Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-27 / 125. szám

\l 10 DÉLMAGYAROHSZÁG Szeged, 1917.. április S. pangó állapotban, annál inkább kiválthatja a •szervezet védekezéséi ós ezen védőanyagok és a baeillusok között valóságos harc folyik le, a melynek kimenetelétől függ az eg.véu sorsa. Minden ujabb fertőzés és minden olyan köriilíiiény, mely a szervezet el lent álló képességét csökkenti, a baeillusok romboló mm irkáját segíti elő, míg végre a szervezet kimerül, nem tudja az immun testeket tovább termelni s a tiidövész, lesz iirrá fölötte. Ez a küzdelem évekig és évtizedekig is eltart a tiidövész kifejlődéséig. A szervezet az imrmintestek következtében túlérzékennyé válik azokkal a mérgekkel szemben, melyeket a benne levő baeillusok termelnek, miáltal a legkülömbözöbb beteges tiiuetek fejlődnek ki. Gyermekeknél igen gyakran fejlődési zavarok hívhatják tfel figyelmünket a lappangó gümőkórra. Az eddig rendesen fejlődő gyermek súlynövekedésben elmarad, sőt lefogy, egészséges arcszíne romlik, izmai elvékonyodnak, csontjai meglágyulnak, viszont 12—.13 éves korban hirtelen kezd feltűnőén nőni, de mellkasa- keskeny marad és lapos, bőre lialavány, hajlamos mindenféle hurutokra, hőemelkedésekre.. Az ilyen gyermekek többnyire idegesek, agyuk izgalma folytán élénk szelleműek (és igy többnyire „jó tanulók''), gyakran szenvednek fejfájásban, orrvqj'rzésbeu, szivdobogásban. Étvágyuk rossz, hajlamosak hasmenésre vagy szék szorulásra, nyugtalanul alusznak stb. ,stb. Nevezetesek a serdülés mindenféle zavarai; ez többnyire igen elhúzódik, a szokásos súlynövekedés alig akar 'bekövetkezni. leányoknál a vérzés esak igen későn és ritkái), csekély mértékben jelentkezik, avagy el len kezűleg, tulkorán* beáll, igen sok, többnyire nagy fájdalmaktól kisért stb. A mellett a serdülő fin vagy leány szemlátomást megnyúlik, miközben mindinkább halványodik és betegeskedik és végre is kifejlődik az a kép, amelyet már régóta tüdővészes testalkatnak tekintenek. A felnőitek lappangó gümökórja még sukkal változatosabb alakot ölt; az idegrendszernek. vérkeringési, emésztési szerveknek, vérmirigyeknek -stb. olyan különféle működési zavarait, beteges tüneteit válthatja ki, hogy ezeket önálló, öáiiieretlgn eredetű betegségeknek tartották, pl. vérszegénységnek, idegességnek, ideges sziv vagy gyomorbajnak, anyagcserezavaroknak, rbeumati sinusnak, nemritkán veleszületett alkati betegségnek stb., iholptt a legtöbb esetben nem egyebek, mint a giimőkóros mérgezés tünetei. Annak a harcnak az eredményei ezek, melyet a baeillusok áz imnmntestekkel, vagyis a szervezetben kifejlődött védőanyagokkal vívnak, s minél inkább immúnis a szervezet, annál méreg-érzékenyebbé vált s igy amilyen mértékben ellentáll a baeillusok elszaporodásának, olyan mértékben .svenved is alatta. Ezzel szemben olyan esetekben, midőn a szervezet védekezése tökéletlen és igv bizonyos ifoku immunitás nem fejlődik ki, a méreg-érzékenységi tünetek elmaradnak s a. betegség mindjárt a tüdővész tüneteivel: köhögéssel, lázzal, vérköpéssel, baeillusok megjelenésével kezdődik. Ezen szerze,tt és « már e mii tett veleszületett immunitáson kiviil egész sereg más tényező is közreműködik ahoz, Ihogy a betegség mikor, megy át lappangó állapotából tüdővészbe, milyen lefolyású lesz a tüdőbaj és bogy sikerül-e. vagy nem azt megállapodásra, esetleg gyógyulásra birni. Az immunitással szemben áll u. i. a betegségre váló hajlamosság. Ez is lehet veleszületett és szerzett. Tul&jd'Oivképcn minden gyermek és különösen azok, kik gümőkórmeutes családból származnak. hajlamosak a tuberkulosisra. Az egészséges gyermek azonban, csekély fokú fertőzés esetén megszerezheti magának a későbbi, nagyobb fertőzés leküzdéséhez szükséges immunitást. Különösen hajlamosaknak kell azonban tekintenünk azon egyéneket, akiknek sejtjei immun test termelésére egyenesen képtelenek, avagy ezen képességük jelentékenyen megesőkként, és igv tulajdonképen egy szervezeti defektussal bírnak, s ezek az alkoholisták leszármazottai. Amit Pröf. Laitinen finn hygienikus erre vonatkozólag több mint 600 állatkísérletével exaet módon is bebizonyított, azt saját vizsgálataim s a mindennapi élet tapasztalatai is teljes mértékben igazolják. Alkoholisták •"•gyermekein a gii mők órfertőzés nem, vagy alig váltja ki a jelzett iinmunitási tüneteket, amelyek tk. a szervezet védekezésének jelenségei, a betegség mindjárt tiidövész alakjában vagy a gümőkór más súlyos megnyílva u u 1 á s ába n jelen tkez i k. Ezen veleszületett disposicio, mellett egész serege a külső behatásoknak okozhat tüdövészre való hajlamosságot és gyöngítheti. sőt teljesen tönkreteheti az immunitást, az ellentállóképességet. Kifejleszti ezen hajlamosságot mindaz a körülmény, amit általában rossz egészségügyi viszonyoknak nevezünk. Igy elsősorban a rossz lakásviszonyok: zsúfolt és igy rossz,levegőjű, nem szellőzött lakások, különösen a nedves lakások, a tiszta levegő és a napvilág hiánya, a tökéletlen táplálkozás, a túlfeszített munka és, kevés pihenés,' gondok stb., szóval mindazok a körülmények, amelyek a. nyomor állandó velejárói s amelyek ma még ay emberiség nagyobbik felének szomorú, igazságtalan osztályrészét képezik. A harctér óriási fáradalmai, a nagy nélkülözések, testi és lelki szenvedések magyarázzák meg a harciakéit seregnél rendkívül gyakori tüdővész megbetegedéseket; a katonák lappangó gíimőkórja a megfogyatkozott ellentállóképesség folytán tiidővészbe megy át, amelynek óriási Számmal esnek áldozatul. Nagyobb meghűlések is csökkentik az immunitást, nemkülönben bizonyos fertőző betegségek, különösen a kanyaró, szamár-hurut, influenza. A terhesség feltűnően fokozza a tüdővészre való hajlamot, nemkiilömben az iszákosság. Utóbbira vonatkozólag esak egyetlen statisztikai adatot említek: Berlinben a korcsmárosok és vendéglősök között, akik pedig anyagilag elég jó viszonyok között élnek, a tüdővész halálozás 45%, mialatt a berlini átlag mindössze 15%. Amilyen mértékben csökken az ellentállóképesség akár a folytonos 'fertőzések, akár a rossz egészségügyi viszonyok, akár egyéb, az immunitást megszüntető okok következtében, olyan mértékben tünedeznek el a szervezet védekezésének tünetei s adnak helyet a tüdővész tüneteinek s igy a lappangó, a környezetre nézve ártalmatlan gümőkórból fertőző betegség válik, mely környezetét állandó veszedelemmel fenyegeti. A tiidövész céltudatos leküzdésének alapjai. — Egészséges lakáspolitikát! — Ezeknek előrebocsátása után lássuk azokat a módokat, amelyek a tüdővész Céltudatos leküzdésének alapjait képezik. Két. irányban kell figyelmünket kiterjeszteni; előszötr: védekeznünk kell a bacilhis, vagyis a fertőzés ellen, másodszor: az immunitás csökkenése ellen. A baeillus ellen való védekezésnek egyik első és fontos kelléke a köpést tilalom keresztülvitele. Külföldön számos helyen, különösen. Németországban a köpési tilalmat már szigorúan ellenőrzik nyilvános épületekben, állomáshelyeken, vasúti kocsikban,' de ugyanezt meg kell cselekedni bérházakban, sőt az utcán is. Utóbbit teljes sikerrel meghonosították ngyszólva az összes tiidővész-gyógyihelyeken és semmi különös akadályá nincs annak, hogy ezt nálunk is, legalább a városokban, behozzák. Ahogy nem ütközünk meg a nyilvános illemhelyeken, épugy hozzászoknék, a közönség a nyilvános köpőcsészékhez is. valamint alioz, hogy mindenki a köpetét az állandóan