Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-15 / 164. szám

Szeged, 1917. jnliug 15. DÉLMAGYARORSZÁG A szegedi munkapárt az aktuális politikai kérdésekről (Saját tudósítónktól) A szegedi nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága szombaton délután ülést tartott. Érthető érdeklődéssel várták városszerte a szegedi párt vezetőségének ezt az első megnyilatkozását azóta, amióta a Tisza-kormány megbukott, az uralmat az Esterházy-kormánv vette át és a nemzeti munkapárt az ellenzékbe ment. A végrehajtó bizottság, amelynek ülésén dr. Cserő Ede elnökölt, az aktuális politikai kérdésekkel kapcsolatosan a következő határozatot hozta: A szegedi nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága kinyilvánítja, ihogy a legelső állami feladatot az országra kényszeritett védelmi háborúnak méltányos békével való befejezésében találja. Eddigi hagyományaihoz hiven a választójognak a legszélesebb kiterjesztését kívánja, de akkép, hogy egyúttal az államnak magyar nemzeti jellege továbbra is intézményesen biztosittassék. Tiltakozik azonban a párt minden olyan jogtalan külső beavatkozás ellen, amely a magyar államnak belső iigyét képező választójog kérdését nemzetközi ügynek kívánja feltüntetni. Elvárja a párthívektől és felkéri azokat, hogy mint nemzeti ellenzék is tartsák fenn a párthüséget és ne engedjék magukat csillogó jelszavaktól elkápráz. Áz állam súlyos viszonyai között, mikor az ellenség az eddigieknél is hatalmasabb arányokban támadja védő hadseregünket és veszélyezteti állami területünk épségét és amikor egyes nemzetiségek részéről a dualizmust veszélyeztető törekvések nyilatkoznak meg: súlyos, de elháríthatatlan kötelességünk a magyar államnak ugy területi integritását, mint belső egységét megóvni, és mint nemzeti ellenzék azon fáradozni, hogy a választói törvény akként alkottassák meg, hogy a magyar állam magyar nemzeti jellegét veszélyeztető elemek ne árthassanak. Ezekből kifolyólag helyesli az országos pártnak állásfoglalását és azon törekvését, hogy a magyar állam egysége kifelé mentül élesebb kifejezést nyerjen, hogy az állam kormányzására szükséges költségek megszavaztassanak, hogv a belső béke megóvassék. Elhatározta a végrehajtó bizottság, hogy ezt az egyhangúlag elfogadott határozati .avaslatot közli gróf Khuen-Héderváry Károllyal az országos párt elnökével. Kifejezte bizalmát dr. Rósa Izsó országgyűlési képviselő iránt, aki betegsége miatt nem jelenhetett meg az ülésen. Végül elhatározták, hogy üdvözlik dr. Cicatricis Lajos volt főispánt. látni. ••aaaaaiab;;aa£*banksb8»2ba*aac;iaasaesiiieabbbesas*aasaa>mbb3baa»asbb«site i Póditanak a tenjplomok. — Ötven és százkoronás bankjegyek (Saját tudósítónktól.) Ami itt következik, nem szenzáció, még csak nem is valami különös titok; hárki megláthatta, 'fölfedezhette volna eddig is. Hogy mégis ismeretlen maradt előttünk, annak egyedül m,i vagyunk okai; ml, akik többnyire behunyt szemekkel járjuk utainkat ahelyett, hogy megfigyelnénk a történteket, amelyek .sokszor nagyon is mély tanulságokat rejtegetnek. A templomokról lesz szó és ezzel kapcsolatosan azokról a változásokról, amit a háború teljes három éve okozott a tömegek lelkében. Az előzményekre, miután azok nagyrészt ismerősek, kevés szót vesztegetünk. A háború kitörésekor és az ezt követő időben tudvalevőleg zsúfolva voltak a templomok, később azonhan reakció következett. A láz elmúlt, az izzóan forró lelkek kihűltek; a templomok elnéptelenedtek. Csak a rendes közönség maradt meg továbbra is, de — mint mindenütt — itt is jócskán megfogyatkozva. Egy nagyobb rész elment, messzi, a gránicokra. És akik itthol maradtak, belefásultak a könnyekbe, örömujjongásokba, sőt az imádkozásba is. A taplomok némák maradtak és a látogatók száma csak nem gyarapodott. Lassan eltelt az első év és a második. Sőt beleléptünk a harmadikba is és a békének csak nem akart fölvirradni. A gyászruhák is mindig 'Szaporodtak az utcákon és — lassan-lassan szaporodni kezdett a templomok közönsége. A nagytornya házak, amelyek csak álltak hűvösen és rendületlenül és ezer vigasztalással, (megkezdték hódításukat a szenvedések országút ját járó emberiség között. A kihűlt, megfásult lelkeken lassan megtört a jég az uj fájdalmak a szegedi templomok perselyeiben. — korbácsütései alatt. A mindennapi kenyér megszerzésének gondjai, a jövőbe >föl rajzolódó iszonyú kérdések elvégezték munkájukat. Megtört a szivek legnagyobb része és futva menekült a gyötrelmekkel teljes életből a másik felé, amelynek ez csak országútja. És fölmerültek az Írás szavai: i „Zörgessetek és megnyittatik, kérjetek és megadatik nektek." A templomok újra megteltek és naponkint; napról-napra többen és többen vannak akik megjelennek az oltárnál. Csaknem mind buzgói. imádkozó, könyörgő ember. Legnagyobb i'é'zük a háború végéért és a megmaradt kedvesek életéért könyörög. És — hozzátartozik még a krónikához — igen sok a minden rendű és rangú férfi az uj templomlátogatók közt, d® legtöbbjük mégis nő, még pedig leány, akikre mint valami sötét átok leselkedik az örökös pártaság. Mondják azt is, hogy naipról-napra többen vannak a lányok között, akik Krisztussal kötnek jegyességet és szerzetesi ruháktba öltözködnek. . . . A templomok látogatásának növekedéséve^, természetesen megindult a csodatevő szentek nagyobb arányú tisztelete is. Legnagyobb tekintélye van és legnépszerűbb a szentek között ma is Szent Antal, akinek oltára úgyszólván soha sincsen térdelve könyörgő hivő nélkül. Hasonló látogatottságnak örvendenek azonban még a Mária-oltárok is. Ezeknek közönsége kilencven százalókban leány és — egyesek szerint — vőlegényért könyörögnek, csaknem (mindannyian. De a többi .szentek szintén netn panaszkodhatnak. Jut látogató mindnek elég; valamenynyinek közbenjárásáért százezrek könyörögnek. Legbeszédesebb bizonysága ezeknek az állitásoknakk hogy a perselyek most szinte abnonmisnn rövid idő alatt— a normális állapotokhoz viszonyítva — hihetetlenül magas összegeket forgalmaznak. Kitűnik ezekből a kimutatásokból a szentek népszerűségének aránya is. A szegedi templomok Szent Antal és Mária perselyeinek egy havi forgalma egyemkivjt mvnt egy 4—500 koronám, tehető. Nem ritka eset, Ihogy ötven, sőt száz koronás bankjegyekét fatálnak a, páAsdfyékbm; á 10 és 20 konpnás bankjegyeik egészen még szokottak már, ugyi, ihogy föl sem tűnnek. Assisi iSzent Eerene, a többi szentek és egyéb templomi perselyek egy havi forgalma az összes szegedi templomokbon (ugyancsak 4— 500 koronára tehetők. Ezek azonban ínár együttvéve érik el ezt az összeget. Szegeden legnagyobb összegek a belvárosi templom perselyeiből kerülnek ki, de nyomban utána az ujszegedi templom következik. A persely-jótékonysággal azonban nem merült ki a vallásossá vált lelkek jótékonysága, A fölöslegekből bőséges arányokban részesülnek a koldusok is. akik Szegeden bizony olyan szép számmal vaunak,, mint sehol máshol. EgJ koldiús átllagos nfapi keresőbe 6—7 koronára tehető, amellett, hogy valamennyinek rendes helye van, ahol regelit, ebédét és vacsorát kap. Mindent összevetve: amilyen mértékben növekszik a háborús nyomorúság és a béke kilátástalausága olyan mértékiben gyarapodnak a megtérő és jótékony, imádkozó, adakozó lelkek. Meddig még és nem unják-e meg ezt is igy napon, ha még sokáig kell gyakorolni, ki tudná megmondani. Most imádkozunk és hódit a templom. LEGÚJABB. STOCKHOLM: Torneáfca érkezett hir szerint ma éjszaka a finn országgyűlés proklamálta a finn nemzet önállóságát. ROTTERDAM: Az angol lapok jelentik, hogy Alfonz spanyol király trónja megingott, BERLIN: A Wolff-iigynökség jelenti: Az angol csatornában és az Északi-tengeren buvárhajóink ujabb 6 gőzöst, köztük egy 6000 tonnást, 7 vitorlást és hat halászjármüvet sülyesztettek el. SAJTÓHADISZÁLLÁSRÓL jelentik: Az oroszok véres harcok után Kalust megszállották. ' BERLIN: A sajtó az uj birodalmi kancellárt, a német birodalom fennállása óta az első polgári birodalmi kancellárt, örömmel üdvözli és amaz óhajának ad kifejezést, hogy sikerüljön neki tisztességesen befejezni a borzasztó világháborút. BERLIN: A tengerészeti vezérkar jelenti: Az Atlanti-oceánon ujabb 21.000 tonnát sülyesztettümk el, köztiik az Ultonia nevű tízezer tonnás felfegyverzett angol gőzöst. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti: Az angol admiralitás jelentése szerint az elveszettnek nyilvánított Vanguard csatahajó 21.000 tonnás volt és a legújabb típushoz tartozott.