Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-18 / 166. szám

•fc»»g«d, 1017. jülius 18. MLMiAGYARO^ZÁG Szegedi tiszt utazása a forradatnji Oroszországon át —• Három évig orosz hadifogságban. — (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt _ három esztendei orosz hadifogság után — Szegedre érkezett Tibor István 46-os hadnagy, szegedi Máv. hivatalnok. Valamikor a háború elején esett hadifogságba s most a svéd kormány közbenjárására 400 más tiszttel egyetemben kicserélték betegsége miatt. Igy került vissza három esztendei távollét után Szegedre Szibériából. Fölkerestük Nemestakács-utca 8. szám alatti lakásán és megkértük, mondjon a Délmagyarország olvasói számára .valamit a hadifogságról, Oroszországról, szóval arról, amiket látott, tapasztalt, hallott. íme azok. amiket Tibor István nekünk elmondott: (A hadifoglyok élete az orosz földön.) — Hadifogoly tisztjeink általában olyan jól élnek, hogy panaszra semmi okuk nem lehet. Mind külön szobát kap, csak a bútorokkal van baj; az alig van egész Oroszoiszágban. Az embertől fiigg aztán, mit tesz a berendezés érdekében. Ki mennyire agilis, olyan a szobája, — A táplálkozás szintén megfelelő. Munka nincs, vagy, ha van, alig van. Mindenkinek magának kell foglalkozást teremteni, de megnyugtatásul máris közölhetem, unatkozni mégsem unatkozik senki. Aki akar, talál foglalkozást és ugyan, ki nem akarna foglalkozni? — A fogolytáborokban irodalmi egyesületek alakultak, amelyek rendszeres működést fejtenek ki. Az irodalmi életet ápolják még a könyvtárak, amelyeket Amerikából és Kínából szereztünk be. De ezeken 'kívül különböző rendes kurzusokat is szerveztek, nyelv- és zenekurzusokat. Mindenki olyan nyelvet tanulhat meg, amilyenre éppen kedve van; tanár akad a világ minden nyelvére. — A fiatal önkénteseket, akik csak 6—7 gimnáziumot vagy reált végeztek, tanárok rendes tanórák keretében előkészítik az érettségire s akik már ezt is letették, 'ideiglenes igazolványt kapnak róla. Valószinü, hogy ha 'hazajönnek, ezeket érvényesíteni fogják. — A legénységnek az a része, amely nincs munkára kiadva, barakkokban lakik. Ezek a barakkok azonban egész fenyőszálakból készültek és télen is megfelelő hőmérsékiiek. Ugyanis egyáltalán nem takarékoskodnak a fűtőanyagokkal. — Az önkénteseket, altiszteket és intelligensebb póttartalékosokat külön századokba osztották be; ezeket nem viszik munkára. Még a cári kormány rendelkezett igy, amely kikötötte azt is, hogy az intelligens elem elbírálására úgynevezett intelligens-vizsgákat tartsanak. Ezeket a vizsgákat meg is tartották. Külön bizottsága volt a vizsgáknak; ahány orosz tiszt, ugyanannyi a mi iisztieink közül. Aki a vizsgákon megbukott, azt nem vehették föl az intelligens-rotákba. amely — amellett, hogy dolgozni nem tartozik. — jobb kosztot is kap és különféle apróbb kedvezményeket élvez. Az intelligens-rotákba beosztott tanítók viszont nyomban analfabéta tanfolyamokat szerveztek. Ezek a .tanfolyamok ma is állandóan működnek és ezrekre rug azoknak a száma, akik a hadifogságban tanultak meg irni és olvasni. — Az intelligens roták emberei viszont különböző kurzusokat látogatnak, igy a nyelv és zenekurzusokat, valamint a különböző Sportegyletekben szórakoznak. — A tiszti táborokban több ízben segélyjifció indult meg a -legénység érdekében. A begyült pénzből szereztek be aztán a fogolytáborokban megszervezett analfabéta tanfolyamok részére táblákat, füzeteket és más szükséges dolgot. — Van hadifogolytábor, amelynek kávéházak szinházai és cukrászdái vannak. A sportélet is nagyon fejlett; egész nemzetközi mérkőzések zajlanak le, különösen a labdarugó sport terén. Magyar, német, bolgár, török, sőt az orosz mérkőzések is gyakoriak, i (Szociális szervezetek a hadifogolytáborokban.) —- Mintegy másfél év előtt a cári kormány rendeletileg intézkedett, hogy a hadifogoly-táborok szociális szervezeteket létesítsenek. Így különféle jóléti intézmények, jóléti komiték alakultak, amelyeknek a mi részünkről volt egy tiszti és egy orosz tagja és egy tiszt az oroszok részéről ezek működésének ellenőrzésére. Alakult ezenfelül egy legénységi kornité, amelybe minden rota szabadon választhatott egy bizalmi embert. Ezeknek a komitéknak révén érintkezhet aztán a hadifogoly-táborok legénysége a parancsnokságokkal, amelyek előtt döntő a komiték véleményezése. — A hadifoglyok szociális szervezkedése azonban ezzel még nem merült ki. Különféle intézmények létesültek, amelyek között első helyen áll a „Levesintézmény." Ennek céljaira minden tiszt 2—3 rubelt tartozik fizetni havonkint, de támogatják ezt a különféle külföldi jótékony egyesületek és magánosok is. A levesintézménv révén a hadifogolytáborok legénysége étel-pótlóul levest kap, a betegeket tejhez juttatják, valamint azokat a betegeket, akik kijöttek a korházakból, pénzzel segélyezik. De támogatja a ievesintézmény azokat az altiszteket és önkénteseket is 3—10 rubel havi „fizetéssel", akik szegények és igy hazulról mit sem várhatnak. —• A hadifogoly-táborok szociális szervezetei különösen hathatós támogatást nyernek gróf Hanackennétől, aki Kínában é.1 és mindennel rendelkezésére áll a központi hatalmak hadifoglyainak, tekintet nélkül azok nemzetiségére. Jórészt az ő érdeme, hogy egy-egy hadifogoly-tábornak ma már 7—800 kötetes könyvtára van és rengeteg mennyiségű folyóirattal rendelkezik. — A magyar hadifoglyoknak az ámen kai magyar „Szabadság" küldött igen sok könyvet, lapot és folyóiratot. — A hadifogoly-táborokban működő színházakat szintén az egyesületek, iiieive szociális szervezetek létesítették. Egész darabokat és operetteket játszottak le nagyszerűen, bár a nőket tökéletes maszkirozásu fiatal önkéntesek pótolják. Itt — szavai igazolásául — netiánv fényképet mutatott Tibor István; a Falurosszából készül1, fölvételeket. Innen távolról esküdni mernénk rá, hogy tényleg nők rejtőzködnek a különféle női maszkok alatt. (Orosz-magyar szimpátia.) Elmondta még ezután Tibor István, hogy az oroszok általában nagyon szimpatizálnak a magyarokkal. A legnagyobb orosz lapok szép cikkekben emlékeznek meg a magyarokról, akiket valósággal dicsőítenek. De a személyes érintkezésben is kimutatják irántunk érzett szimpátiájukat; szini előadásainkon mindig nagy számmal vannak képviselve az orosz tisztek, családjaikkal. Az osztrákokat azonban már nem szeretik és pzt nem is titkolják. A hadifogoly-táboroknak fáradhatatlan látogatója a svéd vöröskereszt, amely rengetőget fárad érdekünkben. Közvetít minden kérést, kívánságot és'aihol teheti, előnyöket eszközöl ki részünkre. (A fmwcWmi oád^djyí'%.) Ezután a forradalomról kezdtünk beszélgetni. Ezt .a következőképpen festette Tibor: — A mult év novembere óta a katonák körében minduntalan elfojtott Lángok hallatszottak, hogy igy-ugy, ez a rendszer nem fog sokáig élni. Mi sem természetesebb, minthogy mosolyogtunk rajta és szóbeszédnek, távoli ábrándozásnak tartottuk az egészet. De — később — mégis be kellett látnunk, hogy tévedtünk. i — Március 11-én, tehát két nappal a pétervári forradalom után, nem kaptunk újságokat Érdeklődni akartunk, ám ezt sem lehetett. Az őrök eltűntek miinek Osak azt láthattuk, hogy a, legénység sorakozik és zenével bevonul a városiba. Nem tudtunk mit .gondolni teljesein egyedül voltunk. — Végre — délelőtt 11 óra felé — megjelent az őr. Az arca ragyogott; szinte részeg volt a nagy örömtől. Ez mondta el először az eseményeket. Meglehetősen összefüggő stefemil, de mégis elég volt; . — Kitört a. forradalom! — mondta. —• Mától fogva mindenki szabad ós testvér. — Később értesültünk, hogy a forradalmi tömegek és katonaság a városban elfogta és letartóztatta az éppen odaérkező uj kormányzót, a brigadéros! és még néhány ottani előkelőséget. Két napra rá szabadon bocsa j tóttá k a politikai foglyokat, akik nagy tömegekben éltek itt. — Nemsokára magunk is láthattuk, hogy milyen ,reakciót szült a forradalom. A legénység beszüntette a tisztelgést igen sok tilszfret el is fogtak. — Pünkösd előtt, néhány nappal már hton voltunk hazafelé. Moskváhan nagy tüntetéseknek voltunk tanúi. Igy láttuk az Adler Viktor mellk'iH óriási tüpitatéseket. Ebben az egész helyőrség és a város lakosságának csaknem tele részt vett zászlókkal, föliráisos táblákkal és katonazenével. A béke ós Adler Vikttíjr szgbadcynbocsápisa meUrit tm^iM-tek. — Mopzkvja az ojrpszoykzágt béjkelncokgalrnct»k főfészke. Néhány nápos moszkvai tartózkodásiunk ideje alatt, sok esetben alkalmunk nyilt erről 'meggyőződni, íamit egyébként az orosz lapok is állandóan hangsúlyoztak. A béketiódqtésak egymást étjMk rövid Wipok alatt. . — Érdekesek a mostani offenzíva előzményei. Kerenszki, .aki hihetetlen módón ha t a népre s valósággal famatolzálni tudja besz^ eleivel, hetekkel ezelőtt minden beszédében azt hangsúlyozta, hogy ezt az offenzívát ínég meg kell csinálni a Ibéke érdekében. Többször \é$ h<i»giSirlyty'Jlthn kijfhJfi$et,!p Kefrpnsziki, Jiogy ez a legutolsó offenmva lersz. Ebben a kijelentésben minden orosz rendületlenül hisz • , A közhangulat általában az. hogy ez a kormány sem lehet tartós kormány. Hetek ó.ta mindenütt különös nyugtakgnség tywfnjsztalhialó; az orosz lapok egész nyíltan innak róla, hogy ell^nfortjadfdmn kéézül .A halmták is rninditn)dian nyíltan lmi,g<jdt\(itjdk, Hágy iha a kórmétny nem köt békét, uj fárgciflaldm lesz, amely kegyetlenül eksöpöft, rriedMmtml fit néinéónt, ami a béke ut játján áll. Általa