Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-23 / 121. szám

fcjteesyd, 191". május 23. bfclmagya r ország LE 6 UJABB. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti: Tengeralattjáróink ujabban az Atlanti-oceá­nop 18.000 bruttó regisztertotifiataríialmii hajót, sülyesztettek el. GENF: A Secolo jelenti, hogy az Isonzó mentén az ellenség erőfeszítése hallatlanul nagy. Az óriási ellenállás tanúsítja, hogy a központi hatalmaknak az olasz fronton nincs mitől tartani. STOCKHOLM: A békekongresszus esé­lyei lényegesen jobbra .fordultaik. Az elő­készítő bizottság arról kapott értesítést, hogy az angol és francia szocialisták is el­jönnek a kongresszusra. Egy párisi távirat hírül adja, hogy a francia szocialista több­ség ós kisebbség között tárgyalások indul­tak meg, amelyek kedvezően folynak a konferencián való részvéteire vonatkozóan. Stockholmban ura volt az első ülés a konferencia előkészítő bizottsága és a bol­gár szocialisták között. A bolgár delegáltak vezetői kijelentették, hogy a bolgárok is ellenzik az auneksziót. Árra a kérdésre, hogy mi lenne a Dobrudzsával és Macedó­niával, kijelentették, hogy ennek a követe­léséhez ragaszkodnak, de ez nem jelent ansreksziót, mert csak olyan földet akarnak, amely ügyié böígár. Cik olyan békét kíván­nak, ahol egyik faj .sem kerül más fenfeaífó­ság alá és megszüntetni akarják a nagy­hatalmak befolyását a balkán-államokra. STOCKHOLM: Több tábornok és volt miniszter Moszkvában konferenciát tartott, amelyen elhatározták, hogy Moszkvában külön kormányt állítanak fel, amely átven­né az egész ország kormányzását. LONDON: A Reuter-ügynökség jelenti Pétervárról: Skobelev kijelentette, hogy a háború befejezése érdekében kész a mun­kástanács nemcsak a német kormányt tá­mogató Sűheidemamial tanácskozni, hanem az ördöggel és annak nagyanyjával is. GENF: A Petit .Journal jelenti: Czernin külügyminiszternek a német nagyfőhadi­szálláson a kancellárral folytatott tanács­kozásának szenzációs eredménye lesz. PÉTERVÁR: Kerenszky hadügyminisz­ter Finnországiba utazott, onnan a frontra, illetve a nagyfőhadiszállásra megy. BÉCS: Gróf Tarnovszky Ádám a volt washingtoni nagykövet 144 tagu kíséreté­vel holnap Bécsbe érkezik. Terjed az angol munkássztrájk. Berlin, május 22. Az angol immkás­saírájk egyre terjed és nagy elkeseredést szült, hogy a kormány erőszakhoz folyamo­dott és a sztrájk vezetőit letartóztatta. — Lloyd George kísérleteket tett, hogy hely­reállítsa a békét, de kísérletei nem sikerül­tek. A munkások nem hisznek a kormány régebbi igézeteinek, amelyeket a munká­sokra vonatkozólag tett és rólö, hogy a sztrájk más. szakmákra is kiterjed. Azt hi­szik, hogy a kormány .elrendeli a kötelező' nemzeti Szolgálatot. Közei 10 000 munkást helyezeti el a szegedi munkaközvetítő hivatal. (Saját tudósüónktól.) Szeged város munkaközvetítő bizottsága dr. Szalay József főkapitány elnöklésével kedden délután 5 órakor tartotta évi közgyűlését a kereske­delmi és iparkamara nagytermében. Harma­dik esztendeje, hogy a bizottság megkezdte működését és mint a jelentésből látjuk, e há rom óv a1 latt értékes, eredményes munkát végzett. A munkaközvetítő hivatal elnöke dr. Szalay József főkapitány és az iroda ve­zetője Vásárhelyi Juliska, akik ezt az intéz­ményt mintaszerűvé fejlesztették. Az elnök a közgyűlést délután öt óra­kor nyitotta meg. A harmadik háborús esz­tendőben működik — úgymond — a szegedi munkaközvetítő bizottság, melynek műkö­dését nem kívánja hosszasan vázolni, de bizonyos dolgokat fölemiit. A munkaközve­títő hivatal a háború folytán a maga rendes medréből kilépett és a rokkantak, majd a jövő generáció megmentése szempontjából tanoncközvetitéssel is foglalkozott. Munká­ját azonban e hármas tevékenység sem me­rítette ki. Foglalkozott még a rokkantak spe­ciális ügyeivel és ideiglenesen kezeli a hadi­gondozó szerv ügyeit. A másik dolog, melyre felhívja a figyelmet, az, hogy Magyaror­szágon a munkaközvetítés törvényileg meg­volt már, de nem ilyen rendszeresen és nem szüntette meg azt az anomáliát, hogy az egyik vidéken niunkáshiány volt, a másikon meg imtnkásböség. Ezt az államnak rendez­ni kellett. Utal a munkaközvetítők államosí­tására, ami Szegeden már annyira készen van, hogy csak a firmát kell átfesteni. A munkaközvetítő iroda működését ugy a mun­kások, mint a munkaadók rokonszenvükkel kisérték. Köszönetet mond a sajtó és a ke­reskedelmi és iparkamara hathatós támoga­tásáért és a közgyűlést megnyitja. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Vásárhelyi Júlia olvasta fel a rnunika­közvetitö évi jelentését, mely szerint a hi­vatal törekvése arra irányúit, hogy szigo­rúan pártatlan működésével mift'él több munkanapot biztosítson a nemzeti termelés és a munkástársadalom javára. Munkaköz­vetítési elve volt: a munkások szociális szempontjainak figyelembe vétele, a mun­kaadók gazdasági érdekeinek a legkisebb sérelme nélkül. A bürokrata formákat igye­kezett elkerülni. Igyekezett továbbá a szak­munkásokat tanult iparukban vagy rokon­iparágban elhelyezni, irányadó szempont volt: minden munkakeresőt képzettségének és egyéni hajlamainak megfelelő munka­körbe állítani. Működése iránt ilyen módon sikerült rokonszenvet biztosítani a különféle érdek­képviseletek körében, amiről bizonyságot tesz az a körülmény is. hogy hivatalunkat szegedi, környékbeli, sőt budapesti munka­adók és munkások egyaránt szívesen és gyakran keresték meg. Eljárását teljes .mér­tékben igazolta a Budapesten múlt év má­jus havában tartott informatív jellegű or­szágos munkaközvetítési ankéten elért "si­kere, amikor az elnöklő Vargha Gvula ke­reskedelemügyi államtitkár e miikdést nyílt dicséretben részesítette. Általános közvetítési tevékenység. Jelenti, hogy a múlt évben a különböző évfolyambeli népfölkelők bevonulása követ­keztében, az előző évekhez képest, — ter­mészetszerűen — kisebb számban jelent­keztek férfi munkakeresők egyaránt az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és ké­pes'itetlen munkások köréből. Az elmúlt év­ben a hivatalban jelentkezett 2459 minika­kereső, akik közül elhelyezést kapott 1924 egyén. Ugyanezen idő alatt 3650 munka­alkalom bejelentés érkezett. A munka kere­sőkből 269 volt szakképzett ipari munkás, A kereskedelmi irodai és üzleti alkal­mazottak leginkább a nők soraiból kerültek' ki. A női munka terén levő munkanélküli­ség a tanulatlanok munkanélküliségének a jellegét viselte magán, mert a kellően kép­zett irodai tisztviselőnők, gyakorlott pénzn tári és üzleti alkalmazottak állandóan kap­tak alkalmazást. A képzetlen nőm im ka­keresőknél a varrási munka vájt be legin­kább. Az otthoni munkásnők körében a téli hónapokban jelentékeny volt a munkanél­küliség, mivel .nyersanyag hiányában az otthoni munkásokat foglalkoztató üzemek' redukált személyzettel működtek. Vidéki munkára leginkább földmunkásokat és nap­számosokat közvetített. Tanoncközvetités. A gyermekmunkát kapcsolatba igyeke­zett hozni a pályaválasztással. A háború­ban Szegeden is igen nagy arányokban ter­jedt el a gyermekmunka. A hivatal olyan helyre nem közvetít gyermeket vagy fiatal­korút, akol a gyermek etikai és fizikai fej­lődésbeli lehetőségeit veszélyeztetve látja, A íanoneközvetitést lelkiismeretesen kezel­te, tudatában annak, hogy a gyermek sorsa, jövője és egyéni boldogulása függ a szeren­csésen vagy rosszul megválasztott élet­pályától. A tanoncok egyéni kívánságaikat és hajlamaikat mindig figyelembe vette, a testi fejlettség, a fizikai alkalmasság szem­pontjából dr. Hollós József városi közkór­házi főorvos mindért gyermeket megvizs­gált. Ötvennégy tanonc jelentkezett a hiva­talban. akik közül elhelyezést nyert 19. Ugyanezen időben 63 tanoncmun'kaalkalom­l bejelentés történt. Az elhelyezett tanoncolé I ellenőrzését a fiatalkorúak szegedi felügyelő hatósága vállalta el. Az erdélyi menekültek elhelyezése. Szeptemberben, a román betörés alkal­mával Szegedre telepitett erdélyrészi mene­kültek rn un kába-helyezését az általános munkaközvetítési politika irányelveinek meg; felelően végezte, figyelt arra, hogy a szorult helyzetben levő menekülteket megvédje alt esetleges mnukauzsorától. A Szegeden elhe­lyezett 3000 erdélyrészi menekült közül 213 egyén jelentkezett a hivatalban. A rokkant katonák m 11nka köz vetítése. A hivatal 1916. január 11-ike óta közve­tít munkát a hadsereg kötelékéből elbocsá­tott óe ideiglenesen szabadságolt vagy intézet állománybeli csonka, béna és belbeteg kato­nák számára és arra törekedett, hogy a rok­kantak gazdasági és szociális jövőjét, minél előnyösebben és gazdaságosabban biztosit sa. Minden rokkant katonát lehetőleg olyan munkakörbe' állított, amelyben teljes értékül munkát fejthet ki, fokozott mértékben ügyelt a szakszerű munkaközvetítés elveire, szolgai, portási, őri, házmesteri, egyéb improduktív! jellegű munkakörökbe csak a súlyosan sé­rülteket az egyéb munkára alkalmatlanokat helyezte el. A rokkant kaíanák munkabér­viszonyainak és nmnkafettételeinek megálla­pításánál törekvése volt. hogy az épteslii

Next

/
Oldalképek
Tartalom