Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-17 / 116. szám

1 Szeged, 1917. május 17. DÍJLMAG Y AE.ORSZÁ G R közgyűlés elrendelte a mezőgazdasági részvénytársaság megalakításának előmunkálatait. (Saját tudósítónktól.) Két tárgynál is heves viták és zajos jelenetek játszódtak le a szerdán megtartott májusi közgyűlésen: i)r. Kószó István napirendre-Jérést javasolt a ta11 ácsnak afölött a javaslata fölött, hogy a mezőgazdasági részvénytársaság ügyében a szeptemberi közgyűlés elé érdemi javaslatot terjesszen a hatóság. Á szerintünk kitűnő gondolatot launyjra etvetendőnek tartotta, hogy a vele való alapos foglalkozástól is fel akarta me"tetni a tanácsot. Kószó felszólalása nyomán nagyobb vita keletkezett, .a közgyűlés végül is elfogadta a tanács javaslatát. A mezőgazdasági részvénytársaságról érdemben a szeptemberi közgyűlésen határoznak. Volt még felszólalás más tárgynál is, több szónok azonban csak a színigazgatóválasztás ügyénél akadt, amiről külön cikkben számolunk be. Elhatározta a közgyűlés a tanács javaslatára, hogv Tömöfkény István emlékét méltó módon megörökíti. Lassan gyülekeztek a bizottsági tagok. A toronyóra elütötte a négyet és még csak imitt-amott volt látható egy-egy városatya. Csak a karzatok teltek meg mindjobban, főleg a színtársulat tagjaival, de csak azokkal, akik a jövő évbe" is Szegeden maradnak. Akik elszerződtek, azok nem mutattak nagy érdeklődést az igazgató-választás iránt. Negyedötkor harmincnál többen még alig voltak a teremben, amely később megtelt. Az ülés megnyitásakor csak a tanács tagjaival szaporodik a közgyűlésen résztvevők száma és csak lassan népesedik be a terem. Dr. Cicatricis Lajos főispán elnökölt, a jegyzőkönyvet Taschler Endre főjegyző vezette. Rack Lipót felolvasta a polgármesteri jelentést, ami után az indítványok következtek. Dr. Kószó István indítványában elmondja, hogy a tanácsnak az .a határozata, melylyel a baktói bérletárak 100 százalékos emelését mondotta ki, ellentétben áll azzal a miniszteri rendelettel, mely ugy szól, hogy a lejáró bérletek változatlanul meghosszabbitandók. Bokor Pál előadó elmondta, hogy a bérietek fentar.tása, vagy föl mondása ügyében a felekkel .tárgyalásokat folytat s amig a tárgyalásoknak eredménve nincs, az indítványra nem tehet konkrét javaslatot. A tanács az ügy érdemi részéről a júniusi közgyűlésen kiván előterjesztést tenni. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Dr. Végman Ferenc indítványára már régebben elhatározta a közgyűlés, hogy a tisztviselőknek minden gyermek után ad családi pótlékot. Minthogy e határozat jóváhagyása még mindig késik, dr. Végman most azt indítványozza, hogy a határozatot a tanács a jóváhagyásra való tekintet nélkül azonnal hajtsa végre. A tanács azt javasolja, hogy a közgyűlés ne fogadja el az indítványt, tekintettel arra, hogy a polgármester a minisztériumtól Ígéretet kapott, hogy az ügyet rövidesen elintézik. Dr. Végman Ferenc nem fogadja el a javaslatot, mert nem hiszi, hogy az ügyet hamarosan elintézik. Csodálkozik azon. hogy a hatóságok a háborúval kapcsolatos kérdésékről a békeidőbeli felfogással gondolkoznak. Ez slendriánság. A minisztériumban rossz példát adnak. Programútok jelennek meg egymásután, a sürgős ügyeket azonban hónapokig, évekig halasztják. Kéri indítványa elfogadását. A közgyűlés dr. Végman indítványát elfogadta. (Tanácsi előterjesztések.) Taschler Endre bejelenti, hogy a belügy* miniszter a házbérűllérszabályrendeletet jóváhagyta. Dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek néhány hét előtt a földművelésügyi minisztériumban tudomására hozták, hogy őfelsége behatóan érdeklődött a Szegedfelsőtanyai vadvizek iránt. A polgármester most azt indítványozza, hogy a közgyűlés hódoló föliratban fejezze ki háláját és köszönetét őfelségének. A közgyűlés általános helyesléssel fogadta el a javaslatot. Taschler Endre főjegyző jelenti, hogy dr. Ivánkovits Sándor halálával a központi választmányban megüresedett egy tagsági hely, melyre a főispán titkos szavazást rendel el és a szavazás tartamára a közgyűlést felfüggeszti. Öten Balla Kálmán színigazgatóra szavaztak, a többi szavazat Thomay József lel készre esett. (A mezőgazdasági részvénytársaság.) A szavazás eredményének kihirdetése után a mezőgazdasági részvénytársaságról tárgyaltak. A tanács utasítást kér. hogy a szeptemberi közgyűlés elé terjesszen beható tanulmány után részletes javaslatot. Dr. Kószó István elvi ellensége a mezőgazdasági részvénytársaságnak. Azt hiszi, hogy ez pénzügyi spekulációra adna alkalmat és üzérkedésre vezet. Mezőgazdasági részvénytársaságra nincs szükség. Tonelli Sándor: Sejtelme sincs, hogy miről van szó. Dr. Kószó; A bankspekuláció megölő betűje az agrikulturának, ezért nem fogadja el a tanács javaslatát és kéri, hogy azt vegyék le a napirendről. Wimmer Fülöp: Fel kell tenni Kószóről, hogy nem olvasta az indítványt. A részvénytársaság tisztán altruisztikus alapon állna és nem nyereségre dolgoznék. Dr. Kószó: Akkor nem is részvénytársaság. Wimmer Fülöp: Első. sorban fel kell említeni, hogy az alaptőke fele a városé. Ohláíh Lipót: Az a baja. Wimmer Fülöp: Majd az üzleti szellem gondoskodik róla, hogy ez ne legyen baja. Ismerteti az indítványt, mely a többtermelést mozdítja elő. Tegyük fel, — úgymond — hogy Alsó- és Felsőtanyából kihasítanák 500—500 holdat. Ha a kisgazdák látják, hogy belterjes gazdálkodással, gőzekével, uj rendszerekkel hat mázsa helyett tiz mázsa terem holdankint, bizonyos, hogy ők is követni fogják a példát. Ismétli, hogy a mezőgazdasági részvénytársaságból senkinek egy fillér haszna nem lesz és az csupán a tobbtermelés érdekében szükséges. A tanács javaslatát fogadja el. Dr. Gerle Imre: Kószó István indítványát fogadja el és kéri, hogy a közgyűlés térjen a kérdés fölött napirendre. A többtermelésnek az a főfeltétele, hogy azt termeljünk, ami .hasznot hajtó. Akkor idejön egy részvénytársaság és a várostól kér pénzt és földet. Ha azok az urak annyira értenek a dologhoz, rendezzenek be maguk egy mintagazdaságot, fiat-hét métermázsánál többet földünkön a legokszerübb gazdálkodás mellett sem lehet termelni. A ml gazdáinknak csak azt kell megtanulni, hogy 20—25 holdon hogyan kell gazdálkodni, nem pedig, hogy egy ezer holdas birtokon hogyan kell berendezkedni. A mi gazdáinknak nt, vasút és megértés kell. nem mezőgazdasági részvénytársaság. Az indítványt a gazdák érdekei ellen valónak tartja. Tonelli Sándor: A felszólalóknak fogalmuk sincs a tárgyról, az indítványt el sem olvasták. Dr. Kószó István: Ezt visszautasítom. Én elolvastam. Tonelli Sándor: Akkor vagy én nem tudok irni, vagy dr. Kószó ur nem tud olvasni. A mezőgazdasági részvénytársaság nem kér földet, hanem megvásárolja a legmagasabb áron. Hol van itt a veszedelem, hol van itt az üzérkedés? Hogy merkantilista részről jött az indítvány, azért nem pártolják? Wimmer Fülöp: Az a baj. Tőnelli Sándor: Nálunk az a baj, hogy a mi gazdáinknak semmi sem kell, atni merkantilista részről jön, hogy üzérkedéssel vádolják azokat, akik a legtisztább szándékkal állnak c!ő. Kéri az inditvánv elfogadását. Dr. Becsey Károly: Megállapítja, hogy az indítvány aláirói között nincs egy mezőgazdasággal íogiaikoző ember. Wimmer Fülöp: Indolencia. Dr. Becsey Károly; Ne csodálkozzanak azon, hogy a gazdák ellene szólnak a merkantilistáknak, Mit szólnának az iparosok, ha mezőgazdák nagy ipari létesítmények eszméjével állnának elő. Fölkiáltások: Tárt karokkal fogadnánk! Mi nem lennénk féltékenyek. Dr. Becsey Károly: Egész Magyarországon a szegedi gazda gazdálkodik Iegbelterjesebben. Taschler Endre: Hát hogy gazdálkodna belterjesen, mikor nincs trágyája? Dr. Becsey Károly üzérkedésnek minősíti a mezőgazdasági részvénytársaságot. Wimmer Fülöp: ProgrammlEszéd. Mikor lesz a választás? Dr. Becsey Károly nem fogadja el a tanács javaslatát. Dr. Balassa Ármin Ö sem merkantilista, sem agrárius. Miután pedig a merkantilisták azzal vádolják az agrárokat, hogy nem ismerik az indítványt, a gazdák pedig azzal a merkantilistákat, hogy sejtelmük sincs a gazdaságról, ő dilemmában van, hogy miképpen szavazzon. Miután a tanács egyelőre csak felvilágosító tanulmányt akar előterjeszteni, kéri a tanács javaslatának elfogadását. Papp István ielszólalása után a közgyűlés nagy többsége a tanács javaslatát fogadta el. (Tömörkény István emléke.') Tömörkény István emlékének megörökítésével is foglalkozott a törvényhatósági bizottság. A tanács bejelentette Szeged nagy fiának elhunytát és kérte a közgyűlést, hogy fejezze (ki részvétét, emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg, az Oroszlán-utcát Tömörkény István-utcának nevezze el, mondja ki továbbá, hogy a kultúrpalota előtt a társadalom segítségével felállítja az emlékszobrot és a Somogyi-könyvtár olvasótermében emlék, táblát helyez el. Az elhunyt családjáról is szépen kiván gondoskodni a tanács, amennyiben javasolta, hogy a 2000 korona nyugdíjon felül évi 2400 korona járadékot is szavazzon meg a közgyűlés. A" közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács javasladát. (A hadikölcsön és egyéb ügyek.) Ezután két szegedi plébánia városi segélyét ezer koronával, a plébániákon kivü.1 tartott misék dijazását tiz koronára emelte fel a törvényhatósági bizottság. Egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, ho.gy ugy a fiu, mint a női felső kereskedelmi iskolához két-két, összesen négy helyettes tanárt alkalmaz, állásonkint 2200 korona évi díjazás mellett, a helyettes tanároknak pályá-