Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-25 / 123. szám

Szerkesztős ég : SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. Szeged, 1917, A politikái válság csütörtökön nem fejlődhetett a kibontakozás felé. Pénteken kezdődnek meg ugyanis azok a királyi kihallgatások, amelyek a válság megoldását megelőzik, a jövő hétnél előbb aligha váltja fel felrát az ügyeket ideiglenes vezető Tiszakabinetet az uj kormány. A válság megoldásával kapcsolatos hirek közül a magyar közvéleményt bizonyára a legváratlanabbul éri az. amely szerint az uj helyzet kialakulása során nevezetes szerep fog jutni a népszerű Józiseí főhercegnek. Erről ismét Bécsben tudtak legelőször, a Presse adott hirt róla. csütörtökön reggel, délután már az egyik budapesti kőnyomatos, a Magyar Tudósító is közölte a lapokkal azt az értesülését, hogv a kormányválság megoldásánál a király különös szerepet szánt József főhercegnek. Ez a különös szerep semmi esetre sem lehet persze a miniszterelnökség, bármennyire különös lenne az, hogy egy főherceg, akinek különös jogi helyzetet bizositanak törvényeink és aki fenség, mint a magyar kormány elnöke ' vállalja a kormányzásért a felelősséget, kereszttüzében álljon az esetleg erős ellenzéki támadásoknak, rágalmazási pörbe keveredjék mint főmagánvádló, esetleg párbajozzon, vagy a parlamenti bíróság elé kerüljön mint — vádlott. Ez a kombináció igazán különös. A nap politikai eseménye az a hatalmas beszéd, amelyet gróf Tisza István tartott a munkapárt csütörtök esti értekezletén. Miután az országgyűlés nincs együtt, itt nyilatkozott Tisza a lemondás indokairól és körülményeiről, kérve eljáráséihoz a párt hozzájárulását. Április végén jelent meg tudvalevőleg az a királyi kézirat, a mely a népjóléti intézmények egész sorozatának megteremtését rendelte el. A királyi parancsra — mondta Tisza — munkába vették ezeket és legelső sorban gondoskodni kívántak a háború közvetlen áldozatairól:'az özvegyekről, rokkantakról és árvákról, azon kivii! népjóléti intézményeket készítettek elő. Folyt a tuberkulózis leküzdésére irányuló harc és a gyermekvédelem állami szervezésének előmunkálata. A birtokpolitikái reformnál irányító elvvé emelkedett, hogy hozzáférhetővé kell tenni a birtokot a népnek és ezért meg kell engedni a holtkézen ievö birtokok tufajdonoELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 54.— K. egy hónapra .40 K. Egyes szfim Ara 10 fillér. VI. évfolyam, 123. szám. saiinaik, hogy önkéntesen más alakba öltöztessék át vagyonukat. Fel kívánták karolni a reformok a mezőgazdasági munkásságot és cselédséget és értékesíteni kívánták a muukásbiztositás terén szerzett tapasztalatokat. Meg akarták adni a szakszervezetek egészséges fejlődésének feltételeit, rendezni kívánták a sztrájkjogot. Utolsó lépéseink, amelyéket lemondásunk előtt tettünk — folytatta Tisza — a tisztviselők helyzetének jelentékeny javulását eredményezték volna,. A nemzetiségi kérdésről való megemlékezés után ismertetette tervezetét a választójog kiterjesztéséről, amely 2— 300,000-rel növeli a választók számát. A javaslathoz, nem nyerték meg a király hozzájárulását, aki szélesebb jogkiíerjesztést akart, lemondásuknak kizárólag ez az oka. A legközelebbi jövő politikai életének függönyét lebbenti föl egy pillanatra, amikor Tisza beszédének végén igy nyilatkozik: a radikális választói jog megalkotásának tervét meg kell akadályoznunk, amikor az egész párt felállva, tomboló lelkesedéssel ünnepli a miniszterelnöki székből távozó vezérét, amikor egyhangúlag kimondják, hogy a párt helyesli a kormány álláspontját és kéri Tiszát, szentelje erejét továbbra is a párt vezetésének. (Budapesti tudósítónk telefonjelenfáse.) A munkapárt csütörtökön este 7 órakor értekezletet tartott gróf .Khuen-fiéderváry Károly elnöklésével. A nagyterem zsúfolásig megtelt a párttagokkal, főrendekkel és a főispánokkal. Gróf Tisza Istvánt belépésekor percékig tartó lelkes éljenzéssel fogadták. Az értekezlet megnyitása után nyomban Tisza emelkedett szólásra s nagy figyelem közepette a következőket mondotta: — Miután az országgyűlés nincs együtt, kötelességemnek tartom, hogy a kormány lemondásáról, annak körülményeiről és indokairól beszámoljak. Másrészt kötelességem, hogy a párt határozatát kérjem a kormány eljárását, állásfoglalását és követendő politikáját illetőleg. — őfelsége április végén hozzám intézett legfelsőbb kéziratában utasította a kormányt, hogy előkészítse a népjóléti intézmények egész sorozatát, valamint a magyar állam létfeltételeit nem érintő választójogi Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal teleionja: 81. Péntsk, május 25. reform olyan tervezetét, amelyben kifejezésre jusson a király és a nemzet hálája a háborúban hozott nagy áldozatokért. E királyi parancsra mimikába vettük a szóban forgó feladatokat, foglalkoztunk a kérdések egész soroztával, amelyek hivatva lettek volna a királyi parancsnak megfelelően kifejezésre juttatni a király és a nemzet háláját a háborúban hozott áldozatokért. A legelső feladat a háború közvetlen áldozatainak az özvegyeknek, rokkantaknak és árváknak felkarolása, ezenkívül a népjóléti intézkedések egész sorozata: a tuberkulózis elleni küzdelem, továbbá a gyermekvédelem kérdése, mely a hadiárvák gondozásával van szoros kapcsolatban. — Itt van továbbá a birtokpolitika kérdése. Rokkantjainknak csekély kisebbsége csak az, amelyen az ipari oktatás utján lehet segíteni. Legnagyobb része visszavágyik a saját falujába. Hozzáférhetővé kell tenni a birtokot a népnek. E kérdésben előtérbe tolul a telepítés gondolata. Olyan birtokpolitika ez, amely a magyar nemzeti szempontból a teljesen megbízható osztályt? szaporítaná, különösen az ország ama részében, ahol rájuk a nemzetnek szüksége van. Módot kell nyújtani a holtkézen fekvő birtokok tulajdonosainak, hogy önkéntesen megfelelő módozatok mellett más alakba öltöztessék át vagyonukat. A kisbirtokosoknía'k hozzáférhetővé kell tenni, hogy alkalmas földterületeket kapjanak, vagy pedig kisajátítással kellene rajtuk segíteni. A nagy adóteherrel küzdő magyar nagybirtokos- és közép-birtokososztályt cs'akis igy lehet megmenteni attól, hogy a háborúval kapcsolatos adóteher agyon ne nyomja őket. Fel kell karolnunk a földbirtokkal foglalkozó embereket, a mezőgazdasági munkásságot és cselédséget. E tekintetben a Gazdasági Munkáspénztár fejt ki áldásos tevékenységet. Hasonló működést fejt ki a Munkásbiztositó Pénztár, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak érdekében, amely azonban reformra szorul. — Nagy figyelmet kell fordítanunk a szakszervezetekre. Nem szabad a szakszervezetekben kellemetlen jelenséglet látni, a melyet legjobb volna eltörölni a föld színéről és amelyet legjobb mentől kevésbé érvényre engedni juttatni. Ellenkezőleg számolni kell ama tényekkel, hogy az ipari munkásosztály a maga egész önkormányzati képességét belevigye a szakszervezetekbe. Ezért gondoskodjunk róla. hogv e szabad talajból természetesen nőtt növényinek megadjuk az összes fejlődés előfeltételeit. Szakítanunk kell a stniccpoHtikával, hogy némán nézzük a sztrájkokat. A szrtájk iá a lemondás okáról és körülményeiről.