Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-03 / 153. szám

^zegedi hadifogoly levele Svédországból és Dániából. « . (Rendkívül érdekes levelet írt Máté iSándor szegedi zászlós itteni rokonainak. Mátét, aki Oroörzországban volt hadifogoly, több társával együtt Dániába internáltak. K^ét levelét az érkezés sorrendjében itt köböljük: Hald. jjunius 22. T gmáp múlt egy hete, hogy ideérkeztem. Ma már más szemüveggel nézem az itteni viszonyokat, mint az első napokban, melyek bővelkedtek a jó és kellemetlen benyomásokkal. A Torneo ífolyó átlépése után Haparandától kezdve utunk egész Svédországon Leresztül egy diadaluthoz volt hasonló, melynek végállomását a menyországban képzeltük. A Torneo folyó svéd partján a haparandai helyőrség tisztikara fogadott bennünket, melynek kíséretében az állomásra mentünk. Az ut rövid ideig tartott, de ezalatt erőss „pergőtüzet" kellett átélni. Az ablakokból nem szűntek meg szórni virágot a nyakunkba, Erősen felvirágozva érkeztünk meg az állomásra, ahol a stockholmi követségünk megbízottja fogadott bennünket. Üdvözlő beszédek ós a legújabb hadiliirek felolvasása után beszálltunk a svéd Vöröskereszt kórházvonatába, ahol minden egyes ember részére szeretetadományként cigaretta, szivar, csokoládé, cukorka stb. voltak bekészítve. A svéd ápolónővéreknek való bemutatkozás után az állomás mellett lévő vendéglőbe mentünk ebédelni. Az ebéd pazar volt, a pilseni sör pedig . . . szükségtelen, hogy jelzőt fűzzek melléje. Ebéd után adlnk fel a táviratokat a konzulunknak, aki nagyszámú magyar és német újságot és könyvet osztott ki, nemkülönben képeslapokat. Haparandáról délután négy órakor indultunk eh A vacsorát a kocsiban fogyasztottuk el. A kocsik berendezése mintaszerű, {Másnap 11-én Mellansel állomáson étkeztünk fényesen déli 11 órakor. Délután 6 óra 43 perekor érkeztünk Brácke állomásra, ahol vacsoráztunk. Az egész vonalon a svédek szi(vélyességét, irályukban qrzett Mk<drí\szenvét jnvén tükröztetni nem "tudom. A magyarok teljesítményeiről (e háborúban) nagyon jól vannak értesülve a svédek, akik előtt ez a tény nem újság, mert 1616-ban a svédek és (Bethlen -Gábor hadserege, a magyarok együtt harcoltak „valaki" ellen, akit a fehérhegyi csatában el is pakoltak. 12-én délelőtt 9 órakor futott be vonatunk örebro állomásra, ahol ismét ünnepélyes fogadtatásban volt részünk. Örebróban állomásozó svéd gránátos ezred zenekara várt az állomáson. „Gotterhalte'' után a '•Rákóczy induldk ját,szdtfii. í Helleberg-re értünk negyedtizenkettőkor. Itt fényes megvendégelésben volt részünk. Teljes létszámmal jelen volt az osztrák magyar kolonia a. konzulunkkal az ólén. Ismét nagyszámú szeretet adomány, valamint magyar és német újságok. Bájos médik a magyaroknak piros-fehér-zöld, az osztrákoknak pedig fekete sárga kokárdát tűztek fel. Hallesbergben nehezen ment a búcsúzkodás. 6 órg 55 perekor értünk Nassjö állomásra, ahol pompás vacsoránk volt. Az állomáson és környékén temérdek nép volt. Kendő lobogtatás ai végkimerülésig. Alig hagytuk el az állomást az ápoló nővérek jó éjt kívánták első sorban azért, mert másnap kora eggel érkezünk Helsingborgba, ahol pedig nagy cécó lesz. ; i Ügy is lett. 13-ikán kora reggel érkeztünk meg Helsingborgba a kikötőbe, ahol már zászlóriiszbe,, várt bennünket az „Aelons" svéd krhózhujó. A hajóig csak pár lépést kellett tenni, de az óriási embertömeg alig engedett. (Mindenik akart valamit a hadifogolynak pdni. Gyors egymásutánban jöttek nz autók a helsirtgborgi előkelőségekkel, kik feljöttek