Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-27 / 125. szám

8 déimiaü yarorszag Szeged, 1917. május 27. €gy diák — egy korona ötven filter. (Saját tudósítónktól.) Szombaton délben a hadifogoly- és mmíkialbiaottság ii lésén hallottuk az érdekes licitáláistt: Csaik egy korona ötven fillér! Kine'k kell? Nekem is! Nékem is! — volt rá néhány válasz. Hát akkor meg leibet őket nézni, itt állnak az ajtó •előtt, szép izmosak. Hamarjában nem tudtuk megállapítani hogy mire licitálnak és mit vásárolnak egy korona ötven fillérért. Hiába gondolkoztunk, ntem akadtunk olyan apró dologra, amit a, háborús uzsora e virágkorában ilyen kevés pénzért meg lelhetne vásárolni. Kimentünk az ajtó elé^ ahol néhány szép,termetű fiu állott. Tizenhat-tizenhét év körüliek lőhettek. -- Mit áruinak itt? — kérdeztük. — Semmit — válaszolták csodálkozva. Végre rájöttünk. Ezeket az izmos fiukat kínálgatták a tanácsteremben a gazdáknak, egy korona ötven fillér napszám ellenében. A tkulltuszminiisziter tudvalevőleg — német példa után indulva — rendeletet adott ki, hogy a serdiiltebb tanulóitiakat kíséreljék meg bevonni a mezőgazdasági munkákba. Németországban ez a kísérlet már a muít esztendőben fényesen bevált. A mezei .munkára fogott tanulók a nehéz munkában lói megállották a helyüket, a katonai szolgálatiján levőket elég jól pótolták. Ez a példa állott dr. Jankovich kultuszminiszter előtt, mikor rendeletet intézeti az iskolák igazgatóihoz, hogy a'tanuló ifjakat buzdítsák mezőgazdasági munkára. Az isazgaitó'k felhívására Szegeden eddig mintegy százharminc polgári, gimnáziumi és reáliskolái tanuló jelentkezett azzal, hogy az iskolai szünet tartama alatt hajlandók valamelyik tanyai .gazdának segédkezni. Az igazgatók ezt az eredményt bejelentették, a munkabizottságnak, .mely a napszámát az élelmezésben és egy korona ötven fillérben állapította meg.- Nem hisszük, hogy a bizottságot ennél ,az aránytalanul, szinte nevetségesen alacsony ár megállapításánál az a nemes célzat vezette, hogy ,a sok pénzzel ne igen erőltessék meg ezeket a fiiukait. A gazdák egy pár csirkéén 10—12—15 koronát kérnek, két liba árából bőven firtja egy pár csizmára, a gabona ára is a lehető legnagyobb és, minden drágaságot a munkabérek nagyságával indokolnak. Kíváncsiak vagyunk, hogy a másfél koronás napszám után — a hadifogoly-munka se drágább — Í.M»»HMM IWIt>tll»W IMII * J iflikmtu' miiiuimtmiim (ím rrri»tttríi\fftítntfftítw\i t itttffíí^wfflffiiffwt > hmmuhh TELEFON 15—38. Csak a Korzó-kávéház Ora és ékszerjavitások saját műhelyemben készíttetnek. Tört aranyat magas áron veszek. mennyivel adják olcsóbban a csirkét, vagy a búzát. Bizonyos, hogy egy fillérreLsem, ha csak föl nem emelik azzal az indokolással, hogy az úri fiuknak Jó kosztot keli] adni. Szánté érthetetlen, hogy mikor az uzsora mindenütt a lehető .legjobban tombol, sör őrjöng, miképp lehet ezeknek a fiuknak fiatalos lelkesedését másfél koronákkal .leszállítani Az ellátásukat alig lehet napi két koronánál többe számítani és ha ezlt is hozzászámít j tik. még mindig munkauzsorával állunk szemben. Ilyen árat nem szabad sem kínál ni, .sem elfogadni Elvégre ezek a fiuk azért mégsem dolgozhatnak^ hogy a munkában elszakadó ruhájukat és oiipojiüket se keressék meg. KÖZGAZDASÁG oooo A fagykár. A május 23-iki hajnal erős dérrel, egyes helyeken gyenge fagygyalt virradt reánk. A szőlőben helyi károkat okozott. A völgyekben, hol rendszerint hidegebb a levegő, a dér is tlegelsőbben jelentkezik, a szőlő, bab, burgonya épségben maradt, a partoldalakon az u. n. hajlatokban a szőlő leperzselve áll,, ismét más helyen csak egy 15—20 négyszögöl nagyságú folton látszik a kár, egyes tőkék teljesen lefagyták, köz* vfclen a szomszédos tőkén a fürtök az elhalt levelek közt ma is egyenesen állanak . Kár mindenesetre van, de ha ezzel minden további kártól megszabadulunk, a'kkor nem lesz érezhető. Egyes vidékek a® alföldi homokon sértetlenek, s igy a kár nem túlságosan magy. A kapás növényekből a bab, tök. tenger?, burgonya hellyel-közzel szenvedtek, de ezek is még részben' kiheverhetik a bajt. Aggályos azonban a jövő .termésre ez a fagy, amennyiben a rozs épen mosit Virágzik. A kár mértékét akkor látjuk, ha a kalász már a szem'képzödést befejezte. Horgos, 1917 évi május hó 26-án. Hegedűs Antal gazdasági tudósító. Kender- és jutaszükséglet. A kereskedelemiigyi miniszter a kender és jutaiparra vonatkozó rendeletekben emiitett Kender és Jutaipari Bizottság teendőinek ellátásával a bizottság formális megalapításáig a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületét bízta meg. Az összes bejelentések és anyagkiutalás iránti kérelmek tehát, amelyek a rendeletek szerint a Kender- ós Jutaipari Bizottsághoz intézendők, további intézkedésig a megnevezett egyesülethez küldendők be. Ugy a rendeletek értelmezése tárgyában, mint egyéb kapcsolatos kérdésekben az egyesület, köteles az érdekelteket tájékoztatni. Az egyesület cime: Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete Kender- és Jutaipari Bizottság, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. ^••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••bibft Nem mese m Ipömesések, mert a szakműhelyében javított írógépek tényleg mesések. írógépszalag, szénpapír stb. s uj és használt írógépek állandóan raktáron tartatnak. SZEGED, Széchenyi-tér 8. Telefon 363. sz.