Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-24 / 147. szám

Szeged, 1917. junius 24. MuMGYAítafeszM 3 Hz indemnitás tárgyalása a képviselőházbán. (Budüpésti 'tudósítónk ftfefdrijelMtése.) A képviselőház szombati ülése iránt niagy érdeklődés mutatkozott. Az indemnitási javiasM tárgyalása sok képviselőt vonzott a terembe. A karzatok már az iilés ,megnyitása ellőtt zsúfolva .voltak. Az Ülést Szász Károly alelnök délelőtt háromnegyed tizikor nyitotta meg. Az elnök bejelenti, hogy- a miniszterelnök Pallavicini őrgróf állaimtitkárt, ,az igaz ságügyrinitniszter Grecsák Károly állam titkárt., a beiiigymi•nisz'ter Pahtgyáy Móric államtitkárt bizta meg a netalán szükséges felvilágosátáfeok meg adásával. Következett, az indeminitási javaslat tárgyalása. A jaiváslatót Hegediis Lóránt, a pénzügyi, bizottság előadója terjeszti elő, .aki elfoglalja az előadói széket. — A politikai fordulat dacára ugyanazokat .az elveiket képviseli, mint eddig, — imondja. ,— A kormányt támogató pártok az indemoáiást bizalmi kérdésnek tekintették és ugy szavazták meg, liogy bizalommal; viselttetnók-e a kormány iránt/, /vagy <setm. A muim, kapárt azt a nézetet, képviseli, hogy alz indemnitás t az országnak szavazza meg, nem pedig a kormánynak. A pénzügyi bizottság fehát a javaslatot . megszavazza, azonban nem hat hónapra, hanem csak négy .hónakrp. Négy hónapra először azért, mert a jelenlegi politikai helyzetet , bizonytalannak tarja, másodszor pedig azért, mert az Magyal országnak igen fontos pénzügyi érdeke. Mindaddig ugyanis, amig a többségi párt nem látja, hogy a kiadásokat miből tód ázik, addig, ameddig nem kap fefvilágositást a kormánytól, hogy a szükséges kiadásokat, a hadikölcsön kamatait miből fedezi, négy /hónapnál hosszabb időre uiem szavazhatja .meg az indenwitást. A pénzügyi bizottság .javasolja, hogy a hadliárvák segélyéi szavazza meg ,a Ház, ugyanígy ajánlja, hogy •szavazza meg a Ház a 150 millió koronát az állami alkalmazottak ruhapótlékára és emeljék fel a családi pótlékot. A pénzügyi bizottság elismeri és kimondja, hogy a birák és ügyészek anyagi helyzetének javítása ellen nincs kifogása. Ide kifogásolja azt, liogy a kormány csak az utolsó pillanatban, egy még le nem tárgyalt törvényjavaslattal lépett fel, tehát nem volt módi a elfogadni ilyen későn ezt a törvényjavaslatot, Bródy Ernő: Akadékoskodnak Meskó Zoltán: A birák csak talpaljanak! Hegedűt? Lóránt: Hamgs'ulyozom, hogy a javaslat szellemével egyetértek, de a formalitásokhoz ragaszkodnom keli Bejelentem, hogy tizenöt év óta viselt előadói tisztemről lemondok. Ha a bábonu véget ér, a láthatáron gigászi pénzügyi 'kérdőjelek jelennék meg. Akkor, almikor a .háború véget ért, az államot terhelő ösSzés követelések lecsapnak a magángazdaságra és az a [kérdés, megbirjuk-e a terheket, megbirjuk-e a majdnem 18 milliárdra rugó hadikölcsön .fedezését? Az én válaszom az, hogy nagy flszkézissel megbírjuk. Az első alapfeltétele ennek ,az, 'hogy nem szabad milliókat kidob-' ni Olyankor, amikor kénytelennek <vagy>unk milliárdokat 'kiadni. Az a Párt, amely eddig többségben volt, nem azért nem nyitotta ki a markát, mert fukar volt, lianqm iazér't, /mert a markában nem volt péjiz. és lstein ments, hogy előálljon egy olyan helyzet, hogy a kormány a hadikölcsön kamatait, vagy a rokkantak járulékait ne tudja fedetni! Előfordulhat olyan béke, hogy Hadi'kárpótl'ást nem fizetpek a inépdk és minden álam kénytelen lesz a maga terheit maga viselni. A hadikölcsön kamatait és a hadikölcsön egy részének a X tőkéjét csak egyszerű hadikár pótlási dij alakjában ráhatjuk le. Sokkal egyszerűbb megadóztatni a vagyclm\ minit a keresetet. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) . ' t Bcck Lajos: A bankokat adóztassák meg! Hegediis Lóránt: Lehet hogy ebben a véleményben sok hiba van. L>e a vagyont kell megadóztatná, még pedig a legkisebb vagyonokat ki kell hagyni és kis progresszióval kell kiróni a.z adót a nagyobb vagyonokra. Huszár Károly: Njagy progresszióval! Vegyék el a háborús nyereségeiket. , Hegediis Lóránt; Egész Európa népe /nagy lelkesedéssel .fogadta a német császárné azon elhatározását, hogy a német ivaluta megjavítása céljából eladta s külföldön értékesítette az ékszereit. Ezt kell tenni miiünk is. Az ékszeréket meg keiül adóziájni, külföldön kell értékesíteni. Mert sokkal jobb, ha a népnek .megvan a kenyere, mintha a Jéíjyüzéstniek ,meg vannak az .ékszerei. (Taps a munkapártion.) Az állaim jutalmazza meg azokat, akik neliéz időikben bizták benne, jutalmazza meg .1azokat, akik a hadikölcsönökre adtjak s büntesse meg, akik vagyonukat nőm hadikölcsönbe fektettek. A .hadikölcsönbe fektetett vagyont kell megszilárdítani. Állítja, hogy <a külföldi nagy valuta-kölesem,-felvétele másodrendű kérdés, 'legfőbb szempont & saját •forrás kérdése. Úgyis alig lesz ország .a háború után, amely ,a másülknak kölcsönöket adhatna. Mellékesnek tartja a sokszor Ihar®, gozfaitott átmenA'i gazdaságot. Lehetséges, hogy a'z á 11 aimszooiáíizmus /következik, lehetséges másrészt, hölgy a .sok központot annyira megutálta: az ország, hogy éppen, ellenkezője következik az államszocializmusnak. Kéri a Házat, hogy a négyhónapos 'ilndemmitást fogadja el. öróf Esterházy Móric miniszterelnök: Kéri, hogy .a féllhajalmazási törvényjavaslatát a kormány által megállapított szövegben és a pénzügyminiszter módosításával .fogadják el. Ami azt illeti, ihogy egységes pénzügyei progr'alm előterjesztése teljesen .tehetetlen* .ez a. szempont épp ugy megvan 'a négyhónapos indemnitásnél, mint a hathónaposnál. , / Gratz „Gusztáv pénzügyminiszter: Nem nyithatja meg a váltát terjedelmes Pénzügyi programmal. Az uj kormány csak most foglalta el helyét ,és a komolyság rovására menne, ha ilyen rövid idő után snagyszlabásu pénzügyi reform-terveket mutatnia be. A kormány pénzügyi politikájúnak alapelveit a vita során lesz alkalma ismertetni. Hegedűs azt mondotta, hogy a birák státusrendezéséinek kérdését a kormánv meglepetésszerűen vetette fel költségvetésben. A felekezeti tanítók íizetésrendezése is az utolsó pillanatokban törtért, pedig az öszszeg felülmúlta azt, amit a konmány a bitfák érdekében kívánt megszjalvaztlatmi. Jakabffy Elemér kijelenti, hogy nem garatja az alyíatn kormánynak, amelyben ktilcpböző világnézetek ifallálkozniak, mert /egységes Vezetésre van ma szükség. A mái kormá!nyr,ól imihdant el lehet mondani, csak azt nem, hopy egységes világnézetű, Az ős demokratáik őirgrófoklból tett uj damoikratákát látók, akiket Vázisonyi 12 évvel ezelőtt régi ramoknálk nevezett. Vázsonyi akkoráiban a hiitbizo/má'nyo'.sökiról is nyilatkozott, d,'e ,azért most le ül velük egy kabinetbe. Ig,y — folytatja — a miniszterelnök sem vehetne el bárkit, 'hanem Öt ujján aneg.szárnil'álhatjia .azokat, akik elég nmgasranguak hozzá. Kózlhíkiutfáspk a baloldalról: Hogy lejre i ilyesmit ^mondani? Haszár Károly: ízléstelenség! Jakpbffy: ízlést igazán nem tanulók .Önök,tői. Ezek iaz óriási különbségek a kormány tagjai között nem személyes ügyek, hanem országosak és ezért bizalmatlan a kormány iránt. Az elnök jelenti, hagy a képviselőház üdvözletére, .amelyet az Isonzó-csata alkalmából hős csapatainkhoz intézték, a vezérkari főnöktől válasz érkezett, amelyet bem/utat,. Tudomásul veszi 'a Ház. '(Bimífitj, a kormány összetételéről,) Pál Alfréd. szóSal fel ezután, A mostani kormánypártiban nincs meg & ikelllö harmónia, Ma ,az a helyzet, mint volt a koalíció alatt. A baloldal minden pártijának fel kelle\tt (vállamit (Lticjku meggyőződéséből, A munkapártot mind ebinél ' gyanúsíthatják, csak azzal nem, liogy elllve.it aszerint - választja /meg, hogy hatalmon van-q, vagy más párt van-e a <liíat'ateioin. Eolklálkozik a néppárt magatartásával. Ennék a pártnak alapja az e/gyhá'zpoljiitifcaii tönvé'ny reviiziój'a. A miniszterelnök programjában erről agy szó sem votl-t, ,a néppárt mégis támogatja a kormányt. A közgazdasági kiegyezés terén nagy áldozatot hozott a'z , Apponyi-párt. Nem hiszi azonban, hogy Apponyi elfogadná la mostani kiegyezést. A Károlyi-párt a korimánykiépesség érdekében feladta 'az antanttal .régóta táplált plátói viszonyát. A .jogegyenlőséget óbbqn a Házban .Andrássy anarchián a;k 'nevezte. Foglalkozik a miniszterelnök azon kijelenitésévdl, aunelybgn uj választásokká! fenyegetőzik. Ezt szerinte az ,1914. V. t.-e. eiikiöllcsi lehetetlenségnek nevezte, ment tényleg tehetetlen, hogy a harcolóik nélküli döntslanelk. v Ezután az elnök öt,perc szünetet ad és, a szünet u.tán, amikor megnyitja az ülést, egyetlen miniszter pn volt a tereimben. ,A muníkapá'ftoln hangosan kiáltozták: Hői a .kormány? Mi van -a miniszterekkel? Végre i ,m'egjel^n,t ;a teremben Víázsohyi, 'akit 'a munkapártjaik ghnyo/san megéljeneztek. Majd 'Serbáji Miklós állott .felli szólásra, aki a román <neimzetiiiségék sérelmeit1 sorolta fel. Kijelenti, jhogy a román hadiiaénethez a hazai romáinojknak semmi köze .sincs. Az erdélyi betörés kárait nem *ai román hádse,reg, hanejm m((guk a mmgkülők 'és a mi szövetségesünk idézte elő. A rqmánok mindenütt pártolták a ' magyarokat <a román hadsereggel szembeni Az elnök két órakor a vitát megszakította. (A délutáni iilés.) Délután íéiöíikor Simonsics dlefnök nyitotta meg az ülést. jEzt megelőzőleg Esterházy hosszasán .tanácskozott Szász Károly atelniötekel. Minnich Károly volt az első fölszáráló. iSürigeti a ko/nmány javaslatkit /a hadikölcsiönötk ikamatainalk biztositásáról. Szóvá teszi az élelmezési mi'zlérLdl^at. A bányiaímunkásolk ételmezése .sok kívánni vallót hagy /hálna. Farkas Pál rám ta,t a hihetetlen <aMéntétre, mely az itthoni és a front eseményei