Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-27 / 125. szám

\l 10 DÉLMAGYAROHSZÁG Szeged, 1917.. április S. pangó állapotban, annál inkább kiválthatja a •szervezet védekezéséi ós ezen védőanyagok és a baeillusok között valóságos harc folyik le, a melynek kimenetelétől függ az eg.véu sorsa. Minden ujabb fertőzés és minden olyan köriil­íiiény, mely a szervezet el lent álló képességét csökkenti, a baeillusok romboló mm irkáját se­gíti elő, míg végre a szervezet kimerül, nem tudja az immun testeket tovább termelni s a tiidövész, lesz iirrá fölötte. Ez a küzdelem évekig és évtizedekig is eltart a tiidövész ki­fejlődéséig. A szervezet az imrmintestek következtében túlérzékennyé válik azokkal a mérgekkel szem­ben, melyeket a benne levő baeillusok termel­nek, miáltal a legkülömbözöbb beteges tiiuetek fejlődnek ki. Gyermekeknél igen gyakran fejlődési zavarok hívhatják tfel figyelmünket a lappangó gümőkórra. Az eddig rendesen fej­lődő gyermek súlynövekedésben elmarad, sőt lefogy, egészséges arcszíne romlik, izmai el­vékonyodnak, csontjai meglágyulnak, viszont 12—.13 éves korban hirtelen kezd feltűnőén nőni, de mellkasa- keskeny marad és lapos, bőre lialavány, hajlamos mindenféle hurutokra, hő­emelkedésekre.. Az ilyen gyermekek többnyire idegesek, agyuk izgalma folytán élénk szelle­műek (és igy többnyire „jó tanulók''), gyakran szenvednek fejfájásban, orrvqj'rzésbeu, sziv­dobogásban. Étvágyuk rossz, hajlamosak has­menésre vagy szék szorulásra, nyugtalanul alusznak stb. ,stb. Nevezetesek a serdülés min­denféle zavarai; ez többnyire igen elhúzódik, a szokásos súlynövekedés alig akar 'bekövet­kezni. leányoknál a vérzés esak igen későn és ritkái), csekély mértékben jelentkezik, avagy el len kezűleg, tulkorán* beáll, igen sok, több­nyire nagy fájdalmaktól kisért stb. A mellett a serdülő fin vagy leány szemlátomást meg­nyúlik, miközben mindinkább halványodik és betegeskedik és végre is kifejlődik az a kép, amelyet már régóta tüdővészes testalkatnak tekintenek. A felnőitek lappangó gümökórja még suk­kal változatosabb alakot ölt; az idegrendszer­nek. vérkeringési, emésztési szerveknek, vér­mirigyeknek -stb. olyan különféle működési zavarait, beteges tüneteit válthatja ki, hogy ezeket önálló, öáiiieretlgn eredetű betegségek­nek tartották, pl. vérszegénységnek, idegesség­nek, ideges sziv vagy gyomorbajnak, anyag­cserezavaroknak, rbeumati sinusnak, nemritkán veleszületett alkati betegségnek stb., iholptt a legtöbb esetben nem egyebek, mint a giimő­kóros mérgezés tünetei. Annak a harcnak az eredményei ezek, melyet a baeillusok áz im­nmntestekkel, vagyis a szervezetben kifejlő­dött védőanyagokkal vívnak, s minél inkább immúnis a szervezet, annál méreg-érzékenyeb­bé vált s igy amilyen mértékben ellentáll a baeillusok elszaporodásának, olyan mértékben .svenved is alatta. Ezzel szemben olyan esetek­ben, midőn a szervezet védekezése tökéletlen és igv bizonyos ifoku immunitás nem fejlődik ki, a méreg-érzékenységi tünetek elmaradnak s a. betegség mindjárt a tüdővész tüneteivel: köhögéssel, lázzal, vérköpéssel, baeillusok meg­jelenésével kezdődik. Ezen szerze,tt és « már e mii tett veleszületett immunitáson kiviil egész sereg más tényező is közreműködik ahoz, Ihogy a betegség mikor, megy át lappangó állapotából tüdővészbe, mi­lyen lefolyású lesz a tüdőbaj és bogy sikerül-e. vagy nem azt megállapodásra, esetleg gyógyu­lásra birni. Az immunitással szemben áll u. i. a betegségre váló hajlamosság. Ez is lehet vele­született és szerzett. Tul&jd'Oivképcn minden gyermek és külö­nösen azok, kik gümőkórmeutes családból szár­maznak. hajlamosak a tuberkulosisra. Az egész­séges gyermek azonban, csekély fokú fertőzés esetén megszerezheti magának a későbbi, na­gyobb fertőzés leküzdéséhez szükséges immu­nitást. Különösen hajlamosaknak kell azonban tekintenünk azon egyéneket, akiknek sejtjei immun test termelésére egyenesen képtelenek, avagy ezen képességük jelentékenyen meg­esőkként, és igv tulajdonképen egy szervezeti defektussal bírnak, s ezek az alkoholisták le­származottai. Amit Pröf. Laitinen finn hygie­nikus erre vonatkozólag több mint 600 állat­kísérletével exaet módon is bebizonyított, azt saját vizsgálataim s a mindennapi élet tapasz­talatai is teljes mértékben igazolják. Alkoho­listák •"•gyermekein a gii mők órfertőzés nem, vagy alig váltja ki a jelzett iinmunitási tüne­teket, amelyek tk. a szervezet védekezésének jelenségei, a betegség mindjárt tiidövész alak­jában vagy a gümőkór más súlyos megnyíl­va u u 1 á s ába n jelen tkez i k. Ezen veleszületett disposicio, mellett egész serege a külső behatásoknak okozhat tüdö­vészre való hajlamosságot és gyöngítheti. sőt teljesen tönkreteheti az immunitást, az ellent­állóképességet. Kifejleszti ezen hajlamosságot mindaz a körülmény, amit általában rossz egészségügyi viszonyoknak nevezünk. Igy első­sorban a rossz lakásviszonyok: zsúfolt és igy rossz,levegőjű, nem szellőzött lakások, különö­sen a nedves lakások, a tiszta levegő és a nap­világ hiánya, a tökéletlen táplálkozás, a túl­feszített munka és, kevés pihenés,' gondok stb., szóval mindazok a körülmények, amelyek a. nyomor állandó velejárói s amelyek ma még ay emberiség nagyobbik felének szomorú, igaz­ságtalan osztályrészét képezik. A harctér óriási fáradalmai, a nagy nélkülözések, testi és lelki szenvedések magyarázzák meg a harciakéit seregnél rendkívül gyakori tüdővész megbete­gedéseket; a katonák lappangó gíimőkórja a megfogyatkozott ellentállóképesség folytán tii­dővészbe megy át, amelynek óriási Számmal esnek áldozatul. Nagyobb meghűlések is csök­kentik az immunitást, nemkülönben bizonyos fertőző betegségek, különösen a kanyaró, sza­már-hurut, influenza. A terhesség feltűnően fokozza a tüdővészre való hajlamot, nemkiilöm­ben az iszákosság. Utóbbira vonatkozólag esak egyetlen statisztikai adatot említek: Berlinben a korcsmárosok és vendéglősök között, akik pedig anyagilag elég jó viszonyok között él­nek, a tüdővész halálozás 45%, mialatt a ber­lini átlag mindössze 15%. Amilyen mértékben csökken az ellentálló­képesség akár a folytonos 'fertőzések, akár a rossz egészségügyi viszonyok, akár egyéb, az immunitást megszüntető okok következtében, olyan mértékben tünedeznek el a szervezet vé­dekezésének tünetei s adnak helyet a tüdővész tüneteinek s igy a lappangó, a környezetre nézve ártalmatlan gümőkórból fertőző beteg­ség válik, mely környezetét állandó veszedelem­mel fenyegeti. A tiidövész céltudatos leküzdésének alapjai. — Egészséges lakáspolitikát! — Ezeknek előrebocsátása után lássuk azokat a módokat, amelyek a tüdővész Céltudatos le­küzdésének alapjait képezik. Két. irányban kell figyelmünket kiterjeszteni; előszötr: védekez­nünk kell a bacilhis, vagyis a fertőzés ellen, másodszor: az immunitás csökkenése ellen. A baeillus ellen való védekezésnek egyik első és fontos kelléke a köpést tilalom keresztül­vitele. Külföldön számos helyen, különösen. Németországban a köpési tilalmat már szigo­rúan ellenőrzik nyilvános épületekben, állomás­helyeken, vasúti kocsikban,' de ugyanezt meg kell cselekedni bérházakban, sőt az utcán is. Utóbbit teljes sikerrel meghonosították ngy­szólva az összes tiidővész-gyógyihelyeken és semmi különös akadályá nincs annak, hogy ezt nálunk is, legalább a városokban, behoz­zák. Ahogy nem ütközünk meg a nyilvános illemhelyeken, épugy hozzászoknék, a közönség a nyilvános köpőcsészékhez is. valamint alioz, hogy mindenki a köpetét az állandóan magá­nál hordott köpőcsészébe ürit.se. Minél több helyén kell köpési tilalmat é's rövid magyarázatot tartalmazó figyelmeztető táblácskákat elhelyezni. E tilalomnak, melyet utcákon és nyilvá­nos helyeken szigorú rendőri ellenőrzés mellett keresztülvjöietünk. kétségkívül nagy nevelő ha­lasa is volna a lakásban szerteköpködő bete­gek számára. Minden városnak pontos nyilvántartást kell vezetni a tüdővészesekről s ellenőrizni, hogy van-e köpcsészéjjük. Szegényeknél erről termé­szetesen maga a hatóság gondoskodjék. Be ike.ll hozni a köt ekéző lakás- és ágynemü­fertőtleniiést tüdővészesek elköltözése és el­halálozásakor. Ez a szokás is megvan minden tiidövész gyógyhelyen s hogy mennyire szük­séges, azt Cornet egy észlelete megvilágíthatja, amely jzerjnt egy uj és egészséges lakásban, hol két tüdővészes meghalt. 12 év alatt ínég többen laktak vs ezek közül 12-en haltak meg tüdő vészben. Hogy a céltudatos védekezés szempontjából milyen jelentősége van egy egészséges lakás­politikának. arra nézve teljesen elegendő, ha Budapest idevágó lakásviszonyaira utalok. Budapesten 273.000 ember lakik iharmad­vagy negyedmagával és 290.000 ember négynél többed magával egy szobában. Vagyis zsúfolva lakik 563.000 ember és ezek közül botrányos zsúfoltságban, szobánként 10-nél többed magá­val lakik 15.000 ember. „Akinek valamikor alkalma volt megismer­ni ezeket az állapotokat, — mondja dr. Pihtrr. a fővárosi statisztikai hivatal aligazgatója, — 1 az tudja, hogy mennyire .kultúra-, erkölcs- és egészségellenesek azok a lakások, hogyan szo­rulnak itt össze férfiak és nők, gyermekek és felnőttek,1 fiuk és leányok, 8—10—15 évesek, egy-egy kis rossz levegőjű és szennyes szobá­ban, sőt néha 4—5—6-ával egy-egy ágyban, és a. rájuk iható mindenféle testi és erkölcsi fer­tőzés milyen hamar betegiti és mételyezi meg őket. Aki látta, az sohasem felejti el ezt a képet." Azonban vidéki nagyobb városokban sem sokkal jobbak a viszonyok. Igy pl. Szegeden is óriási számmal vannak szűk és zsúfolt pince­lakások; magának a Nagykörútnak minden második háza pincelakással ékeskedik, melynek padlója akárhányszor több, mint 2 méterrel is az utca nivója alatt fekszik. Ezzel szemben semmi nyomát sem találni egészséges munkás­lakásoknak. vagy bármilyen más lakáspoliti­kának. A legfontosabb és eddig mégis a legelha­nyagoltabb tényezője a tüdővész leküzdésének az izolálás elve. Pedig minden fertőző betegség kiirtásában ezzel érik el a legnagyobb eredményt. Elég, ha k kolerajárványra utalok. Az izolálás elvének gyönyörű eredményét láthatjuk az álJattuber­kniosis leküzdésénél Dániában, ahogy 1893 óta a tuberkulosisra reagáló, tehát günüíkórral fertőzött teheneket elkülönítik; a borjakat ré­szint sterilizált tejjel, részint egészséges telíte­nek tejével nevelik fel s igy sikerült az erősen fertőzött tehenészetet a gümőkórtól pár év alatt teljesen mentesíteni. A szanatóriumi rendszer nem vált be. A szanatóriumi rendszer, mint e nép beteg5 ség leküzdésének eszköze nem vált, de nem is válhatott be. A leküzdésben összehasonlíthatat­lanul fontosabb a fertőzés megakadályozása, mint a gyógyítás, sőt az utóbbi, amennyiben nagy —anyagi áldozatok árán eszközöltetik, mint éppen a szanatóriumok segítségével, tu­lajdonkénen nem is jöhet számításba. Vájjon mi eredménye lehet annak, ha mi a kezdődő (js könnyít eseteket drága pénzen elkülönítjük, mialatt a súlyos és'nagyon fertőző betegek szabadon fertőzhetik családtagjaikat, műhely­társaikat. Különben is a kezdődő és könnyű eseteket, akik ma a szanatórium lakóit képezik, ambn­lanter. jórészt hivatásuk teljesítése közben kevés kivétellel épen ugy gyógykezelhetjük, sőt meg is gyógyíthatjuk, mint azt a szana­tórium drága pénzen cselekszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom