Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-27 / 125. szám

12 DÉLMAGY AR011 H'AÁ G Szeged, 1917. április 8. nik, ugy a város legegészségesebb pontján egy kb. 200 beteget magába fogarió iáidővészkorház fog létesülni, mely a szegedi tüdővészleküzdés alapját képezendi. Ez annál is inkább égetően szükséges, inert liisz Szegeden még minidig hiányzik a közegészségügy gerince, a 10 óv óta vajúdó modern közkórház, amelyet szűkkeblűség, hozzánemértés és kicsinyes szempontok megszületésében sikeresen megakadályoztak s igy ma szinte lehetetlen egy-egy tüdővészest kórházi ápolásban részesíteni. Holott nem is egyesekről, hanem százakról és százakról van szó, mindazon nagybeteg tüdő vészesekről, avagy nem is épen ágyhoz kötött, de erősen fertőző betegekrőt, akik a .fertőzés veszedelme nélkül otthonunkban: meg nem hagyhatók. A fertőző tüdővészesek izolálása mellett ép oly figyelepa fordítandó a még gyógyítható esetek, főképen a lappangó giimőkóro* sak meggyógyitására. Magyarországon van ilyen gyógyítást igénylő gümőkóros legalább is egy millió. Ezeket nem lehet ám szanatóriumba küldeni, de még azzal a szokványos •utasítással sem meggyógyítani, hogy jól táplálkozzék, pihenjen és menjen levegőváltozásra. Ezeket, az embereket meg kell és legnagyobbrészt meg is lehet gyógyítani munkájuk, hivatásuk teljesítése közben, épen ugy, mint ahogy meg tudjuk gyógyítani a vérbajt, és nem akkor látunk a gyógyításhoz, mikor e betegség miatt az illető gutaütést, vagy agylágyulást, vagy ger ineagysorvadást kapott. A giimőkór az, esetek túlnyomó .nagy részében évekig és évtizedékig lappangó állapotban marad és ez idő alatti számtalan keserves megnyilvánulásával szinte fölkínálja magát a gyógyításra. A különféle tuber1<tili.riok, de még inkább a Spengler-íéle Irniminkorper nevű „szérum" nemcsak egyes betegek gyógyítására, de a tömegkezelés számára is ideálisan alkalmas, csak helyesen kell alkalmazni tudni. 9 év óta 6000-nél több gümőkóros beteget kezeltem, nagyobbrészt hosszabb ideig, ambulanter ezzel a specifikummal és tapasztalataimat a következőkben foglalhatom össze: 3. A gyermekkor lappangó tuberkulózisa kivétel nélkül, a már kifejlődött tüdővész és egyéb szervek tuberkulózisa az esetek legnagyobb részben tökéletesen meggyógyítható, 2. A gyógyulás annál gyorsabb és biztosabb, minél hamarabb látunk a kezeléshez és annál nehezebb, minél közelebb áll a gyermek a serdüléshez. A serdülés éveiben és a serdülés után megnyilvánuló tüdőbajuál válik a If el adat. a legnehezebbé. ii. Felnőttek lappangó vagy kezdődő t.uberkulosisa i.s többnyire teljesen meggyógyítható, föltéve, hogy a kezelés elég hosszú ideig és ismételten történik. Kivételt képeznek alkoholisták utódai, kiknél a tuberkulózis, még a kezdeti stádiumban is, többnyire gyógyíthatatlan. 4. Minél inkább ment át a betegség fertőző tüdővészbe, annál kevésbbé számáthatunk gyógyulásra, de azért kitartó kezeléssel igen sok esetben sikerül a bacilhisok eltüntetése s igy a fertőző állapot megszüntetése, sőt nem ritkán a beteg teljes meggyógyítása, is, főleg ha a beteget hygienikrns viszonyok közé helyezhetjük. Nem hallgattatom el, hogy hivatalos köreink és tudományos fórumaink semmit sem akarnak tudni sem ezen specifikum értékéről, sem a vele elért eredményiekről. Másrészt, mint kuriosumot fölemlítem, hogy a tömegkezelés céljára szolgáló általam kezdeményezett eljárást, amellyel Petrmchky. danzigi professzornak egy kisebb falut teljesen tüdővész,mentesíteni sikerült, ma már általában Petmschky-féle eljárásnak neveznek. Négy rendelőintézetet keli felállítani