magánál hordott köpőcsészébe ürit.se. Minél több helyén kell köpési tilalmat é's rövid magyarázatot tartalmazó figyelmeztető táblácskákat elhelyezni. E tilalomnak, melyet utcákon és nyilvános helyeken szigorú rendőri ellenőrzés mellett keresztülvjöietünk. kétségkívül nagy nevelő halasa is volna a lakásban szerteköpködő betegek számára. Minden városnak pontos nyilvántartást kell vezetni a tüdővészesekről s ellenőrizni, hogy van-e köpcsészéjjük. Szegényeknél erről természetesen maga a hatóság gondoskodjék. Be ike.ll hozni a köt ekéző lakás- és ágynemüfertőtleniiést tüdővészesek elköltözése és elhalálozásakor. Ez a szokás is megvan minden tiidövész gyógyhelyen s hogy mennyire szükséges, azt Cornet egy észlelete megvilágíthatja, amely jzerjnt egy uj és egészséges lakásban, hol két tüdővészes meghalt. 12 év alatt ínég többen laktak vs ezek közül 12-en haltak meg tüdő vészben. Hogy a céltudatos védekezés szempontjából milyen jelentősége van egy egészséges lakáspolitikának. arra nézve teljesen elegendő, ha Budapest idevágó lakásviszonyaira utalok. Budapesten 273.000 ember lakik iharmadvagy negyedmagával és 290.000 ember négynél többed magával egy szobában. Vagyis zsúfolva lakik 563.000 ember és ezek közül botrányos zsúfoltságban, szobánként 10-nél többed magával lakik 15.000 ember. „Akinek valamikor alkalma volt megismerni ezeket az állapotokat, — mondja dr. Pihtrr. a fővárosi statisztikai hivatal aligazgatója, — 1 az tudja, hogy mennyire .kultúra-, erkölcs- és egészségellenesek azok a lakások, hogyan szorulnak itt össze férfiak és nők, gyermekek és felnőttek,1 fiuk és leányok, 8—10—15 évesek, egy-egy kis rossz levegőjű és szennyes szobában, sőt néha 4—5—6-ával egy-egy ágyban, és a. rájuk iható mindenféle testi és erkölcsi fertőzés milyen hamar betegiti és mételyezi meg őket. Aki látta, az sohasem felejti el ezt a képet." Azonban vidéki nagyobb városokban sem sokkal jobbak a viszonyok. Igy pl. Szegeden is óriási számmal vannak szűk és zsúfolt pincelakások; magának a Nagykörútnak minden második háza pincelakással ékeskedik, melynek padlója akárhányszor több, mint 2 méterrel is az utca nivója alatt fekszik. Ezzel szemben semmi nyomát sem találni egészséges munkáslakásoknak. vagy bármilyen más lakáspolitikának. A legfontosabb és eddig mégis a legelhanyagoltabb tényezője a tüdővész leküzdésének az izolálás elve. Pedig minden fertőző betegség kiirtásában ezzel érik el a legnagyobb eredményt. Elég, ha k kolerajárványra utalok. Az izolálás elvének gyönyörű eredményét láthatjuk az álJattuberkniosis leküzdésénél Dániában, ahogy 1893 óta a tuberkulosisra reagáló, tehát günüíkórral fertőzött teheneket elkülönítik; a borjakat részint sterilizált tejjel, részint egészséges telítenek tejével nevelik fel s igy sikerült az erősen fertőzött tehenészetet a gümőkórtól pár év alatt teljesen mentesíteni. A szanatóriumi rendszer nem vált be. A szanatóriumi rendszer, mint e nép beteg5 ség leküzdésének eszköze nem vált, de nem is válhatott be. A leküzdésben összehasonlíthatatlanul fontosabb a fertőzés megakadályozása, mint a gyógyítás, sőt az utóbbi, amennyiben nagy —anyagi áldozatok árán eszközöltetik, mint éppen a szanatóriumok segítségével, tulajdonkénen nem is jöhet számításba. Vájjon mi eredménye lehet annak, ha mi a kezdődő (js könnyít eseteket drága pénzen elkülönítjük, mialatt a súlyos és'nagyon fertőző betegek szabadon fertőzhetik családtagjaikat, műhelytársaikat. Különben is a kezdődő és könnyű eseteket, akik ma a szanatórium lakóit képezik, ambnlanter. jórészt hivatásuk teljesítése közben kevés kivétellel épen ugy gyógykezelhetjük, sőt meg is gyógyíthatjuk, mint azt a szanatórium drága pénzen cselekszi.