Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-29 / 151. szám

7 DÉLMAGYARQRSZÁG Szeged, 1917. junius 29. HIREK oeoo cKofa-éned. Én vagyok a kofa urhrjfgy, trónolok a piacon, pénzt keCesek csirkén, libán, pulykán, kacsán, malacon, nekem hasznos borsó, lencse, keresek a mások gyomrán és megélek urimód. Elmnlf az a régi idő, visszahozni nem leliet, rumikor a sok nagysága szekírozott engemet, fingás kézzé! tuiikált, babrájlt, fitymált mindent kényesen, s ha vásárolt pár garasért, mosolyogtam édesen. Máma bizony a nagysága alázatos és szelíd, nagy (fit bókol, kezel csókol, hogyha felém közelit, né\m vdjlogat, de örvendez, ha valamit megvehet, ndgy bankóért széjjel kapkod mindén lomot, szemétet. Nagyságákkal ugy beszélek, mint egy gőgös márkinő, ném imponál nekem egy se, cime, rangja bárminő, könyörögnek, hogy valamit adjak drágán, kegyesen, gazsv.lübiak, hízelegnek, csokrot hoznak énnekem, Rajtam midik, csakis rajiam hogy éhen ne vesszenek, önilmek a zsebeimbe mindepféle pénznemek, rongy holmiért rém árakat elfogadni van pofám, van is már pár milliócskám, vem gépkocsim, palotám. Délelőtt a piactéren Ornyőm cilaft csücsülök, délután meg parádésan kávéházban hüsiflÖk, csilfog rajtam a sok ékszer, selyem suhog testemen, vödör fagylalt áll előttem, kofa vagyok, tehetem. Kóró Pál. A haragos égből szakadt az eső szüntelenül. Negyven napon és negyven éjszakán, át ontották az ég csa­tornái a bűntől fuldokló földre a víztöme­geket; a patakok tengnek,kó dagadtak és a kétségbeesés' vigyorgott az emberekre a fel­hőktől láthatatlan égből. Lassan emelkedett az ár; a piszkos hullámok már az ember­nemlátta magas hegytetőket nyaldosták és ki dobbant az utolsó bűnös embersziv lángja is. A nagy munka bevégeztetett; a, halha­tatlan, ságra teremtett és eltévelyedett {leg­tökéletesebb teremtmény elpusztult mind és vele együtt pusztultak az állatok, amelyek szolgálták és üldözték. A bárka lakói éltek csak és látva a nagy nyomorúságot, nagy pusztulást, mind TELEFON: 11-85. Igazgató: VAS SÁNDOR TELEFON: 11-85. —?¥? Junius 29., 30-án pénteken és szombaton Fellépnek: Kernep Jenő karmester. m Ü S O R: I. rész. 1. Dénes Rózsi: Prolog — Ernőd Tamás, Őszi virágok — Kiss Menyhért, Volhynia. 2. Cseh István: Szép muzsika — jó mu­zsika angol ragtime. Untauglich. 3. Pataky Vilma: Pillangó kisasszony nagyária. Bohémélet nagyária — Puccini. 4. Nyáray Antal: A vén bohém — Har­sányi Zsolt, Búcsúzom öntől — Zerkovitz Ernőd, Ősszel — Kovács Károly. II. rész. üékavadász zenés kép 1 felv. Idő XVIII. század. SZEMÉLYEK : Alice bárónő ... ... Pataky Vilma Plammer lovag Cseh István Rókavadász Nyárai Antal Szobaleány Dénes Rózsi. 6. Dénes Rózsi 7. Cseh István , , ... 8. Pataky Vilma * magánszámokkal. 9. Nyárai Antal Előadások pénteken 5 és 8 órakor, szombaton 8 órakor, a 8 órai előadás a nyári helyi­ségben lesz megtartva, rossz idő esetén a téliben. Helyárak: Zsöllye 31—, I. hely 1' 2.40, II. hely 1.80, 2SI. hely 1*— korona Istenihez tértek bűnbánó szivekkel, alázato­san. És a, bárka csak uszott-uszott a szennyes árral az ijesztő némjaiSágban, amely a Te­remtő hatalmát hirdette borzalmas fenség­gel. És a lakók csak vártak remegve, félve, csudálkozva és a pusztulás láttára is élede­ző reménységgel. És egy napon Noé kivette zárkájából a galambot és fölrepité a levegőbe. Tétován csapongott szegény, riadt szivü madár a ki­etlen látványu tenger felett és egyszerre visz­iszatért szomorúan, csüggetegen, ö maga is elcsüggedt, akit pedig a béke hirnökéül ren­delt ,az Ur. Csak Noé nem vesztette el bizalmát. OE naptól kezdve mindennap fölrepitette a kis galambot, amely lassan megértette az ő kül­detését és megértette a.zt a tisztuló éggel is. Mikor pedig harmadszor boesájtá el a ga­lambot Noé, az örvendező szívvel szállott a miagasba. Többet látott és visszatért vele: a béke jelével. És nyomban rá föltűnt az égen a szivárvány: az ígéret jele, hogy többé ár­ral nem fogja az Ur elpusztítani életünket. Most mintha egy égő világ fölött szál­lana bárkánk, akik már üvöltöző ,kétségbe­eséssel bocsájtottunik magasba a magunk ga­lambjait, isten tudja hanyadszor és mindig sikertelenül. De most már mintha kezdene derülni a felcsapó lángnyelvek füstjétől fe­kete ég és a távoli remény szava zengene át a kétségbeesés üvöltő orkánján: a. föld, ,a gyü lölség már készíti az olajágat, csak egy kis kitartás, tűrés, bizalom még. — Időjárás. Lényegtelen hőváltoxás és elvétve zivatarok és eső várható. SÜRGÖNYPROGNOZIS: Elvétve csapadék,, zivatar. Déli hőmérséklet: 27.8 fok Celsius. — Péter-Pál napja. Minden évben remény­nyel és bizakodással köszöntjük ezt a napot, a.mlidőn megpendül n dk a kaszák az 'arany­kalászos rónákon és. megkezdődik a gazdag aratás. A mostani súlyos időkben ez a remé­nyünk és bizakodásunk ,a magyar fölld áldása iránt forróbb ás aggódóbb, m/ekt a jó termés most nemcsak bőséget és. gazdagságot jelent számunkra, hanem életet és jövendőt. Piétcr­P.óil napja, aratás ideje, legyen beváltása kin­cses Ígéreteiknek, elűzője aiz inség és nélkiülö­izés veszedelmének a szenvedések vértéül át­itatott drága magyar földről. — A királyi pár Münchenbe utazik. Bécs­hői jelentik: A király sé a királyné szom­baton Münchenbe utazik a bajor királyi pár /látogatására. Velük utazik gróf Czernin külügyminiszter is. — A horvát bán, lein/evezése. Budapest­ről jelentik: A király gróf Esterházy mi­nistzerelnök előterjesztésére horvát bán­nak Unkelhauser Károly bosnyák-heroego­ívinai tartományfőnököt kinevezte. — Bécs­iből jellentik: A Presse pénteki száma azt jeleníti, hogy minden előző híreszteléssel szemben Miíhalovics horvát főispán lesz az juj horvát bán. — A Király mielőbbi békét kiván. Bécs­ből jelentik: A Reicihsrat mai ülésén Hau­ser prelátus a keresztényszoci alisitiapárt al­elnöke, ez a kijelentést tette: — Ep most jövök az uralkodótól é/s az ő szájából hallottam,, hogy őfelsége semmit se kiván melegebben, mint a mielőbbi békét. —• A külügyminiszter kihallgatása. Bécs­ből jelentik: Gróf Czernin külügyminisztert a király csütörtökön délelőtt kihallgatáson Ifogadta. j MÉiM

Next

/
Oldalképek
Tartalom