Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-16 / 115. szám

ö DÉLMAGYARORSZjüG Szeged, 1917. május 31. állítani. Nem hódításokért kezdtük a háborút ós harcolunk most osáknem az egész világgal, hanem kizárólagosan létünk biztosításáért és nemzetünk jövőjének szilárd megalapozásáért. Ahogy nem lehet pusztitó programmal győzelemhez jutni és a háborút befejezni, ép oly kevéssé lehet hóditó programmal. Akkor én is ugyanazt a célokat kergetném, mint ellenségeink. Megkönnyitenéni nekik a háborúba belefulladt népek további elkábitását és a háborúnak a végtelenségig való kinyújtása! és Uraim, ez is rut jiálátlansáig lenne az Arrasnál és az Aisne körül harcoló katonáinkkal szemben. Ami keleti szomszédainkat Oroszországot illeti, arról legutóbb is beszéltem. Ugy látszik, mintha az uj Oroszország elhárítaná magától az erőszakos hóditások tervét. Hogy Oroszország szövetségeseire is akar-e tud-e ilyen irányban hatni, azt nem lehet tisztán látni; Kétségtelen, hogy Anglia és többi szövetségesei minden eszközzel arra törekszenek, hogy Oroszországot továbbra is befogva tartsák az angol hadiszekér elé. Ma azonban Oroszország el akarja kerülni fiainak vérontását, ha minden erőszakos hóditó tervről lemond, ha helyre akarja állítani velünk a békés szomszédi viszonyt, akkor magától értetődik, hogy mi, a kik ebben a kívánságban v osztozunk, a jövőben sem fogjuk megzavarni a tartós viszonyt és nem tesszük lehe. tetlenné semmi téren követelésekkei se, amelyek a népek szabadságával és akaratával nein egyeznek és a melyek az orosz népben ujabb ellenségeskedés csiráját hintenék el. Nem vonom kétségbe, hogy létrejöhetne olyan kizárólagosan kölcsönös megértésen alapuló egyezség, amely az erőszaknak minden gondolatát kizárja és egyetlen tövist és semmiféle kedvetlenséget sem hagyna hátra. (Zajos tetszés.) Uraim: Katonai helyzetünk olyan kedvező, aminő a háború kezdete óta sohasem volt. Ellenségeink iszonyú veszteségeik ellenére sem tudnak nyugaton áttörni. Tengeralattjáróink fokozódó sikerrel dolgoznak. Erről különben nem akarok sokat beszélni, tengeralattjáróink személyzete eleget beszél magáért. Azt hiszem, a semlegesek is elismerik ezt. Amennyire saját népünkkel szemben való kötelességünk megengedi, figyelembe vesszük a semleges országok érdekeit is. ígéreteink, amelyeket tettünk nekik, nem üres szavak. Ép ugy áll ez a velünk szomszédos államokra, Hollandiára, a skandináv államokra nézve, mint a földrajzi helyzetüknél fogva nagyobb ellenséges nyomás alatt levő államokra is. Itt különösen Spanyolországra gondolok, amely lovagias hagyományaihoz hiven csak a legnagyobb akadályokkal tudta eddig megőrizni öntudatos semlegességi politikáját. (Elénk tetszés.) Hálás elismeréssel nézzük Spanyolország magatartását és csak azt kívánjuk, hogy a spanyol nép önálló és erős politikájára hatalmának fejlődésében és további virágzásában megtalálja gyümölcsét. Uraim! Ilyen a mi helyzetünk. Teljes bizalommal hihetünk benne, hogy a háború közeledik a szerencsés befejezéshez. Akkor elkövetkezik az idö, amikor hadi céljainkról, a melyek dolgában legfőbb hadvezetőségünkkel teljesen egyetértek (Viharos tetszés, élénk halljuk, halljuk? kiáltások) az ellenséggel tárgyalást kezdhetünk, akkor kiküzdiink egy olyan békét, amely megadja ahhoz a szabadságot, hogy erőinket, amelyeket e háború elpusztított, akadálytalanul kifejlesszük, hogy a sok vérből és áldozatból egy uj birodalom és uj nép támadjon, erős és független nép, amelyet nem fenyeget ellenség és amely tűzhelyet ad a nemzeteknek és a munkának. (Zajos, folyton megújuló tetszés és taps.) Német csapatok lendületes előretörése nyugaton. amelyet Stíheidemann képviselj ur ép akkor látott jónak a nép közé dobni, amikor az Aisne mentén és Arrasnál pergötiiz dühöng: a forradalom lehetősége. Avval vádolnak, hogy egy pártnak a szolgálatában vagyok. Én semmiféle párthoz sem tartozom, sem Önökhöz, (a balpárt felé) sem Önökhöz (a jöbbpárt felé mutat). Uraim, örülök, liogy ezt megállapíthatom. Ha valakit szolgálok, akkor a német népet szolgálom, mert csak öt kell Szolgálnom. A császár augusztusi szavai ma is homályositatlanul élnek, mert nem hibás verésiiek. Uraim! Egy hónap óta dúlnak a legrettentöbb harcok a nyugati arcvonalunkon. Egész népünk minden gondiával és minden gondolatával, minden érzésével és minden érzékével azokkal a fiainkkal van, akik példátlan szívóssággal és haláltmegvető bátorsággal dacolnak az angolok és franciák napról-napra megujuló rohamaival. Én nem látók sem az angoloknál, sem a franciáknál békés hajlandóságot. Most se látom még, hogy lemondtak volna szertelen hóditó és gazdasági pusztitó céljaikról. (Tetszés.) Melyik kormány lépett a múlt télen a világ elé, hogy véget vessen ennek az őrült népgyilkolásnak. A párisi, vagy a londoni kormány volt? Az utolsó szavak, amelyeket Londoniból hallottam, még azt mondták, hogy a két évvel ezelőtti háborús célok változatlanul fennállanak. Scheidemann képviselő ur nem gondolhatja, hogy én ezzel szemben egy szép gesztussal fogak fellépni. Hiheti-e valaki, hogy egy, ilyen felfogásban levő nyugati hatalmakat le,mondás és a hóditástól való tartózkodás programjával rábírhatjuk a bpkére. fis ezen múlik minden! Adhatok-e nyugati ellenségeinknek olyan biztosi télkot, amely megengedi neki, hogy minden veszteség megkookáztatása nélkül a végtelenségig kihúzhassa a háborút. Mondjam-e ennek az ellenségnek: Jöjjön, aminek jönni kell, mi minden körülmények között lemondunk, hajatok szálát sem görbítjük meg, ti azonban, akik az életünkre törtök, próbáljatok szerencsét továbbra is minden kockázat nélkül. (Felkiáltások: Nagyon jó!) Vagy hozzá kössem a német birodalmat minden irányban olyan formulához, amely a békefeltételek összeségének csupán egy részét foglalja magában. Ez a politika egyoldalúan veti oda prédául a fiaink és testVéreink vérén szerzett eredményeket és minden egyéb leszámolást elintézetlenül hagyna. Nem uraim, ilyen politikát nem követhetek el (Zajos tetszés). Ilyen politikát nem csinálok. A legrutabb hálátlanság lenne népünknek a harctéren és itthon elkövetett hőstetteivel szemben. Ez a politika a legszegényebb munkásig mindnyájunk életfeltételeit lenyomná. Azt jelentené, hogy hazánk jövőjét kiadjuk kezünkből. Vagy talán ellenkezőleg, hódító programmal álljak elö? Ezt is visszautasítom. (Nagy nyugtalanság. Kiáltások jobbról: Azt nem kívánjuk! Az elnök csenget.) Ha nem kívánják, egy véleményen vagyunk. Tehát hódító programmot nem akarunk felBERLIN, május 15. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Ypernnél és Armentieres között tart az élénk tüzérségi tevékenység. — A Scarpenéi és Moncyhnál rövid pergőtűzzel előkészített angol támadások a mi megsemmisitö tiizünkben nem tudtak kifejlődni. BuHecourttól délre és keletre ellenséges elötöréseket véresen visszavertünk. A német trónörökös hadcsoportja: Az Aisne és Champagne-arcvonalnál több helyen a tüzérségi harc ismét erősbödött. A Chemin des Dames magaslati állásai ellen Cornicytöl keletre és Prosnestöl északra időnkint tekintélyes erejűvé fokozódott. A St. Berthe-rnajort a mahnaisoni erődtől keletre több század lendületes nekiiramodással elfoglalta és az ellenség visszafoglalási kísérleteivel szemben megtartotta. — Szintúgy megtartották rajnai csapatok az ellenség négyszer megismételt rohamával szemben azt az uj vonalat, amelyet Sapigneultól északra a 108-as magaslaton május 13-án nyertek a franciák visszaszorításával. Aliiénál, Craonelletöl északra és a Berry au Bac-corbeny-i úttól nyugatra az ellenség részleges előretörései eredménytelenek maradtak. A Maastól keletre ellenséges rohamcsapatoknak a Blancee falu ellen intézett támadásait visszavertük. Légi harcban hat ellenséges repülőgép zuhant le a német vonalak mögött, egy másik kényszer-leszállással volt kénytelen nálunk földet érni. LUDENDORFF, első főszállásmester, Gucskov offenzívát ígért — és megbukott. MÜNCHEN, május 15. A Mimchener Zeitung-nák jelentik Genfből: Gucskov volt hadügyminiszter azért mondott le állásáról, mert az antantnak megígérte, hogy az orosz hadsereg legközelebb offenzívát indít.