Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-25 / 172. szám

Süged, 1917, VI. évfolyam, 172. szám* Szerda, julius 25. Szerkesztősé g; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A sierkeszlfiség feieforeja: 305. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Iparosok és kereskedők pártja. Amint a jelekből már is látható, a világ­háború eseményei -nem fognak anélkül le­g/.ruil'i hogy ne ingjanak mS!-v n/omc kat a magyar belpolitikai életben is. Ki tud­ná ma megmondani, hogy a nemzeteknek ez a hatalmas összecsapása, aminőt még nem szenvedett át a világ, milyen földrajzi eltolódásokat fog felidézni Európa, sőt a többi világrész területén is? Arra azonban már is konkrét adatok vannak, hogy a nagy mérkőzésben résztvett nemzetek lelki élete mélyreható átalakuláson megy keresztül, a melynek egyik eredménye az állami élet demokratikusabb berendezése, az az elnyo­mott vagy mesterségesen visszaszorított tár­sadalmi rétegek gyors felemelkedése lesz. A magyar pártpolitikai keretek tovább fenn nem tarthatók. Gyenge váruk legkésőbb akkor fog darabokra törni, ha bevonul alkot­mányos életünkbe diadalmasan az uj válasz­tói törvény. A leküzdhetetlen lendülettel fel­törekvő erőknek tér kell az érvényesülésre és ha nem az uj választójogi törvény bizto­sítaná ezt nekik, más fnódon erőszakolná ki az idő, melynek méhe megtermékenyült a tömérdek véres áldozattól és most történel­mi fordulatokkal terhes. Nincs kész még az uj választójogi tör­vény, amelynek megalkotására első sorban hívatott el az Esterházy-kormány. Ki ne tudná, hogy évtizedek óta nem készült re­iforrn. amelyet a tudás és a munka nagyobb alaposságával, a magyar nemzeti élet félté­sének és a legtisztább szabadelvüségnek olyan kettős biztosi tékával kellett az életbe átültetni, mint ezt kell. Ki ne tudná, hogy a demokratikus választójogi 'törvény legelső hatásainak egyike lesz. hogy állami, gazda­sági és társadalmi jelentőségükhöz mért kép­viseletet biztosit az országgyűlésen: a mun­kásoknak, az iparos és a kereskedő osztály­nak* Az idők intését ismerték tehát fel a sze­gedi kereskedők és iparosok, amikor mint kereskedők és iparosok szervezkedtek poli­tikai párttá. Az idők intését követik, ha el­fordítják szemüket a magyar politikai har­cok rég és káros sémájától, amelyet ma is, amikor több mint a félvilág fogott össze és tör ellenünk, sokan alacsonyítanak le még értéktelenebbé azzal, hogy olthatatlan elő-* szeretettel avatják átkos villohgások vesze­delmes forrásává. Ha valaha nem volt. ma nem lehet po­litikai erény a türelmetlenség. A Károlyi­párt véleményét ép oly kevéssé szabad vad fanatizmussal hazaárulásnak bélyegezni, mint a munkapártiét. Tisztult fegyverekkel, emel­kedett szellemben, ne a szó becsmérlő sará­val, hanem nemes lendületével viv.itik meg közéleti harcainkat. Az iparosok és keres­kedők pártjának hithű és tántoríthatatlan tagja lehet, aki egyelőre — ez az átmenet fázisa — más'politikai pártnak is tagja. És ne ákaszkodjunk ok nélkül egymás politikai meggyőződésének tisztaságába, mert értel­metlen, vagy elfogult lenne például az az ember, aki a kormány választójogi intenciói­nak egyenességet kétségbe vonná azért, mert a koalíció idején Andrássy a pluralitást akar­ta hozni. Ez a nemes közéleti stílus legyen az iparosok és kereskedők Szegeden kitűnő ómenek között megalakult pártjának első nagy ajándéka közéletünk számára. Ugratü­soknak. melyekkel más utakon járók akar­ják ennek az egészséges alakulásnak korai halálát, fel ne üljenek. Rövid politikai pro­grannnjuk a leggazdagabb: törvényhozói al­kotások a liberalizmus, a demokratizmus, a kereskedelem- és iparfejlesztés jegyében. Legyen Szeged az első város, melv már a legközelebbi választáson ezzel az ország­mentő programmal küld képviselőt a Házba. Legyen ennek hatalmassá nőtt tényezője az uj párt, hogy meg ne ismétlődhessék többé, hogy a szegedi első kertilet. rnelv kereske­dőkből és iparosokból áll, nagybirtokost küld­jön a parlamentbe. (mminmmhlhnnpnmwathniiiitnmmitatnffinwm as*bws«3sa9sss»«®ii«ms«»«ee««bb»b«iii«ise»sii«bssw Az orosz frontovi 250 kilométer szélességben nyomulunk előre - ttellesou, Padhajeen és a Biszfrica-Solofvínszka­siakaszon túlhaladtunk. — A foglyokat és a zsákmányt még nem lehetett megszámolni. — BUDAPEST, julius 24. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Lipót bajor her­ceg vezér tábornagy arcvonala: A Tarno­poltól nyugatra aratott győzelem megtörte az oroszok ellenállását a Szereth alsó folyá­sa és a Tatárhágó között. Német csapatok Trembovlatól északra elérték a Szereth ke­leti partját. Azok az crosz tömegek, ame­lyeket itt-ott eléjük vetettek, ezen az ered­ményen mit sem változtathattak. Osztrák­magyar hadosztályok harcok közben átha­ladtak Podhajce területén. A szövetségesek a Dnyeszter mindkét oldalán is megkezdték síz ellenség sarkában az elönyomulást. Az események forgatagában még mindig lehe­tetlen a foglyok számát, a mindenféle fajta zsákmány tömegét megállapítani és mind­azt elrendezni és biztonságba helyezni, a mit az oroszok a harci zóna menekülésszerű kiürítése közben ott hagyni kényszerültek. József főherceg vezérezredes arcyona­la: Az orosz hadvezetőség emlitésre méltó szívóssággal tesz kísérleteket arra, hogy megvert keletgaliciai seregeit a keleti arc­vonal más frontszakaszain váltakozó terje­delmű támadó vállalkozásokkal tehermente­sítse. A Kárpátokban elsősorban részleges előretörésekkel akarlílák ezt a célt elérni. A hármas országhatáron a Tölgyes-terüle­ten és a Cassinu- és Putna-völgy között több ilyen előretörést visszavertünk. Az oroszok ma reggel a Putna völgyétől észak­ra román zászlóaljakkal egyetemben ismét támadásba fogtak. Mackensen vezér tábornagy arcvonala: Az orosz-román támadások román területen már a tüzérség zárótiizében összeomlottak. A VEZÉRKAR FŐNÖKE. BERLIN, julius 24. A nagy főhadi­szállás jelenti: A Keleti tenger és a Fekete­tenger közt küzdő egész keleti arcvonal el­keseredett harcok és a német szövetséges fegyverek nagy sikereinek színhelye. Lipót bajor herceg arcvonala: Elch­horn hadcsoportjánál az oroszok Jakobstadt mellett este hasztalanul támadtak, miután reggel egy támadást széles arcvonalon meg­semmisítő tüzünkkel már csirájában elfoj­tottunk. Dünaburgtól délnyugatra erös tü­zérségi Íratás után 6 hadosztályt mélyen ta­golva ötször vezettek támadásra vonalaink ellen, amelyeket teljesen megtartottunk. Az ellenség kemény közelharcok után rettene­tes veszteségekkel hátrálni kényszerült. — Az oroszok délelőtt Krowónál is öt kilomé­ter szélességben ujabb rohamot intéztek, de visszavertük őket. Krevó falu ismét ke­zünkön van. Az ellenség Smorgontől délre összesen 8 hadosztályt vetett harcba. A halottakból és a foglyok utján az arcvona­lon ezeknek csaknem valamennyi ezredét megállapíthattuk: csak roncsaik tértek visz­sza. Böhm-Ermolli vezérezredes hadcso­portja: Keletgaliciai hadműveleteink straté­giai hatása mind nagyobb arányú lesz. Az északkárpáti harcvonal előtt is hátrál az orosz. A Szereth tői az Erdös-Kárpátoktg 250 kilométer szélességben előre nyomu­lunk. Diadalmas hadtesteink Tarnopoltól délre kiküzdötték a Szeretheti való átke­lést. Tremboviánál az oroszok kétségbeesett tömegtámadásait visszavertük. Podhajcen, Halloson és a Bistrica-Solotvinska-vonalon áthaladtunk. A zsákmány eddig át sem te­kinthető. Több hadosztály 3000—3000 fog­lyot jelent. Számos nehéz ágyú, köztük a legnagyobb kaliberűek és élelmi s lőszer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom