Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-05 / 106. szám

4 u EIJM a g y arobszáo Szegfed, 1917. máj u-s 5. mindezekkel a kellékekkel rendelkezik. A Haditerméuy ezeket figyelembe veszi, de a választási jogot fentartja magának. a'a*<aaasaaaaaaBSiaB**«aaaaaaaaa»aBaaaaaaaaaaBaaaBaa'i A szegedi szinház sorsa. / (Saját tudósítónktól.) A színházra 'hirdetett pályázat szombaton délben iár le. Az eddig jelentkezett pályázók közül Bartos Gyula lemondott arról, hogy a színházért való versenyben részt vegyen. Dr- Bródy Miklós pénteken, beadta pályázatát; föltétlenül pályázik tnég Almássy Endre, Ballá Kálmán és Kardos Andor. Bródy karmester a többi közt a következőket mond.ia pályázatában: A kolozsvári Nemzeti Szinház első karnagya vagyok; 6 és -fél éve működöm ott, azelőtt 8 évig voltain a pozsonyi színháznál, egy évig a hájlapesti Népszínház—jVigopéránál, egy évig a gráei Stadttheatérnél hasonló minőségben. Nem hivatkozom a három legutóbb felsorolt helyen elért művészi sikereimre, amelyeket a sajtó és a közönség egybehangzó Ítélete erősített meg, csupán az utolsó évben Kolozsvárott kifejtett működéseimre utalok, amelynek folyamán a háború okozta nehézségek ellenére i.s egyetlen szezonba 11 12 különböző operál tanította in be, fímelyck 12 este kerültek a kolozsvári közönség elé. a legteljesebb erkölcsi, a legfényesebb anyagi sikerrel. í íEzek után joggál Ígérhetem és Ígéretem eddigi működésem és eredményeim álapján nem puszta szó, hogy a szegedi szinház zenés előadásai abban az esetben, ha az igazgatói állást én nyerném el, a legmagasabb követelményeket is kielégítenék, nemcsak a ssenekar és az énekkar számbeli és minőségbeli magasabbren dii összeállítása folytán, hanem a magánénekesek szakszerű és fokozottabb műgonddal való összeválogat.ásával is. [ti akarom megemlíteni, Hogy az előadások rendezésében .szerződtetendő főrendező-' inön kivül, test vér öcséin, Bródy István, a Magy. kir. Opera rendezője, ki korábban a budapesti Vígszínháznak is elismert nevű rendezője volt, venne igen tevékeny részt. A rendes operaelőadásokon kivül óhajtok a legnépszerűbb dalművekből ifjúsági, nép- és munkáselőadásokat is rendezni, rendkívül olcsó Ikelyárakkal a tekintetes Tanács által engedélyezendő hétköznapok délutánjain. Vasárnap délelőtt pedig — a szezon folyamán legalább 6—8 izbenj — népszerű zenekari hangversenyeket tartanék, amelyeken a klasszikus és a .modern zeneművészet legkiválóbb képviselőit szólaltatom meg; mindegyik ilyen hangversenyen legalább egy zeneszám magyar zeneszerző müve lenne. Fi hangversenyek keretein belül a legnevesebb zongora-, hegedű- ének stb. művészek működű ének - iküzre. Jól tudom azt, hogy a vidéki színházaknak mily nehézségekkel kell megküzdeniök állandó opera szervezése és fenntartása körül. Ezért progTammom egyik legfontosabb pontja a magas tkultuszkormánytól és a niagy. kir. Opera vezetőségétől - remélt és bizton elvárható azon segítség, hogy a magy. kir. Opera fiatal és legtehetségesebb magánénekeseit és énekesnőit — egyenkint és egész együttesekben is — rendszeresített operaelőadásokra köthessem le. Szeged kedvező földrajzi helyzete és a fővárossal való gyors vasúti összeköttetése teszik * tervemet. mely egyúttal a magas kultuszkormánynak és a m. kir. Opera vezetőségének is regi óhaja, feltétlenül kivihefövé. Olyan operett-egy vitt est óhajtok szervezni, amely minden igényt és követelményt teljesen kielégítene, sőt az énekes személyzeten kiviiJ 6 táncosnő szerződtetését is tervbe vettem. Drámai előadásaim során -ugy a modern magyar írói gárda müveit, mint a külföldi irodalom legjava termését hoznám színre, lépést tartva a fővárosi színházak 1 (emutatóival, néha meg is előzve őket. Klasszikusok műsoron tartását egyik főfeladatomnaik tartom. Gondot fordítanék a népszínművek előadására is. Ili .ni; ih J.J .