Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-28 / 101. szám

Szöged, 1917. április 28. DELMAGYARORSZÁG 7 SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo , MŰSOR: Előadások kezdete negyódnyolekor. SZOMBAT: 50% felemelt hely árakkal. Már­kus és Odry v. f. Kmnéliás hölgy. Szín­mű. VASÁRNAP D. U.: Piros bugyelláris. Nép­színmű. ÍESTE: A gólem, Bérletszünetben. Rosmersholm. Márkus Etnilia és Odry Árpád vendégszereplése. A darab vége felé azt mondja Rosiner a lezüllött Brendelnek: „Ön szegényebben megy •al innen, mint ahogyan ide jött." Mi és velünk .•együtt bizonyára igen sokan azok közül, akik ma teljesen megtöltötték a színház nézőterét, az előadás után azt mondottuk, hogy gazda­gabban hagytuk el a színházat, mint ahogyan ma bele mentünk. Igazi iró igazi darabját láttuk és hallottuk, egy oly szinpadi müvet, -amelyben a szerelem nem erotikái megnyilat­kozásokban nyilvánul, amelyben nem a v.é'r lázongó forradalmát tapasztalhatjuk, kisded csalásokat, a házi tűzhely piszkos féldöntését, 'Tiaiiem a szivek, az- elmék működését és gon­dolatokat hallhatunk üres szóificamok és pi­kón- megnyilatkozások helyett. Ibsen, a komor és rideg norvég jutott ma szóhoz >a szegedi színpadon, egyik legérdeke­sebb müvét: a Rosmersholm-ot hqzfák színre. Nem tartozik a divatos áramlatokhoz Ibsen kultiválása és mégis, mostanában a magyar színpadok Játékrendjén előfordul egy-egy Ibsen •diarak Mint jelenség, nincs hijjával az érde­kességnek. Egy látszik, a magyar színpadok is kezdik megérezni, hogy a .sok mézeskalács darab között szükség van kompaktabb müvek előadására is, hogy az unalomig favorizált és a mánák készült szinpadi cikkek között el­fér az olyan mű is, amelynek nemcsak ma. hanem holnap is van jelentősége. És műsorra kerül Rosmersholm, a magyar szinészeti mű­vészet két kiválóságának: Márkus ' Emíliának és Odry Árpádnak a közreműködésével. A két vendégművész három estén keresztül szerepel most egymásután színpadunkon. Meg kell Ír­nunk. liogy a résztvevősükkel szilire kerülő három danah közül a Rosmersholm előadásá­ra keltek el leghamarább az összes jegyek. Ez sem utolsó érdekességül jelenség és talán bizo­nyít valamit a közönség ízlése mellett és azt is. hogy még Ibsen kultiválása sem kerül itt áldozatba . . . Az előadás érdekességét növelte a kél ven­dégszin.iátszó szereplése. Egymástól merőben elütő hangszeren játszik a két színjátszó, rnás­má- az eszközük, az előadási- és játékmódjuk, csak a, tartalmaik egyforma: értékes művészet. Márkus Emilia is, Odry Árpád is más han­gon szóialtlatja meg Ibsent, de a lényegben egyek. Ibsenhez ragaszkodnak és azt is adják. Márkus Emilia sokat magasztalt művészete Ibsexi-darabbian iis érvényesül, csodás fényt sugároz, noha iskolája más ösvényre utalja. De értelme, sugárzó intelligenciája, színjátszó talentuma West Rebekában is jelentős mód jelentkezik és gazdag eszközeivel, pompázó színeivel lenyűgözi a nézőt és sok-sok gyö­nyörűségnek teszi részesévé, Odry Árpád Ros­niere magán viseli egy gondolkozó művész minden kiválóságát. Motiváltan csinál • min­dent, anélkül azonban,' hogy a motiválás szán­déka kiütköznék az ábrázolásából. Némely je­lenetben erős, izgatott liangot használ, jóllehet Bosiner csöndes, meditáló lélek, akit semmi seui hoz ka a sodrából. Odry Árpád azonban, hihetőleg abból a hitből kiindulva, liogy Ibsen alakjai majdnem kivétel nélkül testi, vagy lelki betegek, nem-aszténiásnak mutatja Ros­mert és igy motiválva van nála az erősebb felindulás, az ideges állapot által előidézett lármásabb] indulatosabb hang. íme a gondol­gozó sziliész megnyilatkozása! Ám nemcsak a. gondolatai grandiózusak ennek a színésznek, •hanem színjátszásának eszközei is, módja is és tartalma is. Távol áll tőle minden szónak külön-külön való megjátszása, vagy aláhúzása, a szavak jelentőségét azzal adja.meg, ahogyan mondja és az érzéseket ugy tünteti föl. ahogy azek a különféle szituációkból kialakulhatnak. Széles, mindent átfogó skálája mesterien bon­takozott ki az alak megszól altatásában és nem volt egy hangja, mozdulata., tekintete, ami. helyén ne lett volna. Művészet volt, amit nyújtott és a közönség a gyönyörűségtől el­telve szemlélte a való életet mutató színjátszá­sának tiszta fordulatait és lelkesen, föllelke­sítve tapsolta -Márkus Emiliáival együtt és újra meg újra a kárpit elé szólította. A mi színjátszóink is derekas munkát vé­geztek, noha nekik nem jutott elegendő-idő az elmélyedésre, az elkészülésre. Almúsy Endre, in in t Mortensgard, Ungvári Miklós, mint Kroll Szilágyi Aladár, mint Brend-el és Vccsey IIo­Szombaton és vasárnap április 27-én, 28-án és 29-én A világtörténelem legiz­galmasabb regénye filmen. NAPOLEON élete és halála. Történelmi dráma 5 részben. H leahafaHnasabli fömeoielenefeh! Szombaton külön deák­előadások is lesznek. a a Előadások délután pont 5, fél 7 és fél 9 órakor, vasárnap délután 2 órától kezdve. Jegyek délután 3 órától, vaárnap délután fél 2 órától kezdve előre válthatók. Helyárak: Zsölve 120, I. hely 1.—, II, hely —-80, III. —.50 fillér na, mint Helsethíió -voltak részesei az ered­ményes együttesnek. Szép szinházi est volt a mai, amelyen érezhettük a kultúra tiszta, por­mentes levegőjét és egy kivételes tehetségű, nagy iró termékenyítő szellemét, ami mind­inkább utat talál a közönség érzületéhez. A német lapok az annexió mellett. Berlin, április 27. A berlini lapok leg­nagyobb része behatóan foglalkozik a bécsi Fremdenblatt cikkével, amely a szociál­demokratáknak arra a felszólítására adott feléletet, hogy a kormány jelentse ki le-­mondását az annexiós tervekről. E lapok szerint a monarchia külügyi kormánya ta­lán kissé tulságQsian nagy előzékenységet tanusitott a szociáldemokratákkal szemben. A legtöbb berlini lapnak az a véleménye, hogy ha Magyarországnak és Ausztriának vian jogos oka arra, hogy lemondjon Orosz­országgal szemben az antiexióról, a helyzet e kérdésben Németországra nézve mégis kissé más. Bizonyos oldalról viszont rámu­tatnak arra, hogy ha Németország a kele­ten le is mondana határainaik kiterjesztésé­ről, nyugaton erről szó sem lehet. Tüntetés Amerika ellen — Pétervárott. Lugatio, április 27. A Corriera della Será pétervári jelentése beismeri, hogy Lenin állandóan igen erős agitációt fejt ki, bár ezt a kormány sajtója teljesen elhall­gatja. Nyilvános beszédeket intéz a néphez, a legdi'ihösebb osztály-harcot hirdeti, ami­nek már látni is hatását a munkásság ma- _ gatartásában. Egy kis csoport forradalmár az amerikai nagykövetség elé vonult és ellenséges tüntetést rendezett. Katonák ker­gették szét a tüntetőket. Az oroszok döntő offenzívát kezdenek ? Genf, április 27. A Tem^s a mostani offenzíva fontosságáról irva megjegyzi, hogy az esetben, ha a csata az antant győ­zelmével végződik, a szövetségesek fogják a békefeltételeket diktálni. Minden attól a rettenetes csatától függ, ameily Artois és. Champagne közt folyik. A Temps cikkíró­jának a helyzetbe vetett reményét nagyon gyengíti az angol offenzíva bukása s Lac­roix tábornok, aki ugyancsak a Temps-ba irt cikket a hadihelyzetről, nem annyira bizakodó. A tábornok az olaszoktól és az' oroszoktól vár segitséget és igy ir: — Reméljük, ihogy Ikzel van az az idő, amikor összes erőink kivétel nélkül általá­nos offenzívát kezdenek. Lehetetlen hely­zet, hogy az egységes front eszméje még nincs megvalósítva. Bizunk Olaszországban és hiszünk Alexejev fővezérnek, aki Nivel­lenek megígérte, hogy csakhamar döntő of­fenzívát kezd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom