Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-12 / 87. szám

Seeeed, 1917, április 12. LÉLMA G Y A ROR8ZÁ G 3 Egy hét óta nem működik a köztisztasági vállalat. — Az összes lovak és a személyzet rüh-kórban megbetegedett — (Saját tudósítónktól.) A mult hét csütörtöké óta a szegedi városi köztisztasági telep szünetelteti üzemét. Többen fordultak kérdéssel a köz tisztasági vállalathoz, mi az oka, hagy a szemetet nem .szállították él. A kérdezősködésekre a; vállalat lakonikus rövidséggel válaszolt: A lovak riihesek. Utánajártunk a dolognak és a következő tényeket állapitóltuk meg. Á> köztisztasági vállalatnak, továbbá a mentőknek és tűzoltóknak összesen 30 lovuík van; ezeken kiviül kaptak a szegedi lógyiijtö állomástól üt úgynevezett helyi szolgálatos lovat é$ kettőt olyat, amelyet a harctéren is •lehet, használni. Amikor az öt, katonaságtól kölcsönzött ló közül kettő megfordult a szegedi lógyüjtőállomásön, a (katonai állatorvosok észrevették, hogy a lovak rilhesak. Azonnal érintkezésbe léptek a köztisztasági vállalattal, aíhol a katonai állatorvosok arra a meglepő fölfedezésre jutottak, hogy a különböző istállókiban levő lovak miind rühesek, sőt megkapta a rüht az öt ikiatonaá kincstárhoz tartozó ló is. A másik két ló, amelyek darabonkint mintegy 2400 korona értéket képviselnek, még nem volt rühes, ezeket a katonaság azonnal visszavette a köztisztasági vállalattól, amelyhez ezenkívül átiratot intéztek, hogy a katonai lovalkat azonnal gyógyittassák ki. A köztisztasági vállalat a lovakat azonnal megvizsgáltatta. két civil állatorvossal, névszerínt Il-gner Frigyessel és Pethö Sándorral, akik azonban nem találták meg a lovakon az úgynevezett rüh-atkákat és igy a mi-ht kétségtelenül nem tudták megállapítani. (Szombaton egy vegyesbizottság elé kerültek a lovak. A vegyesbizottság [katonai állatorvosokból, továbbít Alexander Lajos főállatorvosból, llgner Frigyes és Pethö Sándor állatorvosokból állott. Ez az uj vizsgálat előbb negatív eredménnyel járt, de később sikerült a városi vegyvizsgáló állomáson ilyen atkát találni, amelyből - kétségtelenül megállapították, hogy a lovak rühkérban szenvednek. A kór ekkorra már annyira elterjedt, hogy mind a 30 lő rühes lett, sőt a lóápolók, kocsisok és a többi személyzet is megkapták a rüht. A fölfedezés után az idevonatkozó miniszteri rendelet értelmében mind a 30 lovat azonnal lezárták, elkülönítették, úgyszintén a személyzetet és a szerszámokat is és'ágy törtónt, hogy a városban egy bét. óta. nem -hordják a szemetet. A dolog természeténél fogva- fölmerül a kérdés, hogy ki felelős ezekért az állapotokért és hogy a városra milyen károk háramlóinak á lovak megbetegedése következtében? Ennek megvilágítására a következő, tényeket közöljük. A 12.270717. számú tanácsi akta szerint llgner Frigyes állatorvos ellen Papp Ferenc tűzoltóparancsnoktól beadvány érkezett a városhoz, amely szerint ILgner a köztisztasági telepen nem teljesitá, kötelességét, két betenkin.t egyszer tesz látogatást ott, legtöbb esetben egy béten egyszer. -Elmondja még a beadványban. a 'tűzoltóparancsnok, hogy az állatorvos a lovak egészségügyével abszolút nem törődik, petróleumcxs folyadékkal lovakat lekeneteit télen, amelyek ennek következtében elvesztették szőrzetüket és a liideg időkiben már, emiatt sem leheti ,a lovak egy részét szolgálatba állítani. íMegemliti még a beadvány azt is, bogy a mult óv őszén a katonai 13-as számú igyüjtöállomás is panaszt emelt llgner ellen. (Mindezek alapján kérte a tűzoltóparancsnok, hogy a tanács a mulasztásokat. torolja .meg. Alexander Lajos főállatorvos a következőket mondta az ügyről: — A köztisztasági vállalat lovai tényleg kivétel nélkül rüheselk. Hogy a rüh ennyire elterjedt, ennek oka abban keresendő, hogy a köztisztasági vállalatnál nincsen kellő személyzet, nem forditanak gondot a lovak ápolására, az ott'levő'emberek nem állnak kellő föingyelet. alatt és -igy a köztisztasági vállalatnál uralkodó slendxiánság idézte elő, hogy minden ló megbetegedett a riih-kórban, amit a harctérről jövő katonalovak hurcoltak a városiba. llgner állatorvos nem követett el semmiféle mulasztást, ő már jelentést tett régebben az esetről és ő maga. kezelte a beteg állatokat, amelyeken a rüh pozitív csak szombaton volt megállapítható. — Az is megfelel a valóságnak, hogy a lóápolók és a köztisztasági vállalat alkalmazottai a lovaktól szintén megkapták a betegséget. Ez annak tulajdonitható, hogy az itt levő emberek piszkosak és nem forditanak elég gondot a tisztálkodásra. Papp Ferenc tűzoltóparancsnok, aki a köztisztasági vállalat vezetője, már régebbe® beadványt intézett a fan ácshoz, amelyben elmondja, hogy december elsején 3, december 8-án 4, január elsején 5, január 5-én 8, február elsején 9, február 2-án 10, és február 12én 1.2 ló betegedett ineg miiben és kényszerűség folytán kénytelenk voltak a kevésbé beteg lovakat is dolgoztatni. Egy másik átiratból kitűnik, hogy • február 4-én, egy, március 1-én egy, március 5én egy és március 25-én egy, vagyis összesem négy ló pusztult el. Eddig tehát pozitiv ennyi kára van a városnak. Hogy a 30 ló közül mennyi fog még elpusztulni, természetesen, nem lelhet előre tudni. A lovak most kezelés alatt állanak és néhány nap múlva a köztibatasáigi vállalat ismét megkezdheti üzemét. Megjegyzendő, hogy a tűzoltósághoz tartozó lovak is mind rühesek. Szerdán pedig megtörtént az a furcsa eset, hogy a mentőkocsit, amely két nőt szálLitott- he a közkórházija, szintén két rühes ló húzta. A lovaik egyébként — mint azt már föntebb jeleztük — zárlat alatt vannak és ugy látszik, csak ilyes végszükség eseteiben használhatják azokat. A Lloyd országos mozgalmat kezdeményez a viziutak fejlesztéséért. — A Maros hajózhatóvá tétele és a szegedi téli kikötöd épitése. — A Lloyd Társulat kereskedelmi bizottsága szerdán délután 5 órakor Aczél Géza elnöklésével ülést tartott. Az ülés tárgya a Maros hajózhatóvá tétele és a Szegeden építendő kereskedelmi kikötő létesítése érdekében indítandó nagyarányú akció megbeszélése volt. Az elnökség meghívta az értekezletre dr. Cicatricis Lajos főispánt, dr- Rósa Izsó és dr. Kelemen Béla országgyűlési képviselőket, a polgármestert és Balogh Károly pénzügyi tanácsost. A főispán és dr. Rósa Izsó betegségük miatt nem jelenhettek meg az értekezleten és távollétüket sajnálattal mentették ki, úgyszintén Kelemen Béla is. Megjelentek azonban az értekezleten a következők: dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Balogh Károly tanácsos, Biró Benő főmérnök, a Lloyd elnöksége részéről Obláth Lipót elnök és Weiner Miksa igazgató, továbbá Csányi Sándor, Bokor Adolf, Diemand Frigyes, Engelsmann Mór, Griiner Géza, dr. Holló Samu, Kemény Sándor. Neumann Vilmos, Reitzer Lipót, Spiegel Lajos, Tonelli Sándor, Vajda Lajos és Wimmer Fülöp bizottsági tagok és Kardos Mihály titkár. Aczél Géza üdvözölte a jelenlevőket, mindenekelőtt dr. Somogyi Szilveszter polgármestert és BalogíRKároly tanácsost, mint a városi hatóság képviselőit. Feleslegesnek tartja az értekezlet tárgyának fontosságát bővebben fejtegetni, miután a Maros hajózhatóvá tétele nemcsak Szegednek, hanem az egész országnak érdeke. A háború alatt bebizonyult, hogy a vasút teljesitő képessége nem felel meg a forgalom fokozottabb igényeinek- A vasutat első sorban mentesíteni kell és ezzel kapcsolatosan fejleszteni is. Az egyes vágányu vonalakat át kell alakítani kettős vágányuvá, a járatokat szaporítani kell, az állomásokat ennek megfelelően bőviteni. A vasút mentesítése azonban főleg csak a megfelelő viziutak létesítésével történhetik. A jelen esetben a Maros hajózhatóvá tételéről van szó. Ezzel kapcsolatban meg kell valósítani a kereskedelmi kikötő kiépítését is. Szeged szempontjából már azért is fontos ez, mert a Marás vizitttja öszszekötné Szegedet Erdéllyel és az egész Maros-vidékkel. Évtizedekre visszatekintve meg lehet állapítani, hogy Szeged kereskedelme óriási módon hanyatlott. Ez annak is betudható, hogy a régi, ambiciózus kereskedő-generáció kihalt. Ha lesz Szegednek kereskedelmi kikötője és ha a Maros egész vonalán hajózható lesz, akkor ujbót lesznek oivan kereskedőink is, akiknek segitségével a város kereskedelmi és gazdasági életét fel lehet lendíteni, Igaz, hogy az A. Cs. E- V.nek nem érdeke az ügy -keresztülvitele, de a felsorolt szempontok ennél sokkal fontosabbak. Azt is mondhatnók, hogyha most tárgyaljuk ezt az ügyet, ellentétbe kerülünk azzal a sokat hangoztatott közhellyel, hogy most háború van és ezek az idők nem alkalmasak ilyen hatalmas tervek keresztülvitelére. De hivatkozhatok ezzel szemben több külföldi példára és számtalan esetre, hogy épen most készítik el azokat a dolgokat és forszírozzák a kivitelüket, amelyek a háború utáni gazdasági éiet fellendítésére szükségesek. Mi mindenesetre gyors munkánkkal időt nyerünk és megfelelő propaganda mellett a kormányt rábírhatjuk kérésünk teljesítésére. Az eínök ezután felkérte Tonelli Sándor kereskedelmi és iparkamarai titkárt, hogy terjessze részletesen az értekezlet elé az ügyet és a határozati javaslatot. Tonelli nagy elaborátumában ismerteti, a legaprólékosabb gondossággal a nagyhorderejű kérdést és a következő határozati javaslatot terjeszti elő: —• A Szegedi LIoyd-Társulat foglalkozván a Ma-ros szabályozásának és hajózhatóvá tételének kérdésével, kimondja, hogy az idevágó munkálatok minél előbbi végrehajtását ugy országos forgalmi és! gazdasági szempontokból, mint Szeged váiosa érdekében múlhatatlanul szűkségesnek tartja. E szempontok által indíttatva átiratban kéri fel -a város tanácsát, hogy az összes érdekelt törvényhatóságokat, a Maros-menti kerületek országgyűlési képviselőit és az érdekelt kereskedelmi és iparkamarákat, a földművelésügyi minisztériumot Szegedre minél eiőbb tanácskozásra hivja meg azon célból, hogy annak eredménye gyanánt agy a magyar országgyűlés képviselőháza, mint a kormány a. Maros szabályozásának és ha iózha tóvári