Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-15 / 114. szám

4 déiimagyarország Szeged, 1917. május 13. Statisztikai működésemből kifolyólag is ége­tő 'ii szükségem van. Nem tudom, a felsőbb hely, a zsurnaliszti­ka: működés vagy a magyar-német barátság ihatott-e, a százados végre felhívja a szállodát: — Miután meggyőződtem S. magyar tanár teljes megbízhatóságáról, a postája kiadható neki. Ha a tanár ur jelentkezik a postájáért, felhatalmazom Önt, hogy felhívhassa a Gene­ralkommandót. Ugy is lett és délelőtt 11 órakor végre hozzájutottam a postámhoz. Kimondtam ezt tanulságul azoknak, akik a magyar közigazgatást szidják mindig s azok­nak, akik azt hiszik, hogy a külföldön minden külömb és tökéletesebb, mint nálunk. Striegl F. József. Megfojtotta a leányát. , (Saját tudósítónktól.) Borzalmas gyil­kosságot fedeztek fel Hódmezővásárhelyen, mint onnan nekünk telefonon jelentik. Idb. Nagy János tanyai gazda február 5-ikén reg­gel megfojtotta kötéllel Etel nevű leányát és aztán elásta a holttestet. A gyilkosságot szombaton fedezték fel a csendőrök, akik Hódmezővásárhely külterületén rendőrségi szolgálatot teljesítettek. Idb. Nagy János, akit azonnal letartóztattak, beismerő vallo­másában a kövekezőket adta elő: Február 5-ikén reggel, amikor ő már felöltözött, a leánya akkor ébredt Jel és az ágy szélére iilt. 0 ekkor egy előre elkészí­tett kötelet a leánya nyakára vetett és a Jiurkot addig szorította a szerencsétlen te­remtés nyakán, amíg az megfulladt. Ekkor a holttestet kivitte az istállóba és a széna­tartóba rejtette el. Nyolc-tiz nap múlva ki­vitte a holttestet az istállóból és a szalma­kazal mellett gödröt ásott a leányának és abban temette el. A gyilkosságról tudott ifj. Nagy János is, a gyilkos 19 éves fia, aki szintén haragudott nénjére, Nagy Étel­re, mert ez állításuk szerint kötekedő, nyel­ves természetű volt. Mikor az öregebb Nagy végrehajtotta a gyilkosságot, azt mondta a szobába belépő fiának: — Végeztem vele, ez sem veszekszik többet! 4 fiu néhány nap múlva elutazott Pest­re és amikor visszajött, apja azzal fogadta a fiút, hogy Erzsit már eltemettük. A fiu főbbet nem is érdeklődőt*- a dolog iránt, a melyben csak annyi része volt, hogy tudott a gyilkosságról, de nem tett róla jelentést. A csendőrök ugy jöttek rá a dologra, üíogy az öreg Nagynál a szomszédok foly­ton érdeklődtek a lány iránt, Nagy először­azt mondta, hogy Pestre ment szolgálni, később azonban más kifogásokat talált ki és nagyon zavarosan viselkedett. A szom­szédok. akik tudtak arról, hogy az öreg folyton civakodott a leányával, feltűnőnek találták a leány hirtelen távozását és .ielen-, tést tettek gyanujukról a csendőrségnek. 4 csendőrség a nyomozás során vallatóra fogta Nagyot, aki végül is mindent beismert. A holttestet is megtalálták a szalmakazal mellett és hétfőn délután tartották meg a rendőrorvosi boncolást Hódmezővásárhe­lyen. A gyilkost letartóztatták és a szegedi ügyészség fogházába fogják szállítani. Sorakozzunk a király mellé. A legelső magyar ember, fiatal királyunk valóifim fejedelmi példaadásával megindult hatodik nemzeti kölcsön aláírói mindjárt az első napokon tömegesen szaporodjak, Gyűl­nek sorjában rendre a nagyszerű milliók ná­bobok pénzszekrényeiből és 1fillérek a falvak ládafiaiból. Mindenki szinte ösztönszerűleg érzi, hogy fölkelőben a béke napja, de tudja azt is, hogy a derengés szürkületében titánok utolsó mérkőzése történik, aki most szeneare elbújik, az elveszeid. A vulkáni kitörés omla­dékai eltemetik. Igy a nemzet is, ha az utolsó erőfeszítés óráiban fáradtság, kimerültség jelét mutatná, nem tudna győztesen kikerülni a nagy birkózásból, edig nekünk győznünk kell, hogy önvédelmi harcunkbari, az érdeke­inknek megfelelő tisztességes békét magunk­nak kikényszeríthessük. Ezért is foaadia mv/i ki-ki a király ujabb szózatát a nemzethez, amelyben azt a nélkülözések között is kitar­tásra buzdítja. Hindenburg szavai szerint az nyeri meg a háborúd, aki legtovább győzi idegekkel, Ide­geink rendben vannak, katonailag erősek va­gyunk. De anyagilag is erőseknek kell len­nünk, Győznünk kell pénzzel is. És győzhet­jük is, mert van miből bőven. A háborúban az ország lakosságának nagy rétegei soha nem álmodott módon, óriási, mértékben meg gazdagodtak. Mindezeknek most, a világhá­ború utolsó időszakában fokozott kötelesség*-, hogy tőlük telhetőleg előmozdítsák a hatodik nemzeti hadikölcsön sikerét azon az nton. me­lyet a legelső magyar ember, a király meg­nyitott. KAROLY király tizenkét milliót jegy­zett. Jegyezzen mindenki ebben az arányban, kitől mennyi telik, A gazdagok milliókat, ez veket, a szegényebbek százakat, félszázakat. Az újtestamentum kapernaumi özvegy asszo­nyának fillérkéje se maradjon el. Arra is szükség van. Az is ér annyit, mint a pénz­váltók és vámszedői: sok ezüst talentuma. Ifjú királyunk kibontotta a maauar ál­dozatkészség és kitanlás zaszlaját. Sorakozzunk a király zászlaja alá! Ts^giaa:/*^1 jzeffrjcgzgy: ^AML'-Tnry mi. u. ^w&mbk i i miu w fi 3 Magyar találmány, magyar készitmény nem ért még el olyan sikert, mint a Diana sósborszesz. Évről-évre rohamosan emelkedik a fogyasztás s ma már közel év; 15,000.000 palack Diana sós­borszesz kertit fogyasztásra kizárólag Magyarországban, de az ország határain tul is eljutott már e páratlan szer hírneve. Ten­gerentúli államokban ép ugy ismerik és fogyasztják, mint idehaza. Magyarok, ha külföldre utaznak, okvetlenül maguk­kal viszik, mert aki egyszer megszokta, nem tud már meg­lenni nélküle. Igazán: szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy nem volfi még készitmény, mely ily rövididő alatt ily páratlan népszerű­ségre, közkedveltségre tegyen szert, s ennyire nélkülözhetetlenné váljék. Ha kutatjuk e siker okait, azt látjuk, hogy nem a rek lám, nem á szervezési munka, nem a kínálat hozta létre ez a csodálatos sikert, hanem az az egvszerü tény, hogy aki egyszer bármilyen bajánál a Diana sósborszeszhez folyamodott segítségért, e biztos hatású háziszerben föltétlenül megtalálta amit keresett s ezért aztán később is állandóan ragaszkodott hozzá, kijelentvén, hogy amig csak lesz a világon Diana sósborszesz, házából ki nem hagyja fogyni. Ára 1.30 fillér. Kapható mindenütt. Főelápusitűhelq: Diana Kepeshedelni! fiészu.-Táps. BUDAPEST, Nádor-utca 6. sz. HÍREK ocoo Nem lehet bérszéket lefoglalni. (Saját tudósítónktól,) Nem háborús jelen­ség, ami itt következik, de jellemző az időkre, amelyeket élünk, ép azért érdemes főije gyezni. A vasúti utazás mizériái mindenki előtt ismeretesek. Gyakran utazó embernél piros­betiis nap -az olyan, amelyiken ülőhelyen és incidens nélkül -teheti ínég az utat Budapest­től 'Szegedig. A szegedi gyors 2 óra 40 pere­kor indul Budapestről, két órakor má.r beszál­lás van, de a. legtöbb hely akkor is — besetzt. A bely-hiztositá.sua-k uj s uj módját fürkészik ki az ülve-ntazás biztosításának fáradhatat­lan bajnokai, a liáboru — mert ez már hatá­rozottan háborús jelenség — tapasztalatai­nak kodiíikátora bizonyára külön müvet fog -szentelni az utazás, de különösen a helylefog­lalás körül kifejlődött legújabb gyakorlat­nak. Ilyen természetű kérdés vetődött föl leg­utóbb Szegeden is. A probléma érthető érdek­lődést és izgalmaikat keltett, heves vitákra már is alkalmat és egyes vérmesebb termé­szetű korzózok -a legnevesebb magyar, német, osztrák, bolgár török — esetleg orosz — jo-. gászok bevonásával alkarnak ebben a kérdés­ben Szegeden szakértekezletet tartani. Hogy a kérdés mennyire megérett a minél igazsá­gosabb rendezésre, bizonyítja a következő eset, amely vasárnap történt a korzón. A rövid és — ahogy mondani szokták — jótékony délutáni esőzés után a legszebb idő­ben hullámzott az emberek nagy tömege a korzón. A bérszáikek, ifja Buohwald bácsi büszke kinál-ata, nagy keresetnek örvendett, amelyiken nem egy egész ember foglalt he­lyet, annak jutott legalább is egy — kalap. Ha a vasúti kocsikra és -az utazás során rég­múlt, boldog időkben kifejlődött gyakorlatra méltóztatik gondolni, amely ma már mind­annyiunk előtt nemcsak kezdetleges, hanem együgyű módszernek ,is .tűnik* fel, fölösleges lesz meg&ugn-om, liogy milyen nemes célt szolgáit- az egyik bérszéken a — kalap. A sé­tálók sűrű során egyszerre elszántan zúzva, törve száguld keresztül egy ur és mint a víz­ben fuldokló -azt; akitől* a megmentést várja, keresi, szólítja a közismert urat: — Buiohwald ur! Buciivá,ld ur!! — Tessék? •—Hála Istennek, csakhogy megvan. — Hetven évvel és mégis fiatalon. — 'Mondja, lehet bérszékkel kalapot le­foglalni'? — Nem. — Akkor legyen szíves, gyüjjön és csi­náljon rendet. | Az izgatott invitálásra Bueliuahl ur mint kötelességtudó ember nyomban a helyszínre siet, törvényre és gyakorlatra hivatkozva a kalapot a -hérszék-ről eltávolítja és kellő- ün­nepélyességek között átadja a pami-szlő ur­nák'. Végül pedig a bérszékeket- illető jogi felfogását, begy 'igazságosságát látva Ítéleté­ben -a marasztaltfél is megnyugodjék, igy fejti ki: ' — Nálam: az a fődolog, hogy a felék hely­hez jussanak. Nem ugy van, mint Pesten, hogy aki egyszer fölállt, többet le nem ülhet, Irodai kisasszony, több évi gyakorlattal, perfect gépiró, számlázás, levelezés és könyvelés­ben teljesen jártas, önnálló munkaerő, azonnali belé­pésre állást keres. Megkereséseket „Komoly munkaerő" jeligére a kiadóhivatalba. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom