Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-30 / 126. szám

4 DÉLM AGY A ROKSZÁG Szeged, 3917. május 30. Emelkedett a város javadalmi bevétele. — A javadalmi bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól,) A javadal mii bizottság Balogh Károly pénzügyi tanácsos einöklosével kedden délután ülést tartott. Az ülésen Balogh tanácsos a javadalmi ágak áprilisi iizleteredményéről számolt be. Ha e jelen lés egyes tételeit vizsgáljuk, azt látjuk, hogy még mindig megvan ezeknél az a nagy csökkenés, amely a háború (kitörése óta hóiiaprói-hónapra növekedett, a végeredmény azonban ennek ellenére jövedelem-többletet •mutat ki ,a rnult évi áprilisi jövedelemmel szemben. Ez a többlet-bevétel 67,622 korona és 2! fillér, amely a legeltetési fübérdijas [fölemeléséből származik. Legnagyobb jövedelemcsökkenés van az állami bor- és husfogyaszrási adónál, ezzel szemben jelentékeny többlet-bevételt látunk ,a vízhasználati dijban és .--t- mint már említettük — a 'fübérdijbati. Az összehasonlító kimutatás szerint állami bor- és húsfogyasztás! adóban befolyt 1916 áprilisban 24,733.91, 1917 áprilisban 191,35.63 korona, kevesebb 5598.28 koronával. Városi fogyasztási adópótlékban 1916 áprilisban befolyt 6626.70 íkorona. 1917 áprilisban 5651.91 korona, kevesebb 974.79 koronával. Városi fogyasztási illetékben befolyt 1916 áprilisban 6369.55 korona. 1917 áprilisban 6151.66 korona, kevesebb 217.89 koronával. Kövezetvámdijban befolyt 1916 áprilisban 11792.62 korona. 1917 áprilisban 10512.45 korona, kevesebb 1280.17 koronával. Partjaivadalmi dijban befolyt 1916 áprilisban 256.66 korona, 1917 áprilisban 421.18 korona, több 165.32 koronával. Hidvám dijban befolyt 1916 áprilisban 4756.34 korona, 1917 áprilisban 4682.96 korona, kevesebb 73.38 koronával. Helypénzdíjban .befolvt 1916' áprilisban 5375.96 korona, 1917 áprilisban 6220.12 korona, több 844.16 koronával. Súly és űrmérték dijban befolyt 1916 áprilisban 190.63 korona, 1917 áprilisban 265.84 korona, több 75.IS (koronává1!. Vágóhid-dijban befolyt 1916 áprilisban 8586.52 korona. 1917 áprilisban 7573.53 korona, kevesebb 1012.99 koronával. Föld- és vályogdÍjban befolyt .1916 áprilisban 23.35 korona, J917 áprilisban 39.76 korona, több 16.41 koronával. Kazánhasználati dijban befolyt 1916 áprilisban 34.76 korona, 1917 áprilisban 14.57 korona, kevesebb 20.19 koronával. Csolnaikátkelési díjban befolyt 1916 áprilisban 122.70 (korona. 1917 áprilisban 17A22 korona, több 50.52 koronával. Vámbírság dijban befolvt 1916 áprilisban 5 korona; 1917 áprilisban 67.80 korona, több 62.80 koronával. Tápéi révváindijban befolyt 1916 áprilisban 88.92 korona, 1917 áprilisban 102.28 korona, több 13.36 koronával. /álogolási dijban befolvt 1916 áprilisban 8.14 korona, 1917 áprilisban 1.44 korona, kevesebb 6,70 'koronával. Rendbontási dijban .befolyt 1916 áprilisban 156.76 korona, 1917 áprilisban 21.1.61 korona, több r>4.85 koronával. Szemledíjban befal vt 1916 áprilisban 1.S8 korona, 1917 áprilisban 0.44 korona, kevesebb 1.44 koronával. Vízhasználati behajt, illetékben befolvt 1916 áprilisban 27.66 korona, 1917 áprilisban 60.70 korona, több 33.04 koronával. Városi ífürdödijban befolyt 1916 áprilisban 10695.04 korona, 1917 áprilisban 10,584.50 korona, kevesebb 110.54 koronával. Fübérdijban befolyt 1916 áprilisban 67725 korona, 1917 áprilisban 138735.50 korona, több 71017.50 koronával. Kutköltségben befolyt 1916 áprilisban 1302.06 korona, 1917 áprilisban 2625.46 korona, több 1323.40 koronával. Folyatási dijban befolyt 1916 áprilisban 7120 korona. 1917 áprilisban 8280 korona, több 1160 koronával. A tnült év április havi bevétel 160103.62 korona, az 1917 április havi bevétel 227726.23 korona, ami 67622.61 koronával több. A jelentést a bizottság tudomásul vette. Ezután Wimmer Fülöp és dr. Thuróczy Mihály tiszti főügyész sajólattak fel a városi gőzfürdő bezárásig, miatt. A városi gőzfürdőt ugyanis •— mint megírtuk — be kellett zárni, mert a szénközpont arról értesítette a hatóságot, hogy a fürdő céljaira többé nem ad szenet. A szénközpont nem számolt a fürdő közegészségügyi szükségességével, a mire a városnak nyomatékosan kell figyelmeztetnie. A javadalmi bizottság a felszólalók indítványára elhatározta, hogy felkéri a tanácsot, írjon fe! a kereskedelemi'gyí miniszterhez, hogv ő hívja -fél a szénközponi figyelmét a gőzfürdő nagy fontosságára. •i»aaiiiiiMaHnaHHguiiHiaMiM»iHwutitai«i cbeszélgetés ... Pünkösd vasárnapján prédikáció utá a állnak a nagy kezű parasztok az alsói a.ny cl templom •elölt. Öregek, ő.szhajuszaak, aziáu meglett férfiak, körülöttük' pedig fiatalok, akik nem folynak be a (beszélgetésbe, inkább csak fülelnek. Az emberek közt akad szenvedélyes dohányzó is, ezek alig várják, liogy rágyújtsanak. Ilyformán előkerülnek a pipák, utánuk a dohány, szivar és kisidő multával már füstöt szakgat a rozsvetésekkel kacérkodó szellő. Egy-két torok kösz örül és után megered a beszéd is, lassan, barátságosan, a hangja szelíd, békés, komoly emberekhez illő. — Hát bátya, sojee gondoltam véna, liogy az asszony lösz a gazdám! — No — mosolyognak a töbibek. — Ü viseli barátom a kalapot egészen. — Pedig- ténálatok nem az asszony szokta hordozni, Yitieze! — Nem! . . . emelkedik ki a nagy paraszt az inggallér közül és megvillan a szeme, mintha mondaná: restellem isj — Aztán mér viseli most a gazdasszony a kalapot, hé? — Azért, mert ü szőrii a dohányt, aztán csak annyit lőhet pipálni, amennyit ű akar. — Hogy, hogy? — Ugy van, ugy igaz —veti közbe a megjegyzést derűsen egy másik ember, aki épp' olyan ógedekinbe lehet most a dohány irányában, mint"* Vineze. — Hogy!? . . . mondja Vince. •— Hát ugy. hogy az asszony hozza a városról a dohányt. — Itt nem is kap kend . . . Tojáséi-' vöszi a kisbótosuál, aztán vagy nem kap eleget, vagy nincs lelke a tojást elprédálni. — Nini — emeli föl a pipaszárat egy öregedő ember — mer' négy tojásért kap égy „zöldkői:önyegös"-et. A' pdeig hatvan péz! ... — Égy koronka busz .fillér az, András •bátyám. — Egy kutya! — Hát — folytatja Vince —ez a mottója a dolognak . . . Minrija is: no kend máma éppen négy kis csirkét pipált el. Nevetnek a dohosszagu emberek. — Miért négy tojás: négv kiscsirke — bölcselkedik András a pipacsutorát szopogatva — a négy tojás pedig hatvan vas, vagy — mutat a mellette állóra — amint té mondod: égy koronka busz fillér. — No mindegy — köp egy begyeset Vince — csak vége lögyön ennek a nagy gabajódásnak, majd löszök ón gazda a háznál mögént. Én viselőm akkó' a kalapot nem az asszony! . . . . . . Újlaki Antal lapjában olvasták a magyarok mise előtt, liogy az öreg katonákat, a 85 és 88-os évífo 1 yan i bel ieket, haza bocsájtják. Elég volt az öregek vitézségéből. — Ez a mostani kirój, ugy nézőm, nagyon talponálló emhör — fordítja át a dohány-problémáról a beszédet egy vörhenyeges ember, akinek a keze tele van tyukszeplővel, ezért „fótoskezii Miihály"-nak is osufoltják maguk között a parasztok. Nem szól rá senki, csak nézik Mihályt, várják, hogy magyarázza ki a szavát. Kisvártatva emelt hangon tovább mondja Mihály: — Mögparancsolcm! . . . Nézi Mihály a hatást, aztán folytatja. —* Ugy mondta az bátya: megparancsolom! . . . Hát töheti is— Nini . . . kezdenek megvillanni az elmék a kalapok alatt. — Hát ugy mondja: kérőm szépen? . . . Még égy ezredös is, lva parancsot ád, ugy mondja, liogy regiménc parancs, aztán azt mond, amit akar. — Jó, jó, ez is igaz. öregkomám, de' ,mán mégis . . . Szép nó, csak dicséret illeti érte. Azt mondja, mögparancsolom, hogy az öreg katonákat haza költ ereszteni. — Lássa kend — szól a beszédbe egy másik ember —• ez azt mutatja, hogy ez a kiráj nem olyan konok, mint a régivót, — Igy igaz, igy, így. — Ennek mög az a mottója — világosit ja fel a beszélgetőket Vince, a kiscsirkéket pipáló ember,— hogy ez a Károly kiráj fia tal, az esze is fiatalosabban jár . . . Mög: jobban bajlik a nép felé! . . . ... A királyról azután áttérnek a magyarok az időjárásra. A másik hatalomra, mely iránt szintén nagy az érdeklős. > —* Nohát ugyan mögesökönyösödött ez az iiriő . . . Nem hir esni. — Nem akar, ugy mondja kend — jegyzi meg tréfásan a másik — mer' megfogadta, hogy két álló hónapig nem esik. — Tán levelet kapott kend? — Leveh !, éppen eltaláltad. — Hát aszón doni én — fuj egyet a pápából Makra Tamás — liogy hamarosan esső lösz. — No. — Táu kend is levelet kapott? — Én ugyan nem kaptam, — erősködik Makra — hanem azt láttam, hogy a Mérgeserdő igy, a Honvéd-erdő mög igy állt — mutat éppen ellenkező irányira — a ködbe mög mönt a gőzös . . . Az öregek rábólintják a fejüket, nem szólnak, érzik a lelkűkkel a bájos természeti tüneményt — a délibábot, mely az Alföld távolában hói ide, hói oda varázsolja a természet képeik — No. végzi Makra — mondom, hamarosan esső lösz . . . Igy beszélgetnek a magyarok piros pünkösd-napján nagymise után az alsótanyái templom előtt. Egyszerre csak délre kondul meg a harang, szelíden a kalap-pereméhez emelik az ujjukat, és ki erre, ki arra megindul. — Isten álgy . . . — sten ál . . . —Vmagyar találmány, magyar készítmény nem ért'még el olyan sikert, mint a Diana sosborszesz. Évről-évre rohamosan emelkedik a fogyasztás s ma már közel évi 15,000.000 palack Diana sósborszesz kerül fogyasztásra kizárólag Magyarországban, de az v. .... eS»:«Si. c mtm< § ország határain tn) is eljutott jmár e páratlan szer hírneve. Tengerentúli államokban ép ugy ismerik és fogyasztják, mint idehaza. Magyarok, ha külföldre utaznak, okvetlenül magukkal viszik, mert aki egyszer megszokta, nem tud ' már meglenni nélküle. Igazán: szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy nem volt még készítmény, mely ily rövid idő alatt ily páratlan népszerűségre, közkedveltségre tegyen szert, s ennyire nélkülözhetetlenné váljék. Ha kutatjuk e siker okait, azt látjuk, hogy nem a reklám, nem a szervezési munka, nem a kinálat hozta létre ezt a csodálatos sikert, hanem az az egyszeri! tény, hogy aki egyszer bármilyen bajánál a Diana-sósborszeszhez folyamodott segítségért, e biztos hatásu háziszerben föltétlenül megtalálta amit keresett s ezért aztán később is áliandóan ragaszkodott hozzá, kijelentvén, hogy amig csak lesz a világon Diana sósborszesz, házából ki nem ;hagyja fogyni. Ára 1.30 fillér. Kapható mindenütt. FíBlárusllőíielij: Diana HepesMIinl Hészu.-Táps. BUDAPEST, Nádor-utca 6. sz.