Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-19 / 167. szám

4 Szegei 1917. julius 19. ritkább esetekben is kikerülhető lesz az áruk átrakásának szüksége, miután zsámolyozás utján a rendes nyomtávú vasút kocsijainak a keskenyvágányu vasútra való közvetlen átmeneteiét is biztosítani lehet. A minisztei a továbbiak során elismeri annak igazságát, hogv az önálló üzemkezelés a városra nézve nagyobb kockázatot jelentene. mjiitha az államvasút kezelné a vonalat. Ebből azonban — folytatja a leirat — semmi esetre sem következik az. mintha az önálló iizemii keskenynyomtávu gazdasági vasút létesítése pénzügyi szempontból a városra nézve előnytelenebb volna, mint az államvasutak által kezelendő rendes nyomtávú vasút. Már magában véve a keskenyvágányu vasútnak kilométerenkinti építési és berendezési költségei ugyanis legfeljebb csak fele összegét kéípiselnék a rendes nyomtávú vasút kilométerenkinti épitési és üzletberendezési költségeinek, ebből kifolyólag természetesen a városnak rendes nyomtávú vasút építése esetén sokkal nagyobb befektetési költség törlesztésével és kamatoztatásával kellene számolnia, mintha a keskenyvágányu vasutat létesitené. Igaz, hogv a szeged— kiskunhalasi varai oly forgalommal is birtia, amelyre a gazdasági zsákvasut nern számíthatna és igy több bruttó bevétele is lenne, nagyon kérdéses azonban, hogy az igy t:ér: bevételi többlet, valamint az az előny, í ogy az állam a raját kezelésébe veszi át, egyáltalán képes lesz e a kétféle vasút épitési költségei közötti jelentékeny különbség folytán előálló törlesztési és kamattöbbletet megközelítőleg 'S ellensúlyozni. A Máv. igazgatóságának számításai szerint a rendes nyomtávú vasút szállítási bevételei aránylag csak igen csekély összegre, nevezetesen évenkint és kilométerenkint mindössze 4500 koronára tehetők, amivel szemben a Máv. üzleti kiadásai azonos megítélésű vasutaknál már a háború kitörése előtt is pályakilométereiikint évente mintegy 3100—3200 koronára rúgtak, ami az anyagáraknak egyre jobban való emelkedése mellett folyton nagyobb lesz. Még a régi kedvező árakat tekintve is, a városnak évi 1300 korona állna rendelkezésére a vasút kilométerenkinti épitési költségeinek, kamatainak és törlesztésének födözésére. Tekintve már most, hogy a hasonló terepen épült szabványos nyomtávú helyi érdekű vasutas kilométerenkinti épitési és üzletberendezési költségei már a háború előtt is mintegy 110.000 koronát képviseltek, arpi a jövőben jelentékenyen több lesz, csaknem föltétlen biztonsággal előrelátható, hogv a szabvaiüi n\m\m egyhangúlag a 01H N ff púder és krém mellett nyilatkozik meg, mert e két szer a női szépség egyedüli biztositéka. Próbadoboz kor. 1.— 1 Nagy doboz „ 2.1 J Mindenütt Kaphatni f nyos nyomtávú helyiérdekű vasút megépítése Szegedre előnyös vállalkozás nem lehet. Végül közli a miniszter, hogy mindezek(Sftjftt tudósítónktól) A juniusi közgyűlés tudvalevőleg elhatározta, hogy a magántisztviselők helyzetének javítása érdekében felirattal fordul a kormányhoz és megkeresi az összes törvényhatóságokat, hogy hasonló szellemű felirattal támogassák a magántisztviselők rendezésre már rég megérett ügyét. A felirat, amely elkészült és már él is küldték, ,a következő: Nagyméltóságú Miniszterelnök IJr! A törvényhatóság közgyűlése tapasztalja, hogy magáncégek (részvénytársaságok, szövetkezetek, egyéni és társas cégek) alkalmazottainak nehéz megélhetési helyzete javítást követel. Ennek érdekében a közgyűlés tiszteletteljesen kéri Nagyméltóságodat, méltóztassék intézkedést tenni, hogy a m. kir. kormány minél előbb életbe lépő rendelettel határozza meg- annak a legkisebb támogatásnak mértékét, amelyben ezek a cégek alkalmazottaikat a mai nehéz megélhetési viszonyok között részesíteni kötelesek. Kéri a város közönsége a támogatás mértékének .megállapítását, aminél irányiadó az lenne, hogy a magáncégek legalább olyan támogatásban legyenek kötelest részesíteni alkalmazottaikat, aminőben az állami tisztviselők részesültek. Nagyméltóságú Miniszterelnök Ur! .Jól tudjuk, hogy a munkaadó és az alkalmazott között fennálló jogiviszonyt törvények és szerződések szabályozzák. Ezek a szerződések azonban rendszerint gyönge lábon állanak és a törvények hiányosak. Egyébként is a háború megpróbáltatásai mindenkivel szemben felállítottak kötelességeket a \törvényeken tul és tudtak is sokan annyira emberek lenni, hogy .a törvényekre való hivatkozással el ne hátritsák maguktól ezeknek a kötelességeknek teljesítését. Ez a belátás vezette az államot és a városokat, amikor a mai rendkívüli drágaság idején, amellyel a rendes fizetés keretében megküzdeni képtelenség, drágasági pótlékban részesít ették tisztviselőiket. Az állam és a városok gondoskodásának azonban minden polgárukra ki kell terjeszkedni. Az államot és a városoHajó elsülyesztések. Bern, julius 18. A Claire belga gőzös 19 életbenmaradt utasa megérkezett Toulonba. A Claire-t e hó 12-én 250 mértföldnyire Bonától egy német biivárlhajó megtorpedózta. A gőzös vasércet szállitott Szalonikiból Marseillebe. A kapitány görög, a második tiszt belga származású volt. A hajó személyzete francia matrózokból állott. Néhány utas is volt a hajón, amely 50 másodperc alatt elsülyedt. A mentési munka, igen nehéz, volt; 26 ember életét vesztette. A Friderika svéd gőzös 1200 tonnával Hallba menet elsülyedt. , ; i Támadásra készülnek a románok. Lugano, julius 18. A párisi Agenee des Balkans jelentése szerint a román hadsereg Bruszilov tábornokkal történt megállapodás szerint támadásra készül. A román katonák hir szerint kitűnő állapotban vannak. (Aí. T, I.) re való tekinteüel a legutóbbi közgyűlési határozatot föloldva fölhívja a város közönségét, hogy uj határozatot hozzon. k.at nemicsak az érdekelheti, hogy a veszedelmei méreteket öltő drágasággal a saját tisztviselői tudjanak megküzdeni, hanem az is, hogy minden polgára megküzdlhessen valahogy. Ennek az eszközeit nem a közületek, hanem azok a cégek kötelesek megadni, amelyeknek szolgálatában az illetők állanak. Azt, hogy a kérdéses oégek teljesít ik-e ezt a kötelességüket, a mai viszonyok között, már nem lehet az ő tetszésükre bizni. Az államnak és a városoknak védelmükbe kell venni a magánalkalmazottakat is, akik meghatározott fizetésből kénytelenek megélni és meg kell találniok a módját annak, hogy ezek valamennyien részesüljenek a háborús segélyben. Olyan tartalmú szabályrendeletek alkotására, mely a cégeket arra kötelezné, hogy alkalmazottaikat mindaddig fizetési pótlékban részesítsék, ameddig a drágaság tart, a városoknak nincs joga. Az egyetlen mód, amellyel a város az egyre súlyosodé helyzet orvoslására siethet, az, hogy a m. kir. kormánytól a fenti rendelet sürgős kibocsájtását Ikóri. Az alkalmazottak a legrettenetesebb helyzetben vannak, az egyes cikkek ára 100— 200 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben sok cég egyáltalán nem adott drágasági pótlékot, mások oly keveset, hogy alig jöhet számításba. Aránylag kevesen vannak, kik megfelelő háborús segélyben részesítették volna alkalmazottaikat. Ez a jelekből Ítélve, országszerte igy van. Annak, hogy az elégedetlenség esak a fővárosi nagyobb helyeken tört ki nyíltan, közismert okai vannak. A cégek a háborúban kevés 'kivételtől eltekintve, bővebb kereseti alkalomhoz jutottak és pedig a legtöbb olyan cég is, amelyik nem volt hadseregszálli'tó. Az üzem- és üzlettulajdonosokra szép napok virradtak, épp ezért nekik sem lehet kifogásuk az olyan egységes szabályozás ellen, amely .a megélhetési gondokat odáig szállítja le, ahol már nem az éhezés, hanem a drágaság ellen kell harcolni. Kérésünket Nagyméltóságod jóakaratú figyelmébe ajánljuk. Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottsága 1917. jiuliue hó 14-én. dr. Somogyi Szilveszter, polgármester. nBaaaBaaaaaaaaaaaa •BaaaaaaaaaeasaaaaaaaiiaaaaasaaaBBi Nagy orosz veszteségek az offenzívában. Stockholm, julius 18. A Bnszkoje Slovo közlései szerint az oroszok az offenzíva első napjaiban, julius 2-től 6-ig rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek, Egyes ezredeknél elesett és megsebesült a tisztikar fele, sőt az egyik ezred valamennyi tisztje harcképtelen lett. Az első napok lelkesedése után ismét, lazult a fegyelem. Egyes csapatrészek, anélkül hogy az ellenség szorította volna, visszavonultak. Kerenszki hadügyminiszter ujabb na pipára ncsot adott ki és a legsúlyosabb büntetéssel fenyegti meg az engedetlenkedőket, i Í , ; - • i ' Kína uj kormánya. Peking, julius 18. Külügyminiszterré Vanglasient, tengerészeti miniszterré pedig Lin-Kuan-Sungot nevezték ki. Az elnök kijelentette, ihogy nem vállalja újra az elnökJ. Szeged fölirata a kormányhoz a magántisztviselők érdekében.