és radikális pártot, a Feministák Egyesületét és a szerve­zett munkásnők központi bizottságát: Szemé­lyesen meghívják ezenkívül a válaszdójogi blokk két miniszterét: gróf Batthyány Tiva­dart és dr. Vázsonyi Vilmost, továbbá gróf Károlyi Mihályt. Az értekezlet ezután megbízta az elnök­séget, hogy az augusztus 12-iki népgyűlés ha­tározati javaslatát készítse el és azt a legkö­zelebbi ülésen jóváhagyás végett terjessze elő. Egyben kifejezést adott annak a kívánságá­nak, hogy a határozati javaslatban benne fog­1 altas,sók a választói jognak a nőkre való ki­terjesztése is. Fürtös Sándor titkár ezután Ismertette az országos választójogi mozgalmakat. Eddig kilenc nagyobb városban alakult meg a vá­lasztójogi blokk vidéki szervezete, amelyek nagy propagandát fejtenek ki és legközelebb népgyüléseket tartanak az általános választó­jog érdekében. Bereg Lajos azt fejtegette, bogy a szegedi alakulásban nagyon sokan részt vennének, de eddig még nem nyújtottak ezek számára kellő alkalmat. Számosan szóvá tették előtte is, — olyanok, akik kétségtelenül meggyőződéses ihivei a radikális választójognak, — hogy szí­vesen csatlakoznának a szeged i választójogi blokkhoz, ha ezt az alakulás könnyen hozzá­férhetővé tenné és működését a nyilvánosság teljes ismertetésével intézné. Eddig is számo­san léptek és lépnek be a választójogi blokk­ba, kellő propagandával azonban még sokkal kedvezőbb eredményt lehetne elérni. Ezért in­dítványozza, hogy az elnökség időről-időre kel­lőkép tájékoztassa a lapok utján a közönséget működéséről és céljairól. Dr. Papp Róbert helyeselte Bereg indít­ványát és azt javasolta, hogy a közönség tá­jékoztatását egyelőre az elnökség intézze. Az értekezlet, amely ilyen értelemben határozott, ezután véget ért. _______ _ . POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudósítónk telteoajelentó**. — (Uj főispánok kinevezése.) Félhivatalo­san jelentik: A király julius 25-én Reiohen­auban kelt legfelsőbb elhatározásával Ugrón Gábor belügyminiszter előterjesztésére a következő (főispánokat nevezte ki: Aibauj­Tor na-megye és Kassa város főispánjává Szalay László országgyűlési' képviselőt, volt főispánt; Arad város főispánjává dr. Barabás Béla országgyűlési képviselőt; Arad-megyébe Pnrgly László földbirtokost; Bácsbodrog-megyébe és Zombor városába dr. Baloghy Ernő ügyvédet; Békés-megyé­be dr. Fíizesséry Zoltán Ítélőtáblai bírót; Bihar-vármegyébe Paiatinszky Lajos járási főszolgabírót; Hwes-megyébe dr. Vass Já­nos vármegyei másodfőjegyzőt; Kisküküllő­megyébe dr. Gyárfás Elemér ügyvédet; Komárom városiba és Komárom-megyébe gróf Dezasse Jánost; Moson-vármegyébe dr. Hegyi Gyula királyi tanácsost; Nagy­küküllő-tnegyébe báró .1 epricevics-Horváth Emil dr- ügyvédet; Nyitra-megyébe Mado­csányi Gyula földbirtokost; Pozsony-megyé­be és Pozsony városába Szmrecsányi György képviselőt; Szilágy-megyébe dr. Kaisler György nyugalmazott főispánt; Szolnok-Doboka-megyébe báró Diószeghy Zsigmond földbirtokost és Vas-megyébe Ostffy Lajos képviselőt. (Esterházy miniszterelnök a királynál.) Gróf Esterházy Móric miniszterelnök csü­törtökön délelőtt a királynál kihallgatáson jelent meg. Az audiencia után a miniszter­elnök tanácskozott gróf Czernin Ottokár külügyminiszterrel és más osztrák politiku­sokkal. (A munkapártból a Károlyi-pártba.) Wenckheim Antal munkapárti képviselő ki­lépett pártjából és belépett a Károlyi-pártba. HÍREK ocoo — Mikor nyiiik meg a Balkán-Akadémia Gróf Apponyi Albert kultuszminiszter isme­retes döntése a szegedi kereskedelmi főisko­láról általános örömet keltett városszerte. Széles körökben nagy az érdeklődés most már az iránt, hogy mikor nyílik meg a sze­gedi főiskola és mi történik annak érdeké­ben, ihogy ez minél előbb bekövetkezzék. Somogyi Szilveszter polgármester a követ­kezőket volt szíves mondani erről munka­társunknak: . . x hass,. idÁ — A kultuszminiszter jóváhagyó leirata még nem érkezett meg a városihoz', tehát nem tudjuk, ihogy miképpen történt a jóvá­hagyás. Megtörténíhetj hogy a mjniszter csak a határozatot hagyta jóvá, a kért állami hozzájárulást azonban nem adta meg. Így elsősorban a jóváhagyó leiratot kell bevár­nunk. Az alaptőkét már befizették és a tőke igy rendelkezésre állna az akadémia céljai­ra. Kérdés azonban az is, hogy a háborúban lehet-e fölállítani ilyen intézményt; volna-e ennek célja? Egy bizonyos, ebben az évben semmiesetre sem lehet már megcsinálni; ki­fogytunk az időből. Azt Pedig, hogy jövőre mi lesz, most megmondani még nem leheti

Next

/
Oldalképek
Tartalom