a hajónk fedélzetére, ahol minden Úsztalón:má\r hafomszánira he védek azlajdmdékok. Egyszerre két udvari autó áll meg a hajónk mellett; a svéd trónörökös a családjával együtt é\vkezett meg. Teljes órát volt velünk a fedélzeten a trónörökös pár két bájos fiacskájával. Mindannyiunkkal lekezeltek ós a legnagyobb közvetlenséggel beszélgettek mindenkivel külön-külön. A rangidős tisztünk meleg szavakkal köszönte meg a trónörökösnek a svédek felejthetetlen szivélyevS fogadtatását, melyben egész Svédországon keresztül .részünk volt, Amint a trónörököspár elhagyta a fedélzetet a hajó parancsnoka jelt adott az indulásra, a katonazenekar pedig rázendített a „Gotterhalte''-ra, melynek hangjai mellett vettünk buosut Helsingborgtól. A tenger sima tükrét méltóságteljesen szelte „Aeolus" hajónk, mely hét órai ut után Aarlms-ban kötött ki. A hajó berendezését pazar fény és kényelem jellemzi. Délután folyamán érkeztünk meg Arhusba, ahol már a hajóból kimozdulni nem volt szabad. Az éjjelt a hajóban töltöttük a kikötőben. M-i kén reggel volt a kiszállás a hajóból, melynek közelében ismét szép számmal voltak buzgólkodó bácsik és nénik. Szóval a hivatalos fogadtatás most játszódik le. A konzulátusunk és az osztrák magyar kolonia képviseltette magát. A szállítmányt, mely állt 51 tisztből és 161 főnyi legénységből, iti vették át a dánok. A fogadtatás elég kedves volt, de nem léket ha§d\nliktm a svédekéhez. Aarhnstol Haldig vasúton tettük meg az utat, amely rövid ideig tartott. Haldon a kiszálláskor a dán őrséig puskára Pázott szuronnyal és éles töltényeikkel „)og'dotlf'. Hz és -,o tábdntyík \ko\Vüli dírótsövény hideg •zutmnykánt ha;t<\l t rám. Jelen soraimat ott folytatom, ahol elhagytam 22-ikén irt levelemet, Hogy mi hatott rám Haldon zuhanyként, vagyis kellemetlenül már meg irtom, De ha másik szemüvegen keresztül nézem aiz itteni világot, hely. z-etet, bizony meg kell nyugodni és elégedni a helyzettel. Minket tulajdonképen azért hoztak ide, hogy az ápolás, jó levegő, bő táplálkozás stb. révén visszanyerjük egészségünket, hogy a hazatérés után -ép testtel és lélekkel láthassunk a ránk háramló munkához. IMár pedig itt jó ápolásban részesül mindenki (aki arra szorul); a levegő jó; a táplálkozás ily bőséges voltáról nem álmodtam soha. Pedig az én képzeletemet eleget foglalkoztatta az orosz fogságban az étvágy -kielégítése. Tej, vaj, sajt, hus, kenyér van itt Quantum satis. Csak a szabadság; a rézangyalát! A levegő izzik a népek szabadság utáni vágyától, Haldón pedig 180 magyw, osztrák és német tiszt dróthé/itést lát wjftga körül. A drótkerítés pedig nem szimbóluma az óhajtott iszabádságnak. Különben nagyszerűen érzem magam. Panaszkodni pedig nem fogok, mert ha eszembe jut az Oroszországban maradt társaim isorsa, akkor összetett kézzel kell hálát mondanom Fortunának, akinek a kegye folytán ide kerültem. Mert, hogy ezt kizárólag a szerencsének köszönhetem: tény lós való. „A .hozzátartozók meglátogatásáról'1 akarok pár szóval irni. A velünk közölt parancsok értelmében a. hadügyminisztérium megengedi a Difaidba és Norrégiábd éihrJéuW Iffidifctgitfdjk irMglátohg\atá\sák fi tegkÖzéllebbi hc^zátdrlottó résziéről, ha ig^n fóntos oik. mn ró. [Részletes, pontos felvilágosítással szolgál Budapesten az Üllői-utón levő „Hadifoglyokat gyámolító intézet''. Ellenben a következőket tudom, hogy Dániába, minden költséget összesen véve 1200—1500 károndba kerül a látogatás. Szóval nem éri meg a költséget, de a fáradságot sem. amit el kell viselni a látogatónak. Hiszen már nincs messze az a nap, amelyen megjön az embereknek az esze és meg lesz a béke, melynek 48-ik órájában otthon leszek. tgrKBkaaBKs»aea!cauf»anaa&Kae2as£>asa<2tiftaftis«B&Bg£Kcn Honvédünnep Újszegeden. A liget lombjain már szüremlik át az ébredő hajnal, madárcsicsergés is hallik ittott, a szellőtől ringó bokrok közül, melyeknek körvonalai peroenkint egyre élénkebben kezdenek kialakulni az éji homályból. A «zolgafán lógó bográcsok alatt utolsót lélekzenek a szürkülő zsarátnokok, a gázcsárda udvarán még felsír a klárinét, az éljen is megriasztja az éj csöndjét, ám azért már ugy érzi magát az ember, hogy elröppent a tegnfíip, minden szépségével és értékével együtt s itt van a m\ci a teljes erkölcsi és anyagi diadalával. Amint kopog, lábunk alatt a közúti hid vastag pallója, amint elnyeli az erdő a háromórai harangszó búgó hanglnillámait, szinte kábultan gondolunk az elsietett tiz, tizenkét órára, amely felejthetetlen hangulatával, szebbnél-szebb .kínálatával, óriás erőki fejtésé vei olyan csodás eredményt tudott elérni, a vasárnapi honvédnapon, aminőre senki sem számított. A (front mögötti had' seregnek ez volt talán a legpompásabb és a legsikerültebb győzelme az egész országban. Kábultan gondolunk valóban erre a Pénz őfensége ellen intézett hatalmas offenzívára, mert három év alatt szinte elszoktunk attól, hogy árdrágítás nélkül jóban szépben, kedvesben részünk lehessen s hogy „régi" árban ahoz jussunk, amit szemünk-szánk kivan. És különösen azért érezzük teljesen megilletődve a lelkünket, mert egy oly gyönyörű alapot sikerült megteremtenie a polgárság áldozatkészségével a szegedi 5-ik honvéd gyalogezrednek, amelyre méltán büszke lehet, mi pedig az elesett hősök özvegyeinek és árváinak nevében hálásak lehelünk a fára dhatlan vezérek és munkatársak iránt. Köteleségüniket teljesítjük csak, amidőn nyilvánosan elismerjük és a város társadalmának köszönetét tolmácsoljuk Nágel 'Manó ezredesnek és feleségének, aki az előkészítés emberfölötti munkáját heteken át teljes odaadással és a legnemesebb emberszeretettel és körültekintéssel lefolytatták s a teljes fényben uszó ünnepélynek leikeként fáradhattam kitartással ügyeltek az ünnepély lefolyása alatt, mindenre, hogy sehol fennakadás, sehol zavar ne álljon be a nagykonrepcióju ünnepség keretében. Hát ez sikerült is a legteljesebb mértékben. Mindenki jól érezte magát, minddon ki meg volt elégedve és mindenik csodálkozott a gazdag kiállításon, az elmés ötletességen, az udvariasságon és lovagiasságon, amely különösen, mint szolid fény ömlött végig mindenütt, ahol a tiszt urak és az önkéntesek' a vendégek ellátására .és igényeik kielégítésére vállalkoztak. Ki kell a rendezők sorából még Szolga Miklós és Szundy Géza századosokat, emelni ,s őket is külön megtisztelni az elösmerós meleg szavaival, mert előbbi a gázcsárdábcfín utóbbi a tejcsarnokban nagy utánjárás, áldozathozatal árán oly gyönyörű erkölcsi és anyagi sikereket produkáltak, amelyek ugy uz ünnepély fényét, mint anyagi jelentőségeit döntően előmozditották. A nagy munkából természetesen alaposan kivették részüket, a mindenkor fáradhatatlan, szép hölgyek is, akiknek ezúttal megsokszorozódott a munkájuk, mert az üzletek teljes lendületben voltak, ugy hogy, bár gazdagon fel volt szerelve valamennyi, estére már egyik-másikat be kellett zárni áruhiány miatt. Szóval teljes győzelem az egész vonalon! Mi, akiket hajnal ihiboria csalogatott haza a palotás városba, kezdettől, úgyszólván a vígadóban letáncolt utolsó csárdásig mindent