Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-29 / 151. szám

3 í5etm agya tt0íis£a8 Szeged, 1917. junius 29. LEGÚJABB. GENF: A Petit Párisién jeleníti, hogy Vidalin dandártábornokot, a hadügyiminisz­ter eddigi kabinetirodájának a főnökét a francia hadsereg vezérkari főnökévé ne­vezték ki. >« PÉTERVÁR: Az ideiglenes kormány Lebedov hadnagyot a tengerészeti minisz­térium ideiglenes vezetésével bizta meg. LONDON: Az alsóházban Boínair Law közölte, hogy az olasz kormány a külföldi államokkal kötött szerződéseit felborította és hasonló szándéka van a francia kor­mánynak is. Az angol kormány ezekkel a kérdésekkel bebatóon fog foglalkozni. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti: Az angol vizeken, a Bisoayai-öibölben és az Északi-itengeren öt gőzöst és négy vi­torlást sülyesztettühk el összesen 21.400 tonnatartalommial. ZÜRICH: A Temps konstatálja, hogy az olasz frontokon a helyzet változatlan, Az olaszok még mindig a monarchia oífen­zivájá'tól tartanak. LONDON: Az admiralitás jelenti: A mult héten 21 angol hajó siilyedt el,, köz­ttik csak kettő volt 1600 tonnán aluli. POLITIKAI HÍREK. —- Budapesti tudósítónk tel efonje leütése. — (Esterházy miniszterelnök kihallgatása péntekre maradt.) A Magyar Tudósító je­lenti: Gróf Esterházy Móric miniszterel­nök a délelőtt folyamán Bécsben tanács­kozott gróf Batthyány Tivadarral, Wedel német nagykövettel, dr. Seidler osztrák (miniszterelnökkel és gróf Czernin külügy­miniszterrel. A Bud. Tud. jelenti Bécsből: A minisz­terelnök kihallgatása a király másirányu elfoglaltsága miatt csak pénteken lesz. — Mezőssy földmivelési miniszter és báró Kürthy csütörtök este Bécsbe érkeztek, a hol közélelmezési kérdésekben fognak ta­nácskozni. (Az osztrák miniszterelnök nyilatkoza­téról Esterházy nem tudott.) Politikai kö­rökben beszélik, hogy Esterházy miniszter­elnököt meglepte az a körülmény, hogy Czernin külügyminiszternek nagyfontossá­gú nyilatkozata, melyet Seidler osztrák miniszterelnök tegnap felolvasott, az ö elő­zetes megkérdezése nélkül történt. ( A delegációk összehívásai.) Bécsből je­lentik a Bud. Tud.-nak: Irányadó körök a delegációk összehívását a jövő hónap 17­ikére tervezik Bécsbe. Akkor a közös mi­nisztertanács féléves mdemnitást fog kérni. Késő ősszel ujabb delegáció lesz Buda­pesten. (A főrendiház ülése.) A főrendiház csü­törtök délután 4 órakor gróf Hadik-Barkó­czy elnöklésével ülést tartott. Az elnök javaslatára kimondták, hogy az indemnítást és a horvát pénzügyi egyezményt a pénz-' ügyi bizottság mellőzésével sürgősen fog­ják letárgyalni. Dr. .Gratz Gusztáv pénz­ügyminiszter kérte a javaslat elfogadását. Gróf Festetich Sándor örömmel üdvözli az uj kormányt és annak választójogi prog­ramiát. Gróf Zselénszky Róbert a választó­jog ellen beszél. A demokraták legyenek megelégedve azzal, — mondotta, — hogy olyan egyszerű zsidó, mint Vázsonyi mi­niszter lesz és ne akarják a választójoggal az országot tönkretenni. Az indeunnitást nem a kormánynak, hanem az országnak akarják megszavazni. Gróf Desseffy Emil, gróf Szapáry László és gróf Majlátlh József üdvözlik az uj kormányt és mindkét javas­latot megszavazzák. Rháday Gedeon gróf a választójog ellen beszél és szemére veti a kormánynak, hogy a tegnapi tüntetések annyira elfajultak. Ezért a belügyminisztert teszi felelőssé. Gróf Desseffy Emil és gróf Festetich Sándor személyes kérdésben új­ból felszólalnak, majd gróf Appomyi Albert beszélt, aki kérte az indemnitási javaslat elfogadását és ujabb hitvallást tesz a vá­lasztójog mellett. A főrendiház mindkét ja­vaslatot megszavazta. A délkeleti fronton nincs esemény. BERLIN, junius 28. A nagy főhadi­szállás jelenti: A macedón arcvonalon a helyzet változatlan. LUDENDORfF, első főszállásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, junius 28. .Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harc­tér: A helyzet változatlan. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Oroszország a nemzet­köziség elve alapján akar békét. Stockholm, junius 28. Az Est-nek jelen­tik: A munkás- és katonatanács nemrég megbízottakat küldött Stockholmba, hogy itt informáló irodát rendezzenek be s köz­vetitést végezzenek a munkástanács és a, külföld közt. A bizottság vezetője, Wein­berg, aki néhány nappal ezelőtt érkezett Pétervárról és ma hosszabb magyarázat­tal szolgált az orosz viszonyokról. Előre­bocsátotta, hogy a maga nevében beszél ugyan, de nem hiszi, hogy felfogása eltér­ne a munkástanácsétól. Kifejtette, hogy a munkástanács nem ellenzi a stockholmi konferenciát, sőt na­gyon szívesen dolgozik együtt a skandináv­hollandi bizottsággal, mint ahogy a zirn­merwalldiakkai is együtt dolgozik. A mun­kástanácsnak nincsenek előítéletei, de ren­geteg dolga van, olyan sok, liogy talán tul is haladja erejét. S minthogy erőink korlá­tozottak, — mondotta Weinberg — számí­tanunk kell az ellenséges országok demo­kratáira is, mert hiszen minden ország de­mokratáinak közös érdeke, hogy az orosz proletáriátus megtartsa diadalmas helyze­tét. A munkástanácsnak tehát sok dolga van, különböző osztályai és bizottságai, a melyek egyes minisztériumok munkakörét látják el. tele vannak torvénytervező mun­kával. Most volt a nagy kongresszus is, ami szintén sok erőt köt le. Elmondta még Weinberg, hogy a szocialista sajtó és iro­dalom teljesen legyűrte a polgárit és hogy a pétervári városi választások alkalmával •a szocialisták ötször annyi szavazatot kap­tak, mint a polgári pártok. Ami a békével szentben elfoglalt állás­pontot illeti, az or'osz zimmerwaWisták az­által, hogy kisebbségből többséggé lettek, némileg eltértek eredeti álláspontjuktól, de békeprogriamjuk mégis a munkásinternácio­nálie alapján való béke. A világ minden or­szágának munkásságát konferenciára akar­ják összehívni, anélkül azonban, hogy erre nézve előzetes feltételeket állapitanának meg, viszont a konferencián az orosziok ter­jesztenek elő programot, amely teljesen á munkásinternácionáléra van alapozva. Á melyik ország szocialista többsége ezt nem fogadja el, abból rövidesen kisebbséget csi­nál saját országának munkássága. A forradalom szempontjából nem lenne kívánatos, ba Európa egész csomó kis ál­lamra esnék szét. de azért a népek önren­delkezési joga ellen sem foglalhat állást az orosz munkásság. Természetes azonban, ha a francia elvtársak azt mondanák, hogy a háborúnak okvetlenül addig kell tartania, mig Franciaország meghódítja Elzász-Eot­haringiát, akkor az oroszok állást foglal­nának az ilyen magatartás ellen. Mindezeket a kérdéseket sóikkal köny­nyebben meg lehet oldani, ha a konferencia valamennyi résztvevőjét ugyanaz a szocia­lista szellem hatja át és valamnenyien ki­jelentik, hogy nem akarnak annexiót, nem akarják más nép megalázását. Ha ily nagy elvekben megegyeznek, sikerülni fog kíván­ságaikat kormányaikra erőszakolni. De ha a franciák, vagy mások előre megállapított merev programmal érkeznének, akkor az oroszok nem fogják őket szocialistáknak tekinteni, hanem ügynököknek, akik alku­dozni akarnak és eg3miás becsapásán fára­doznak. A nyugati és macedón frontról visszahívták az oroszokat. Berlin, junius 28. A Vossisdhe Zeitung jelenti Stockholmból: Az orosz kormány mult pénteken értesítette a pétervári fran­cia nagykövetséget, hogy beleegyezését ad­ja a szalouikií arcvonalon levő orosz csa­patok visszaküldéséhez. Ezzel egyidejűleg intézkedtek, hogy vigyék el a franciaországi és belgiumi arcvonalról is az orosz csapa­tokat. Hir szerint a francia kormány maga is szívesen látja a folytonosan lázongó orosz legénységnek a harctérről való eltá­volítását. Az orosz katonákat a francia kor­mány intézkedésére az ország belsejében külön táborban fogják elhelyezni mindaddig, mig a Murman-partokbn át, vagy Archan­geíszken keresztül alkalom nyílik hazakül­désükre. Stockholm, junius 28. A Birsevija Vje« domoszti szerint a francia főhadiszállás ki­jelentette, hogy neim óhajtja, hogy további orosz csapatok érkezzenek a francia, a belga és a balkáni frontra. A francia fő­parancsnokság kívánságához képest a fran­cia fronton küzdő orosz csapatokat haza­küldik Oroszországba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom