Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-07 / 84. szám

4 ÍJÉI/MAGYARORSZÁG .Szeged, 1917. április 7. fiatalember, a!kivel tolmjáes segítségével beszélgettem, azt mondta, bogy Szavies itáÍMMmok parancsot laid'ott ki, amelyben az volt, bogy az ország belsejében feléledt forradalom (következtében a tisztek jobban bánjanak a legénységgel,, de azérlt igyekezzenek a katonai fegyelmet lehetőleg épségben tartani. OErer a tisztek és a legénység közötti érinitketöésben váratlaai változás állott (be. fía azelőtt egy tiszt azt mondta egy közlegénynek: „fogd be a szád, ikntya", ezt most ugy mondták: „Mit parancsol, bajtárs?" •Különben a tisztek a legutóbbi támadás alkalmával nagyon bátraknak mutatkoztak és mindig elől mentek. Az egyik a rohamra menő csapat élén •esett tel. A foglyaink közt lévő orosz kapitány, valamint az alhadnagy is, «a utolsó pillanatig védekeztek (katonáink ellen. A mi a bókét illeti, társaink egy részének az a meggyőződése, hogy jó volna a háborút azonnal befejezni. (Vannak fellenbn olyanök is, akik tovább akarják folytatni a háborút. •A negyedik hadtestnek egyik hadosztályát Pétervárra küldték, hogy oüí tartsa fenn a rendet. _ Még (több fogolylyal is beszélgetteu^ Természetesen nem lehet nagyon komolyan venni ezeknek a kimerült, maggyötört és sóikat szenvedett embereknek a szavait Általában azonban azt a benyomást nyertem, hogy a forardalom őket meglehetősen közömbösen érintette. Hossza ideig figyeltem, amint egyik népfelkelőnk egy szakállas Orosz fogolylyal társalgott. Mind a ketten lengyelül 'beszélték. Azután .megkérdeztem a népfökelőtől, liogy mesélt-e neki az orosz az otthoni forradalomról. — Nem — mondta a .katona — családjának az arcképét mutatta meg és feleségeinkről s gyermekeinkről beszélgettünk. miljukov megállapodott Wilsonnal a hadüzenetben. STOCKHOLM, április 6. Angol politikai körökben — mint a Daily. Chronicle jelenti — az a felfogás, hogy Amerika beavatkozásának természetes következménye csakis a központi hatalmak teljes blokálása lehet. Ha az angol kormány elhatározná az Északi tenger elzárását, ia (semleges államok aligha szólalnának fel ez ellen, mert hiszen hajóik •a német tengeralattjáróktól való félelmükben amúgy is elkerülték a vizeket. Amerikai újságok azt írják, hogy az Egyesiilt-Állainok beavatkozása a háborút esetleg ujabb három esztendővel hosszabbította meg. Itt az a vélemény, hogy Miljukovnak Wilsonnal történt megállapodása növelte Wilson hajlandóságát a hadüzenetre. f Az átmenet. Az a leghőbb óhajunk. ,hogy a béke áldásait mielőbb élvezhessük, talán már közelebb áll a beteljesedéshez, semmint azt reménlj mérnők s igy nem lehet közömbös előttünk, hogy milyen szociális és közgazdasági állapotok következnek a háboru befejeztével. Megkísérlem tehát a közeli jövő valósziniiségeit nagy körvonalokban vázolni. Ha a „Keletre" jelszó valaha csábító volt, ugy most még annál is inkább az. Igaz ugyan, hogy termékeink kiviteléről ínég korai volna beszélni, mert a nyersanyag beszerzési nehézségek miatt gyáraink, ipartelepeink magunk szükségletét is alig lesznek képesek egyhamar kielégíteni, azonban a németek már most szervezkednek gyártmányaiknak a Balkánra Való kivitelére, talán indokolt volna, ha mi is készülődnénk és ha nem is tudunk még kelet szomszédjaink részére gyártani, de legalább js a „tranzitó forga:k>m"-ból kellene kivennünk a magunk részét. Ezt ,tette és teszi a háboru folyamán a német velünk szemben is. Ami gyarmatáru, konzerv, sajtfélékből és egyéb import cikk az országunkba érkezik, az jórészt Németországon át kerül ,ide. (Bizony a megszállott területeken zsákmányolt vagy rekvirált anyagok mind és közvetlenül mennek nagy szövetségesünk birtokába át.) Egy kis élelmességgel mi is vállalkozhatnánk I a közvetítő szerepre. A magyar mezőgazdasági érdekeltség feladata volna nagyobb súlyt fektetni a len és kender kóró termelésére ép ugy. mint az egyéb idehaza teljesen feldolgozható nyers termékek produkciójára. Tudjuk ugyanis, hogy a kidolgozott kender ára a háboru előtti tiz évben állandóan emelkedett olyannyira. hogy az 1914- évi árakat a!z 1904. évi árakkal összehasonlítva 50% áremelkedést tapasztalhatunk. (A mostani árak pedig négyszer olyan magasak mint a mozgósítás elején.) Ha igy még tekintetbe vesszük, hogy a közel jövőben nem igen számíthatunk kender és len tekintetében Olasz-, illetve Oroszországra és hogy Szeged már eddig is igen fontos szerepet játszott e szakmában, közel áll az a föltevés, hogy városunkra, mint kender termelési központra, nagv feladatok várnak. De nem csak e tekintetben juthat Szeged fontos szerephez, hanem a bevezető sorokban érintett közvetítő kereskedelem révén js. tekintve földrajzi fekvését és vasúti összeköttetéseit. Eme szegedi vonatkozású jelenségek mellett még egy általánosabb helyzet is fog adódni. A mozgósítás óta kenvér keresetre, helyesebben munkába kényszerült sok .női kéz annyira megszokta már a dolgot és olyan ügyességre tett szert, hogy sok helyen nemcsak pótolja, de még fölöslegessé is tette a férfit. Emiatt is, de még amiatt is. hogy az emiitett anyaghiány következtében nem indulhat meg egyhamar a munka és igen sok időre lesz szükség, mig az ipar és kereskedelem rgides kerékvágásba kerülhet: lesz sok munkás, de nem lesz elég munka. Ez az, amit nagyon meg kell szívlelni! Nem tévesztjük szem elől azt a körülményt sem, hogy a leszereléssel egyszerre óriási munkástömegek szorulnak maid ujabb munkaalkalmakra és súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy minden volt harcos igényt fog tartani arra, hogy a társadalom biztosítsa megélhetésének lehetőségét. Még egy súlyosbító körülmény, hogy a drágaság csak lassan fog múlni, ha egyáltalán mulnf akar majd. A veszély elhárításának módját megjósolni nem tudom, de érzem, hogy a munkás krízis .megakadályozására már most kellene •munkaalkalmakat keresni, vagv pláne szervezni. Ennek egyik módját az építőipar fellendítésében látomA háborút megelőző években sokáig szünetelt az építőipar. A háboru alatt egyes vidékek (épületeik és utak) mentek tönkre. Ha tehát az építkezés terén szükséges természetes fejlődés elmulasztása .folytán szükségessé vált pótlások mellé sorakoztatjuk a bekövetkezett károk helyrehozatalát és számításba vesszük még a kormány által tervbe vett és föltétlenül bekövetkező iparfejlesztés által igényelt építkezések szükségességét, menten látjuk, hogy sok munkás kéz foglalkoztatására fog még alkalom nyiluk Lesznek olyanok, akik. ha nem is tartják lehetetlennek az építkezés fejlesztését, megfelelő tőke hiányával fognak érvelni. Ezek tévednek. A gazdáknak., kereskedőknek, iparosoknak és bankoknak van pénzük bőven. Csak legyen vállalkozási szellem. Az utolsó két esztendőben nagyszámú ingatlan teher szabadult föl és emellett még a takarékbetétek is hatalmasan felszaporodtak, nem is szólva azokról a tőkékről, amelyek értékpapírokban és nagyrészben hadikölcsönökben .nyerték elhelyezésüket. Ha most már tekintetbe vesszük, hogy a bankok, takarékpénztárak • tőke kihelyezésének legbiztosabb alapját épen az ingatlan kölcsönök (földhitelek) képezik, akkor megállapíthatjuk: azt tak olyan tanokat, amelyek szociális érzékiiaz építőipar fellendítése. Valutáris szempontokból is előnyösnek vélem a tőkének az építkezésekbe való elhelyezését, mert ha a háboru után minden anyag többé-kevésbbé elértéktelenedik is, az ingatlan befektetések hozama képes lesz az igy elhelyezett tőke pénzértékét stabilizálni. Az építkezésekkel mindenesetre megakadályozhatjuk a közvetlen szociális krízist, ami fölötte fontos, mert a frontról viszszakerülő elemek — amint azt mindazok, akik a harctéren a legénység között megfordultak, tapasztalhatták — magukba s'zivta kolvan tanokat, amelyek szociális érzéküket fejlesztették. Ha sikerül foglalkoztatni a háboru befejeztével a felszabadult munkások zömét, elháríthatjuk a munkásbajokat s akkor sorra kerül még a többi iparágak és főleg a Szeged város szempontjából fontos textilipar fejlesztésének kérdése is. amivel' azonban majd csak később lehet behatóbban foglalkozniBruller Gyula. A Szegedi Takarék- és Hite! Részvénytársaság (Vár-u. 7. I. emelet, főposta mellett) SZEGED-CSONGRÁDI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYT ÉS ELŐVÉTELI JOGOT vesz és elad előnyös áron. Kölcsönöket folyósif ketaij feltételesei ingatlanodra éS értékpapírodra a legújabb tavaszi férfi és fiu J^H „^jri, a 1 öltönyök, felöltők és raglánok /Y|egerkeztek flbong. m|há| ütőim) ruhaáruházába, Széchenyitér