Szegeden. — A munkáslakások. — Hog a kezelésre, reászoruló lakosság nagy tömegét ezen specifikus gyógyításban' részesíthessük, számos rendelőintézet fölállításáról kell gondoskodnunk. Egyelőre a város négy részének megfelelően a Belvárosban, Alsóvárosban, Felsővárosiban és Róknson nyitandó meg egy-egy ilyen intézet, mindegyik szakképzett orvos vezetése alatt. Ezen intézetek föladatai a következők: 1. A körletükbe tartozó összes lakások egészségügyi fölvételéről >s a lakóknak a tiidővész szempontjából való nyilvántartásáról kell gondoskodni. 2. Meg kell állapítani az összes tiidővészeseket, ezeket állandóan nyilvántartani s a fertőzés .szempontjából ellenőrizni. 3. Gondoskodni kell a fertőző esetek elkülönítéséről. köpőcsészékről, a febérnemüek, lakások fertőt len itéséről, a betegek és hozzátartozóik kellő kitanitásáról. 4. A még gyógyítható tüdővészeseket a tüdővészesek összes családtagjait, valamint minden lappangó gümőkórban szenvedő egyént specifikus gyógykezelés-ben és állandó ellenőrzésben kell részesíteni. Látnivaló, hogy ezen intézeteknek hatalmas munkásságot kell kifejteni, mely ugy az orvos, mint segédjének égész napi munkáját igényli. Kevesebb, mint négy ilyen intézet ezt a föladatot sikeresen el nem végezheti. E mellett azonban arra is szükség van, hogy a gyengébb ellentállásu, avagy a rossz lakásoktól és folytonos zárt levegőn való foglalkozástól leromlott egyének, valamint minden, ínég gyógyítható gümőkórosok ellen tál ló képességének növelésérő] gondoskodjunk. s igy a természetes immunitás csökkenését ezúton is megakadályozzuk. Ennek a célnak a legideálisabban a tmpknra felél meg. A napsugár az az éltető elem, az egészségnek azon legbiztosabb őrzője, amelyet az emberek tudatlansága és rossz szokásai a 1 lakásaikból és életmódjukból minél jobban kiküszöbölni igyekeznek. Holott az áldott napsugár a legtökéletesebb puszt.itójfi a baeillusoknak, s a vérképzés elősegítése által közvetve az immunanyagok termelését is fokozza. Ezen természetes gyógyító hatást igen ééleszrüen felhasználhatjuk és elérhetjük azt, hogy az ellentálló képességnek a nyári hónapokban szerzett fokozása a nálunk többnyire egészségtelen téli klima és a zárt ablakok káros hatását valahogyan ellensúlyozza. A négy városrésznek megfelelően négy nyilvános napkurázóhely fölállítása .szükséges, melyek a rendelőintézetek kiegészítő részét képezendik. A tüdővészt előszeretettel nevezik hol proletárbetegségnek, hol meg lakásbetegségnek. Mindkét elnevezés találó, hisz a szegénységgel járó nélkülözések és eegészségtelen életmód a szervezetet, állandóan hajlamosítják a fertőzés bofagadósóra. a zsúfolt, nedves, sötét lakások pedig a legkitűnőbb melegágyai a, bacilhisoknak. Angolország a tiidővészleküzdés terén elért nagyszerű eredményeit elsősorban egészséges mumkáskakásokkal teremtette meg és ha komolyan hozzá akarunk látni a közegészségügy inegjavitásához és főképen a tüdővész kiirtásához, ugy minden ember számára egészséges lakásról kell gondoskodni. Szeged az ő nedves, sötét pincelakásaival igazán a legszomorúbb képet nyújtja e téren. Vájjon nem kötelessége-e Szeged vezetőinek, hogy azok számára, kik e várost kezük munkájával újjáteremtették, legalább is az egészségre és életre veszélytelen lakásokról gondoskodjanak. Nem is kell különösebb anyagi áldozat, csak kellő jóakarat ahhoz, hogy uj városrészt teremtsünk, egy ki.s kertvárost, kétszobás lakásokakl, hisz a házbérek teljesen födözhetik a költségek amortizációs kamatait. Egyelőre 2 szoba-konyhából s megfelelő mellékhelyiségekből álló legalább 500 családi ház volna emelendő az e célra leginkább megfelelő helyen. a népliget mögötti városi bérföldekem Minden egyes ház 250 négyszögöl telken épülne s igy mindegyik kerttel volna ellátva. 500 ilyen kertes házacska 78 kat. holdat, utcákkalegyütt kb. 85 hold földet igényelne. E kertváros hamarosan további fejlődésnek indulna. és hogy mit jelentene egy ilyen egészséges uiunkásvárosrész nem csupán a tiidővész leküzdése s általában a közegészségügy szempontjából, hanem sociális és kulturális tekintetben és az iparfejlődés tekintetében is: azt nem kell külön kiemelnem. Ha már egészséges lakásokról gondoskodtunk, ugy semmi akadálya sem tesz annak, hogy a hatóság lassanként az összes egészségtelen toksokat kitelepítse, megszüntesse. Nagyon természetes, hogy e városrész környékén semmiféle szeszes ital kimérését sem szabad megengedni és azonkívül is oda kell törekedni, hogy ez az emberirtó méreg, mely egyik legfőbb bűnös a tiidővész elterjedésében és sok minden egyéb emberi nyomorúságban, Szeged városából lassanként kiküszöböitessék. . A lakosság közegészségügyi nevelése. Ezen főbb szempontokon kivül égés* sereg föladat vár még megoldásra, melyek a most megalakult tüdő vészel lenes szövetségnek bőséges területet nyújtanak a működésre. A lakosság hiányos, 'helyesebben mondva: nem létező közegészségügyi nevelését megfelelő felvilágosításokkal kell pótolni, a többek közt különösen abban az irányban, hogy ne féljenek a naptól és levegőtől, hanem lakásaik ablakait és még inkább az iskolák, hivatalok, műhelyek ablakait minél többet hagyják nyitva, nyitott ablak mellett dolgozzanak, tanítsanak, aludjanak. A zsúfolt. bűzös, zárt, ablakú villanyosok, a fii ltod t levegőjű hivatalok, azok a szigorúan zárt ablakú iskolák, melyekben gyermekeink még az udvar élvezetétől is el vannak tiltva és azok a hatalmas porfellegek, melyeket az aszfaltos utcákon a száraz söpréssel a. tüdőnkbe kergetnek: ezek a mai Szeged higiéniai gondolkodásának jellegzetes tiikör-i képei. További föladatunk intézményileg biztosítani a gyermekek egészséges fejlődését és megakadályozni ellentálló képességük csökkenését. Szeged város hatalmas terei évtizedek óta hiába várják a rendezést és befásítást, holott a város ujjáteremtői bizonyára nem szemétdomboknak és béka telepeknek praedestinálták ezeket, a pompás Területeket, Parkokká és gyermekjátszóterekké kell őket sürgősen átalakítani és ezzel tk. rendelkezésüknek átadni. A már gümőkórban szenvedő gyermekek iskoláztatására erdei iskolákat kell alapítani és üdülőtelepeket részesíteni. Meg kell akadályozni a XX. századnak a f-'A* közül egyik gyalázatát, a gyermekek testi, kizsákmányolását, amely gyárainkban, műhelyeinkben korlátlanul burjánzik, s amely egyfelől az u. n. „jó konjunktúrának", másf.etől ,a tüdővészre való hajlamosságnak egyik jeles bázisát, képezi. Mindezen és hasonló intézkedéseknek szüksége benne él már Szeged város gondolkodó polgárainak tudatába; ro mos, e tárgyakkal foglalkozó nyilvános előadáson kivül dr. IRegdon Károly indítványaira utalok, amelyek pl. nyilvános köpőcsészék fölállítására, avagy gyermekjátszóterek létesítésére vonatkoztak, melyecet azonban a tok. Tanács és ennélfogva, a tek. Közgyűlés minden alkalommal következeiesen elutasított. Az a kérdés, mi kell inkáim: tüdővészt (protezsáló Tanács, vagy egészséges polgárság? Majdnem négy évtizede van. annak, hogy Szegedet a Tisza árja rombadöntötte. A veszedelem, csak egyszer sújtott rajta keresztül, mégis alig hogy & város újjáépült, legfontosabb feladat /< egy hatalmas védgát építése, dacolni a Ti- ;