-Jl A szegedi színházi élet időnkint i feléi énkitése céljából tervbe vettem a legkiválóbU fővárosi művésznők és művészek, sőt esetleg a m. kir. Opera balletkarának vendégszei'epeítetését is. A társulatot a hál Kirii nehézségei ellenére is a lehető legjobb erőkkel egészíteném ki, szemelőtt tartva azt az erkölcsi kötelességet, hogy a jelenleg fennálló szerződéseket. továbbra is érvényben tartsam, eltérően a háborúban Szegedén szokássá vált konaoreiumos rendszertől, fix fizetésre alapon. A sziniigyi bizottság az eddigiek szerint vasárnap ül össze, hogy meghozza javaslatát. A tanács a jövő hét eleién dönt. Amenynyiben határozatát a pályázók egyike megfölebbezi, a májusi 'közgyűlés mondja ki az ügyben az utolsó szót. Oroszország a végső győzelemig harcol szövetségesei mellett. — Miljukov körirata az antant-kormányokhoz. — PÉTERVÁR, május 4. A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti: Miljukov külügyminiszter május 4-én a következő táviratot küldte az orosz birodalomnak a szövetséges hatalmaknál levő képviselőihez: kormánnyal, amelyhez következő jegyzékünKözölje azzal a megbízatása szól, a ket: Oroszország ideiglenes kormánya március 27-én manifesztumot intézett a polgárokhoz, amelyben a szabad Oroszország kormánya kifejtette a mostani háborúban követett céljait. A külügyminiszter megbízott engem, hogy az említett manifesztumot átadjam önnek a következő megjegyzések kíséretében: Ellenségeink arra törekedtek az utóbbi időben, hogy egyenetlenséget szítsanak a szövetségesek között, olyképpen, hogy ostoba híreket terjesztenek Oroszországnak arról az állítólagos szándékáról, hogy a középponti hatalmakkal különbékét kössön. A mellékelt okmány szövege a legjobban fogja megcáfolni az eféle meséket. Az általános alapelvek, amelyeket ebben az ideiglenes kormány megállapít, tökéletesen megegyeznek azokkal a mély gondolatokkal, amelyeket a szövetséges hatalmak kiváló államférfiai állandóan hirdettek. Ezeket az alapelveket fényesen fejezte ki uj szövetségesünknek, az óceánontuli nagy köztársaságnak elnöke is. Az előbbi orosz rendszer kormánya azonban nem volt képes a háború felszabadító jellegéről való gondolatokat, amelyek a népek békés együttműködésének egyen súlyán és az elnjmmott nemzetek szabadságán alapulnak, megérteni és magáévá tenni. A felszabadított Oroszország azonban már beszélhet olyan nyelven, amelyet a modern demokrácia megért és sietve csatlakozik nyilatkozataival a szövetséges államok nyilatkozataihoz. A demokrácia és szabadság ez uj áramlatától áthatva, az ideiglenes kormány semmiféle nyilatkozata sem szolgálhat ürügyül olyan következtetésre, mintha- a régi épület ledöntése Oroszország elfáradását jelentené a szövetségeseiivei közösen folytatott harcban. Ellenkezőleg, a mindenkit eltöltő felelősségérzet csak erősiti azt a nemzeti akaratot, hogy a világháborút a végső győzelemig folytassuk. Ezt a szándékot nagy mértékben befolyásolja az a tény, hogy közvetlen célja az ellenségnek hazánk területéről való elkergetése, aminek vágya mindenkit eltölt. Magától értetődik és a mellékelt okmány kifejezetten megerősíti, hogy az ideiglenes kormány Oroszország szövetségeseivel szemben vállalt kötelezettségeit is feltétlenül figyelemre méltatja, midőnk hazánk szerzett jogait védelmezi. A háború győzelmes befejezéséről szilárdan meggyőződve és a szövetségesekkel való teljes egyetértésben, az ideiglenes kormány biztosan hiszi, hogy a mostani háborúban felvetett problémákat oly értelemben fogják megoldani, hogy ,az egyensúly elvének megfelelően alapot teremtsenek a tartós békére és hogy a szövetségesek demokráciája ugyanazoktól a céloktól indíttatva, meg fogja taláhni az eszközöket, a garanciákat és a szükséges szankciókat is arra, hogy a jövőben hasonló véres összeütközések megismétlődését megelőzzék.