Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-24 / 122. szám

Szeged, 1917. május 24. DMJMA G Y ARORSZÁ 0 3 JT királyi pár Qyöngyösörj. (Budapesti tudósítónk telefon,jelentése.) Gyöngyösről jelenti a Magyar Távirati iroda: A király és királyné különvonata délután 4 óra 5 perckor érkezett Gyöngyös­re. A királyi pár Gyöngyösre érkezésének hirét a lakosság a reggeli órákban tudta meg. A király spontán elhatározásának vég­rehajtása nagy nehézségekbe ütközött, mert a különvonatnak a menetrendbe való be­állítása a háborús forgalom közepette alig volt keresztülvihető, de kirjályá parancsra meg kellett történnie. Már a kora délutáni órákban nagy számmal érkezett a gyöngyösi közönség a pályaudvar felé, ahol a királyi pár fogadta­tására megjelentek gróf Keglevich Gyula egri főispán, Isaak alispán, Kemény János gyöngyösi polgármester és Szmrecsányi egri érsek. Tisza miniszterelnök Budapesten szállott fel Perényi államtitkárral az udvari különvonatra. Gyöngyösre érkezve elsőnek a király szállott ki a vasúti kocsiból és kisegítette Zita királynét. Kemény János polgármester üdvözletére a király kijelentette, hogy na­gyon sajnálja, hogy ilyen szomorú alkalom­ból kell megismernie a várost. Nagy szere­tettel jött ide és csak szive sugallatát kö­vette. A királynak tiszta magyarsággal mondott szavai a jelenvoltaikra mély hatást tettek. A királyi pár ezután bevonult a város­ba. Legelöl egy kalauz kocsi ment, közvet­len utána az első kocsiban a királyi pár foglalt helyet. Mielőtt a kocsisor végigha­ladt volna a város utcáin, a király megpil­lantott egy századost, akinek mellét a Vas­koron a-rend díszítette. A király megállást intett és odahívta, a századost, aktitól meg­kérdezte, hogy hol kapta a kitüntetését. A százados azt mondotta, hogy az orosz fron­ton harcolt. Az utcákon végig ezután a Király még mintegy húsz ízben szólított meg .károsultakat, akikkel tiszta magyarsággal beszélt. A leégett katholikus templom elé 'érve a király azt az óhaját fejezte ki, hogy sze­retné belülről is megnézni a templomot. Ez meg is történt. A templomban Szmrecsányi érsek magyarázta el őfelségének, hogy a templomot a XVI-ik században építették és nagy ;mű történeti értékikel bir. Távozás után felhívták a király figyelmét egy épü­letre, mely a nagy pusztulás közepette épen maradt. A polgármester azt. a felvilágosí­tást adta. hogy nagy anyagi érdekék tették sziikseggessé az épületnek minden áron való megmentését. Ebben az épületben volt el­helyezve a város rézgáliCHSZüikséglete, a melynek elpusztulása a szőlőműveléssel foglalkozó lakosságra nézve behozhatatlan kárt jelentett volna. A polgármester meg­mutatta a királynak azt a tűzoltót, aki éle­tének kockázatával mentette meg az épü­letet. A tűzoltó a király kérdésére elmondta, hogy mint katona a katonai méntelepen tel­jesít szolgálatot. A király erre valamit mon­dott szárnysegédének, aki egy tokot nyúj­tott át őfelségének. A király ezt felnyitotta és saját kezéVel tűzte* fel a tűzoltó mellére a vitézségi érmet, a díszes tokot pedig a királyné nyújtotta át a tűzoltónak. A körül­álló lakosság lelkesen megéljenezte a kirá­lyi párt. A királyi pár két órai Gyöngyösön való tartózkodás után a romok között a pálya­udvarra hajtatott. Elutazás előtt a király 30.000 koronát, a királyné pedig 20.000 ko­ronát adott át Keglevich főispánnak a káro­sultak segélyezésére. A szalonkocsiból a király kijelentette a polgármesternek, hogy nagy örömére szolgált, hogy idejött, inert a lelkes nép megérdemli, hogy a város rom­jaiból miielőbb felépüljön. A királyi vonat 6 óra 5 perckor hagyta el a gyöngyösi ál­lomást. A király vonata este 8 óra 32 perckor érkezett Budapestre, a ferencvárosi pálya­udvarra. Ezen a vonaton jött vissza Tisza miniszterelnök is Perényi államtitkárral., Mihelyt a vonat megérkezett, a király ki­szállott a szalon kocsiból és fogadta Szur­may honvédelmi miniszter jelentéséts akivel a király hosszabban elbeszélgetett. Őfelsé­ge ezután az eredeti diszpozíciókat meg­változtatva elrendelte, hogy a vonat csak a kora reggeli órákban érkezzék ínég Bécs­be. Rendelkezése folytán ideje maradt arra, hogy a kocsijába kapcsolt telefonon negyed­óra hosszáig beszélgessen családjával, a fő­hadiszállással és másokkal. A beszélgetés­ben részt ,vett a királyné is. Ezután őfelségeik megjelentek a kocsi ablakánál és barátságosan integettek a je­lenlevőknek. 9 óra 10 perckor hagyta el a különvonat a pályaudvart. A miniszterel­nök, felesége és Perényi államtitkár ezután szintén elhagyták a pályaudvart. ~ "w......... «««.. «.»..«.«. e «««».»•«« a ««««.ii a................a............... A francia miniszterelnök beszéde a hadicélokról. — Régi követelések uj mezbe bujtatva. — követ­P.ÁRfS, május 13. (Havas-jelentés.) 4 kamara a képviselők nagy érdeklődése mellett kezdte meg megnyitó ülésén a be­nyújtott 4 interpelláció tárgyalását. A leg­utóbbi offenzíva ügyében beadott interpel­lációra vonatkozólag Ribot miniszterelnök kijelentette, hogy ehhez az offenzívához túl­zott reménységeket fűztek. A vezetésben hibák történtek, de nem szabad az esemé­nyeket sem nagyítani, sem kisebbíteni. A francia és angol katonák sohasem voltak csodálatraméltóbbak és soha jobban nem tartották fékein a németeket. A kormány szükségesnek tartotta bizonyos emberek megbüntetését és változtatásokat eszközöli a fővezeíésöen is. Az orosz forradalomról és az Egyesült-Államoknak a háborúba való belépéséről benyújtott interpellációkról szó­ló vitában a miniszterelnök kérte a kama­rát, hogy ezeknek tárgyalását bizonytalan időre halasszák el, mivel az orosz kormány tanácskozásra hivta meg a francia kor­mányt. Nagy feltűnést keltett, amikor a miniszterelnök felolvasta azt a táviratot, a melyet az orosz külügyminiszter intézett hozzá. Ez a távirat azt mondja, hogy Orosz­ország nem fog megfeledkezni Franciaor­szágról és arról a báimulatrarnéltó erőkifej­tésről, amellyel a francia nép az ellenséges tömegeket a nyugati harctérre vonta. Ribot miniszterelnök ezután a kezőkeí mondta: — Mi karöltve járunk el Oroszor­szággal, amely hü marad hozzánk. Német­ország akarta a háborút, a bűnös nem nálunk van, hanem náluk. Mi fogunk kár­térítést követelni. Nem annekszió lesz ez, mivel a jogon és igazságon alapszik. Béke ' kártérítés nélkül: ezt nem fogja mondani Oroszország, de nem lesz hadikárpótlás­ról szó, amit bimtetésképen szabnak ki, hanem bünhödésröl lesz szó. Az egész világ egyetlen törvényszék lesz. Atz orosz demokrácia, amely ura a sorsának, nyo­matékosan kijelentette, hogy folytatni fogja a háborút, de nem hóditó szellem vezeti, hanem a szabadságért harcol. Franciaország nem a bosszúnak, hanetn az igazságnak fog örvendezni a győzelem napján. — Ha Oroszország megteszi a köte­lességét, semmitől sem kell tartanunk többet. Ellenségeink meg fogják érni re­ménységeik megsemmisülését Akkor ta­lán kérni fogják a békét nyíltam és olyant feltételekkel, amelyek méltóak Francia­országhoz. Ha pedig nem fogják kérni a békét, rá tudjuk kényszeríteni őket. Ribot erélyes kijelentéseit az egész kamara, még a szocialisták is. viharos tet­széssel fogadták. Lázadás a portugál fővárosban. Hadihajók bombázták Lisabont. MADRID, május 23. Lisszabonban a tömeg megtámadta a köztársasági gárdát. Hadihajók bombázták a várost. A lázadás­nak eddig húsz halottja és száznál több se­besültje van. A spanyol-fratncia határt há­rom napra elzárták. Híre jár, hogy Bor­deauxban nagy zavargások vamiak. Rotterdam, május 23. Madridi lapok je­Itentik, -hogy *a lisszaboni éhség tüntetések sokkal komolyabbak voltak, semmint eleinte hitték. A nép — és soraiban: egy sereg mat­róz — kifosztotta a péküzleteket. A legfor­galmasabb Utcákat fegyverrel és gépfegyve­rekkel ellátott csapatok zárták el a forga­lom elöl. A rendet már ismét helyreállították. A péfervári antant-nagy­követek bukása. Berlin, május 23. Londoni jelentések szerint Buchanan angol nagykövet benyúj­totta lemondását. Legközelebb lemond Cu­Iotti oroszországi olasz nagykövet is. Ezzel a pétervári angol, francia s olasz nagyköveti állás megüresedik. Hir szerint ezeket a vál­tozásokat a katonai és munkástanács köve­telte, mert az emiitett három nagykövet szoros összeköttetésben állott a régi rezsim­mel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom