Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-17 / 141. szám

Szeged, 1917. junius 17. HIREK oeo» Franciaországban internált fiacska Szegeden. Karács István esztergomi illetőségű mülakatos ezelőtt huszonöt esztendővel ki­vándorolt Franciaországba s ott le is tele­pedett. Francia honpolgár lett és önállósí­totta magát idővel, sőt tekintélyes vagyon­kára tett szert szorgalma ós képessége frily­tán. Meg is nősült. Bonszülött francia nőt vett feleségül, akitől két gyermeke született. Az egyik 20 éves, a másik 13 éves. mindkettő fin. A 20 éves már a francia fronton harcol ellenünk, a 3 éves pedig a háború kitörése óta internálva volt, szüleivel együtt s a ma­gos kultnrálllamban, a népek jólétéért har­coló Franciaországban 3 év óta az oskolának még a falát se látta. Ezelőtt két hónappal Korács Lajos szegedi niáv. leszámoló hiva­talnokhoz levél érkezett Kovács Istvántól, melyben arra kéri a „francia jog" szerint internált és minden vagyonától megfosztott Kovács a testvérbátyját, hogy fogadja el a 13 éves kisfiút, ő majd Magyarországba fog­ja küldeni, mivelhogy még a 13 éves fin. a? aggokkal egyetemben nemi harcolóképes és járassa itt iskolába, nehogy teljésen analfa­béta maradjon. A levélre választ küldött Ko­vács Lajos, hogy csak küldje a gyereket, aki­ben magyar vér van, hadd ismerje meg » fa j rokonait és egész életén át különbséget tudjon tenni a magyar ós a francia felfogás között. A 18 éves francia gyerek pénteken éjjel érkezett meg a Szeged állomásra s mi­után csak franciául beszél, reggel 8 óráig kereste a nagybácsit, a korcsoly átéri vasutas palotában. Reggel aztán betoppant a kisfiú és elkezdett franciául panaszkodni. Hogy pa­naszkodott, azt a sirásáb'ól állapitották meg. Aztán valahogyan azt is megállapították a vasutasházban, hogy liosszu idő óta nem láttak az internáltak húst, kenyeret is csak annyit, hogy el ne félejtsék az izét. Valószí­nűleg- még beszélni fog a kis francia hon­polgár, aki egyelőre a Svájcon keresztül tett nyolc napos ut fáradalmait fogja kipi­henni, azután őszre bekerül a szegedi gim­náziumba, hogy megtanulja a magyar szót s a magyar szóval megtanulja szeretni is, becsülni is a magyart. — A delegációk összehívása, A Neue Freie Presse jelenti: A delegációkat az idén Bécs­be fogják összehívni. A delegációk már julius végén összeülnek, —• A király ás királyné kézirata a koro­názási ajándékról. A hivatalos lap szombati száma a király és királyné kéziratát közli a koronázási ajándékról. A király a többgyer­mekes hadirokkantaknak kertesház létesíté­sére, Zita királyné pedig az erdélyi mene­kültek segélyezésére adományozta a koroná­zási ajándékot. A királyi kéziratok a követ­kezők: Kedves gróf Tisza! A világháborúban emberfeletti erővel küzdő magyar nemzet hadirokkantjairól és hadiözvegyeiről való gondoskodás szent kötelességünk. Ezért a szerencsés megkoronáztatásunk alkalmából Magyarország nevében nekem felajánlott 50,000 darab aranyat arra kívánom fordí­tani, hogy a vagyontalan ós több gyerraek-l s 7 TELEFON: 11-85. igazgató: VAS SÁNDOR TELEFON 11-85. w m ip km junius 20-án a Korzó-mozi nyári helyiségében. A hangversenyen közreműködnek: a m. kir. Operaház művésznője. a m. kir. Operaház művésze dalénekesnő, primadonna operaénekes MŰSOR: 1. a) Prologus a „Bajazzok" operából; b) Kuruc : Sir a nóta : Előadja Palotai Árpád operaénekes. 2. a) Nagyária a „Herodiüs" operából; b) Hananéra a .Carmen" operából. Előadja: Budanovich Pária a m. kir. Opera művésznője. 3. a) Románc az „Aida" operából; b) Bordal a „Nmen" c) Schubert. Dal. Előadja; Toronyi Gyula a m. kir. Opera művésze. 4. a) Kálmán: „Szerelmi dal" keringő; b) Keringő: a „Csokoládé katona" op. Előadja: Komióssy Emma dal­énekesnő, primadonna. Szünet. 5. a) René áriája „az Álarcosbál" operából b) Belépő a „Rip" operettből. Előadja Palotai Árpád. 6. Magyar dalok. Előadja: Komióssy Emma. 7. a) Ária a „Sámson és Delila" operából; b) Kurucz, Ha elér hozzád . . . ; c) Kurucz, „Vége a nyárnak" dal. Elő­adja: Budanovich Mária. 8. a) Kettős a „Csárdáskirályné" op. ; b) Kettős a „Czigánybáró" operettből. Előadják Komióssy Emma és Toronyi Gyula. A kíséretet Kurucz János, zeneszerző látja ei. A hangverseny kezdete pont 8 órakor a nyári helyiségben. Rossz idő esetén a hangverseny a téli helyiségben lesz. Helyárak: Zsöfiye 5 ~, 1, hely 4—, II. hely 2.—, III. hely 1— korona. kel megáldott legérdemesebb hadirokkantak és hadiözvegyek régi lakóhelyükön ajándék­képpen kertesházat kapjanak. Utrsitom önt. hogy a felosztás módozatai iránt mielőbb rész'lotee javaslatot -terjesszen elém. Budapest. 1917. .junius 8-án. Káróly s. k. A királyné a maga koronázási ajándékát az erdélyi menekültek segítésére adományoz­ta. A királyné kézirata igy szól: Kedves gróf Tisza! Magyarország erdé­lyi részét a roiuáu betörés által ért csapás súlyosságáról személyesen, győződtem meg. Hogy a helyreállítás müvéhez a magam ré­séről is hozzájárultak, a nekem koronázási ajándékként felajánlott 50.000 aranyat a Pro Transsylvania Országos Bizottságának ado­mányozom. •Kelt Laxenburgbon, 1917. évi junius hó S-ikán. Zita s. k. — Károlyi a nők választójogáért. Buda­pestről telefonálja tudósítónk: Gróf Károlyi Mihály szombaton este megjelent a femi­nisták politikai értekezletén és a nők vá­lasztójoga érdekében beszédet mondott. — Gróf Klebelsberg lemondása. G óf Klebelsberg Kuno államtitkár az Országos Hadigondozó Hivatal elnökségéről, továbbá Országos Hadigondozó Tanácsnak és a Tu­berkulózis Elleni Védelem Központjának ügyvezető aíelnökségéről lemondott* A hiva­talos lap szombati száma közli, hogy a ki­rály a lemondást elfogadta és gróf Klebels­bergnek ezen intézmények vezetése körül ki­fejtett fáradhatatlan és sikeres működéséért meleg elismerését fejezte ki. — A hadikölcsön. Cadomának megint nem kedvezett az időjárás, a tizedik Isonzó­csatát is — ugy, mint az előzőeket — az olasz vesztette el. A derék magyar vité­zek — mint sziklafal — ugy állnak őrt ha­tárainknál és ádáz ellenségeink minden rab­lótámadását visszaverik. Mialatt véreink a harctéren ilyen de­rekasan állják meg helyűiket, mi ránk, itt­hon levőkre is az a kötelesség hárul,, hogy elősegítsük a háború diadalmas befejezését, közelebb hozzuk a várva-várt békét.' A mi kötelességeink teljesitése azonban megkö­zelítőleg sem jár olyan súlyos áldozatok­kal, mint amilyeneket napról-napra hoznak a harctéren küzdő katonák. Hóban, fagy­ban, esőben, forróságban, szélviharban egyaránt nem csökkenő lelkesedéssel védik hazájukat a dicső magyar katonák. Tőlünk, itthon levőktől bizony sokkal kisebb áldo­zatot kíván a haza. De az itthon levőkre mindazonáltal szintén várnak feladatok, kötelességek, amelyeknek jelentőségét ép­penséggel nem lehet lebecsülni, mert az a munka, az a kötelességteljesítés, ami itt­hon., messze a [ront mögött folyik, minde­nekelőtt azt célozza, hogy katonáink, akik ott kint a harctéren életűiket kockáztatják, mindennel el legyenek látva és általában a hadiérdekek mindenképen ki legyenek elégítve. Ebből a szempontból most legelső kö­telesség a hadikölcsön jegyzése. A hatodik hadikölcsön mentől fényesebb sikere lesz arra hivatva., hogy végleg megtanítsa el­lenségeinket arra az igazságra, hogy min­ket legyőzni még gazdasági téren is lehe­tetlenség. Ezt tartsuk tehát elsősorban szem előtt és mindenki jegyezzen hadi­kölcsönt. — Kitüntetések. Antal András 3. honvéd­huszárezredbeili számvivő altisztet a király az ellenséggel szemben tanúsított kiváló ma­gatartásáért. a bronz vitézségi éremmel tün­tette ki. Hajas Márton, Sipos András, Szi­lágyi Imre, Fekete Sándor, Bastius István, Gálik Ádám, Popovics Miklós, Tarcsali Sán­dor, Sehneider Mihály, Kökény János, Kul

Next

/
Oldalképek
Tartalom