Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-05 / 82. szám

SfWfiSJöiJ, 1917. (április S. MAfAGYARORSZÁG 5 voltra, ha a két intézményt nem tekintette voi.au ugyanannak. Különben is felesleges a sörbevásárlási központ és a Depcrsitenbank kötései között különbséget tenni, mert hiszen csak arról van szó. hogy ezek a szabadkézbőt való vásárlások árdrágítást célból történtek-e? A bíróság bizonyosságot szerzett arról, hogy a vásárlások tényleg ebből a célból történtek, i)r. Kranz védekezésében azt állítja, >f;ogv ő csak fedezni akarta magát, ihogy a hadügyminisztériummal létesített második kötést teljesíthesse. Ez nem igaz. Ennek ellentmond Jarzebevki osztályfőnök vallomása. a szerződés megkötése s a szabadkézből való bevásárlások dátumai. Az sem igaz, amit a védelem állit, hogy a vád tisztára csak Jarzebecki osztályfőnök emlékezeten alapszik. Ellenkezőleg, okiratok alapján megáijapilotta a bíróság, hogy a szabadkézből való bevásárlások néni a hadsereg céljaira történtek, hogy dr. Kranznak tudomása volt a magánbevásárlásokról és hogy helyeselte azokat. Ezt bizonyítja az a körülmény is. hogy Perlberger vádlottat, aki sört akart tök vásárolni, dr. Ereundhoz utasította, ihogy vele tárgyaljon. Azok az árak. amelyeket dr- Kranz a söreladásnál követelt, hallatlanul magasaknak mondhatók, mert a különbség a sör bevásárlási és eladási ára között átlag 20 korona volt hektoliteremkint. í.eíj-etséges, hogy dr. Kranz nem befolyásolta közvetlenül az árak megállapítását, de ez mellékes. A fontos csak az. hogy ö betolta bankját a termelés és a fogyasztás közé és ezzel a sör árát rendkívül megdrágította. Mindenesetre megakadályozta azt, hogy a sör a sörgyártól közvetlenül a vendéglőshöz jusson, ami közgazdasági .szempontból a legnagyobb mértékben káros. Az árdrágitás tényálladéka, amit a vádirat joggal nevez lánckereskedelemnek, legjobban Rubel kereskedő eljárásából deriil ki. aki a sört viszonteiárusitókiTak adta el. akik aztán ismét tovább adták. Az itélet kihirdetése után Höpler államügyész indítványozta dr. Kranz azonnali letartóztatását, mert tekintettel vagyonára és hatalmas összeköttetéseire, könnyen megszökhet. Dr. Benedilrt védő kijelentette, hogy Kranz nevében félmillió koronát ajánl föl arra az esetre, iha a bíróság nem rendeli el letartóztatását. A biróság rövid tanácskozás után kihirdette, hogy hozzájárul az ügyész indítványához. A biróság elfogató parancsot adott ki dr. Kranz ellen azzal, hogy az elfogató parancsot nem fogják; végrehajtani, ha Kranz egy millió korona óvadékot tesz leDélután fél 2 órakor megjelent a törvényszéken dr. Benedikt védő és osztrák ihadikölcsönkötvényekben letette az egy millió korona kauciót. Szegedi—Csongrádi takarékpénztár uj részvényei előnyös árfolyamon kaphatók: May R. Miksa bank- és váitóüzietében Szeged. S

J. M BHHí£ takaríthat meg havonta a • II nnnnv világítási számláján, ha a III |||||||# | világhirUfélwatsOSRAM lile HUH # I izzókörtékkel világit Ki(Hifii SOMB UH HlIHIfll világítási vállalatánál a •i •• P" mm• B1™ • sjegeden. — Telefon 1C5. Az összes népfölkelésre kötelezettek ujabb összeírása és pótszemléje. — A főimentettek jogcímének igazolása. — Az alkalmasnak talált népfölkelök Bevonulása. — (fiáját tudósítónktól.) A hivatal® lap szerdai száma közli a. honvédelmi mkusztet karerndeletét az 1867-1871. és 1SS3—1867. évi születés ü törlendőnek: vagy mindennemű népfölkelési szolgálatea alkalmatlannak nyilvánitott és eddig a szemlén való megjelenés alól fölmentett összes népfelkelésre kötelezettek ujaibb összeírásáról, pótszemléjéről és behívásáról. A népfölkelésre kötelezettek összeírása. Az 1867. évtől 1871. évig (bezárólag térj© dő Időben született összes mépfölkélésre kötelezettek, akik .jelenleg a közösi hadseregben, hadáten gerésxetnél, honvédségnél (népfölkelésnél) vagy csendőrségnél nem szolgálnak — tekintet nélkül arra, hogy a sorozáskor vagy a szemlén alkalmatlanoknak taliíItattak. vagy alkalmasságuk folytán bevonultak és (később a tényleges szolgálatból alkalmatlanságuk miatt elbocsáttattak, valamint, -tekintet nélkül arra, vájjon az illető egyének magyal- illetőleg osztrák állam polgárok, boszmia-1 lereegovimai tartományi illetőségiieik-e, vagy olyanok, akik magukat Idegen, állampolgárnak vall ják, de ezt dktmányilag igazolni nem képesek; 2. nemkülönben a fent emiitett születési évfolyamokhoz tartozó és a népfölkelési tényleges szolgálat alól. akár meghatározott, akár bizonytalan időre felmentett vagy a népfölkelési bemvitató szemlén való megjelenés alól foglalkozásuk vagy fogyatkozásuk alapján eddig felmentett összes népfölkelére kötelezettek; valamint — jogcímük igazolása végett — a fentemiitett születési évfolyamokba tartozó összes fölmentett (népfölkelésre kötelezettek, tehát a felmentett 'katonai rangjukat meg nem tartott volt tisztek is; 8. mindazon. 1865—1899. évi születésit népfölkelésre kötelezették:; lakik az eddig elrendelt népfelkelés! bemutató vagy utóbemutató szemlén, illetőleg pótszemlén megjelenni tartoztak, de ebbeli kötelezettségüknek eleget nem tettek; 4. azon 1898—1867. évi születési! egyének, akik a sorozó, vegyes vagy katonai felülvizsgáló bizottság által annak idején törlendőnek, illetőleg mindennemű népfölkelési szolgálatra alkalmatlannak osztály ozt attak és ezt az utóbbibi körülményt az eddigi pótszemlék alkalmával mentesítő igazolvánnyal igazolták és ennek következtében a szemlén való megjelenés kötelezettsége alól ezideig fel voltaik mentve, haladéktalanul feikivandók, hogy összeírásuk végett a tartózkodási hely községi elöljáróságánál jelentkezzenek és & kezeik között levő népfölkelési igazolvány! la ipot, vagy akik tényleg szolgáltak és elszakad,ságoltattak. vagy felülvizsgálat utján elbocsáttattak, illetőleg akik a népfölkelési fegyveres szolgálat- alól felmentettek, az ezen körülményt igazoló iratot magukkal hozzák. A vasutaknál (a közúti vasutak kivételével) és hajózási vállalatoknál, valamint a vasutak és hajózási vállalatok (üzemeinél alkalmazott néptől/kelésre kötelezettek, valamint a szénbányák és magyar állami vasgyáraik ázom alkalmazottai, akiknek munkahelye az összeírást végző községtől (várostól1) távol fekszik, nem tartoznak az összeírásra személyesen jelentkezni. Ezeknek az összeírásáról ta rendelet; máskép intézkedik. Sem az összeírásra, sem ,pedig a szemlére nem tartoznak jelentkezni: a tartalékos, a szolgálaton kívüli' viszonyban levő és a nyugdíjas katonai havidíjasok, amennyiben /katonai rangjukat megtartották. A népfelkelésre kötelezettek összeírását legkésőbb 1917. április 20-ig be kell fejezni. Bemutató és utóbemutató szemle. A népfölkelési bemutató ipétszeinlén — a rendeletiben meghatározott eseteket kivéve — mindenkilnek meg kell jelenni. Nem tartoznak jelentkezni: a) a nyilvánvalóan alkalmatlanok: b) az elmebetegek; e) akik már valamely előző szemlén alkalmasnak találtattak ós .a népfölkelési tényleges szolgálat alól mór eddig névszerint fölmentve vannak; d) akiket katonai vagy vegyes felülvizsgálat utján mindennemű népfölkelési szolgálatra laikalmatlaamaík nyilvánítottak és 1916. november 30-ika után bocsátottak el. A1 népfölkelési bemutató szemléket május 2-ikától 25-éig terjedő időben tartják meg, A szemlékről igazoltan elmaradottakat a külön rendelettel (Szervezendő szemlebizottságok vizsgálják meg. A bevonulás határideje. A népfölkelési bemutató szemlén népföé Ikelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak talált 189Ö—1872. évi születésű és annak idején: törlendőnek vagy mindennemű népfölkelési (Szólgálatra alkalmatlannak nyilvánított, valamit az 1871—1869. évi születésű magyar, illetőleg osztrák állampolgár népfölkelésre kötelezeteiknek 1917. junius lórikén, az 1868. és 1867. évi születésű népfelkelésre kötelezetteknek junius 28-án kell bevonulniolk. A felmentések ellenőrzése, Teljes nélkülözhetetlenség esetén és a rendeletben felsorolt közérdekből felmentést lehet kérni a jövőben is. A felmentés jogcimét újból igazolni kell. A közszolgálatban alkalmazottak, valamint az önálló mezőgazdák, föld- ós szőlőbirtokosok és azok alkalmazottai, akik. összeírás végett ugyancsak jelentkezni tartoznak, jogcímük fennállását csupán a népfölkelési igazolvány* lapjuk hátlapjára vezetett záradékolással tartoznak" igazolni. Akiknek fölmentési jogcímük megszűnt, azonnal bevonulni tartoznak;. « A szenátus határozatának hatása Németországban. Berlin, április 4. A német nép a tőle megszokott nyugalommal fogadja az Amerikából érkező háborús híreket. A hangulat mindazonáltal komoly. Az a közfelfogás, hogy Amerika most- a leggazdagabb ország a világon és az ő támogatása nagyon meghosszabbíthatja az antant-államok gazdasági ellenállóképessé/gót. Ezenfelül, az amerikai flotta az ellenséges flottákkal szövetkezve hathatósabban szállhat szembe a német tengeralattjáró naszádokkal, sőt. csapatokat is szállíthat az európai harctérre. Igaz ugyan hogy kezdetben csak kisszámú önkéntes sereget toborozhat, de bizonyosidő alatt nagy csapatokat is lka tud .állítana. Végiül sokat számait az az erkölcsi hatás, amelyet Amerikának az antanthoz való .csatlakozása előidézhet. Ellenségeink ennek következtében ínég tovább ki fognak tartani és ez a körülmény meg fogja nehezíteni a békekötést. Mégis mindenki (biztos abban, hogy a központi hatalmiak, amelyek eddig minden ellenségükkel elbántak, helytállanak majd az uj helyzettel is. Berlini amerikai körökben azt hiszik, hogy a német nép nagyrésze túlságosan lekiesinyli Amerika jelentőségét a báréru szempontjából, holott, egy százmilliós nép igen hatalmas ellenfél, még ha csak ias-vam tudja is erejlót kifejteni.