Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-25 / 98. szám

Saeged, 1B17. április 05 DMiMAG Y ARORSZ ÁG S Pünkösd hétfőjén gyermekbemutató lesz Felsőtanyán. — A Stefánia-Szövetség értekezlete. — (Saját tudósítónktól,) A szegedi StefániaSzövetség ,kedden délután öt óraikor értekezletet itartott a városháza tanácstermében. Az értekezleten dr. Szalay József főkapitány elnökölt, aki megnyitó beszédében kimerítően ismertette a szövetség működését és közelebbi munkaprogramját. Javasolta, hogy pünkösd hétfőjén Fel sőt anyán — a fényesen bevált alsótanyai gyermekbemutató mintájára —- csecsemő-bemutatót rendezzenek. Jelentette, hogy az .Országos Stefánia-Szövetség nagy örömmel vette tudomásul ,a szegedi szövetségnek ezt a kezdeményezését. Az értekezlet az elnök javaslatát elfogadta és elhatározta, hogy a csecsemő-bemutató részéire társadalmi gyűjtést indít. Az elnök ezután fejtegette a 'hivatásos csecsemővédő intézmény szervezésének fontosságát és előadta- hogy a társadalom gondozói szerepe mellett szűkség van szakszerűen képzett és felelősségre vonható csecsemővédőkre. Hivatkozott arra. hogy legutóbb Szegeden is tartottak ilyen nővédői tanfolyamot, amelynek résztvevői vizsgát tettek- A védőnők alkalmazásával hasonló fontosságú a szülésznői állások szaporítása, főként a külterületen. A szülésznőknek jobb javadalmazás: kell adni, hogy hivatásuknak teljes odaadással és lelkiismeretesen megfeleljenek. Nagyfontosságú 'kijelentést tett dr. Szalay a csecsemők és gyermekek tejellátásáról. A május elsején kezdődő mép- és ái'atszámlálá's alkalmával a tejelő teheneket külön fogják összeirni, hogy egy-egy családnak mennyi tejre van szüksége. Legelső sorban d csecsemők és 10—12 éves korig a gyermekek részére biztosítják a szükséges tejmennyiséget, azután következnek azok a felnőttek, akik tisztiorvosi utalványra kapnak tejet. Indítványozza- forduljon a szövetség felirattal a kormányhoz, amelyben 4000 korona kiutalását kérje a szegedi csecsemők tejellátására. Elismeréssel szól az elnök a szegedi jótékony egyesületek áldozatkészségéről a mellyel a csecsemővédelmi akciót nagy sí- | kerrel támogatták. Az 'értekezlet az egyesületeknek hálás köszönetét fejezte ki. Az elnöki előterjesztéshez elsőnek dr. Wolff 'Ferenc tiszti főorvos szólott hozzá. A maga részéről is köszönetet mond dr. Szalay József elnöknek a szövetség ügyeinek buzgó vezetéseért, továbbá dr- Turcsányi Imre igazgató-főorvosnak és dr. Pártos Zoltánnak, aki az alsótanyai gyermekbemutató eszméjét fölvetette. Bejelenti, hogv az áJlam a vizsgázott csecsemő védőket a itiszti orvosok mellé osztja be. A közelebhi védhimlőoltásoknál már a csecsemővédők fognak segédkezni. Dr. Turcsányi Imre: A társadalom ne csüggedjen el, llia működésében még most akadályokkal találkozik. Reméli, hogy a viszonyok a jövőben javulni fognak. Tudomása szerint a kormány az ..anyák tízparancsolatát" az összes nemzetiségi nyelvekre lefordíttatja és a vasúti állomásokon kifiiggeszteti. Egyelőre egy éven belül 300 csecsernővédőt alkalmaz az országban az állam. Bejelenti, hogy szegedi anyák részére havonta 3000 korona állami támogatás jut csecsemőgondozásra. Beszámol a szegedi csecsemőgondozó-intézet működéséről. A munkaközvetítő épületében elhelyezett csecsemőgondozó-intézetet igen sokan keresik fel- A .csecsemők itt nemcsak gyógykezelésben részesülnek, hanem tápszer- és tejutalványt is kapnak. A csecsemőgondoző-intézetben hétfőn, szerdán és pénteken vannak rendelőórák. Szükségesnek tartja, hogy az áldásos intézmény működéséről a tisztiorvosok, ia nagyközönség a sajtó utján tájékoztassanak, Dr. Szántó József, a szegedi munkásbiztositó /főorvosa, bejelenti, hogy a munkásbiztosító pénztár a csecsemőgondozó-intézet céljaira anyagi hozzájárulást <szav>az meg. Dr. Pálfy József indítványozza, hogy főként a védőnői állások szaporítására a szövetség nem négy, hanem hatezer korona állami szubvenciót kérjen. Az értekezlet igy határozott. Dr. Turcsányi Imrédé arra vonatkozólag kér felvilágosítást, hogy a tisztiorvosok mellé beosztott védőnők működési körét miként lehetne beleilleszteni a társadalmi csecsemővédelmi akció keretébe. Az értekezlet -a fontos kérdésnek módozatait később álla, pitja meg. <nam><aai«aii*iaai«aiaiia*Ba«a9aa*»aiaaanaaiaia(aaft A Délmagyarf>rs*ég telefonjai Szerkesztőség 305. kiadóhivatal 81. HÍREK osoo ivánkovits Sándor temetése. (Saját tudósítónktól.) Kedden délután 4 órakor temették a Tisza (Lajos-körűt 33. számú gyász/házból a tragikus körülmények között váratlanul elhunyt dr. Ivánhovits Sándort. A temetésen, impozánsan nyilvánult meg a társadalom részvéte a város egykori, -nagyérdemű főügyésze iránt. A gyászba* előtti tér és szóles útvonal feketólett az emberektől. Megjelent a végtisztességan Kállait Albert v. b. ,t. t. nyugalmazott főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetésével a város tanácsa, dr. Rósa Izsó, országgyűlési képviselő, a törvényhatósági bizottság nagyon sok tagja, Tőrös Sándor pénzügyigazgató, a szegedi közélet éra társadalom még ©agyon rák vezető embere. A gyászszertartást Várhelyi József, prépost-kanonok végezte fényes papi segédlettel. Az elhunytat a belvárosi római kától ikius temetőben helyezték örök nyugalomra. A nemzeti munkapárt, amelynek a néhai főügyész hithű tagja volt, a ikövetkező lavaíet intézte az özvegyhez: 1 Nagyságos Asszonyunk! A szegedi -nemzeti munkapárt mélységes részvétét fejezzük ki kedves férje váratlan elhalálozása alkalmától. Ö volt a puritán állampolgár mintaképe! Éles eszű, hatalmas képzettségű jogász, aki városunk ügyeit és a közigazgatás rendjét ékesszólással óm eredményesen megvédelmezte mindig a legnehezebb körülmények közt is. Nagyságotok méltán siratják a legjobb férjnek és családapának, a rokonság koronájának kidültét: de mi, az ő politikai barátjai őszintén fájlaljuk pártunk végrehajtó bizottsága elnökének, a /politikai elvszilárdság kipróbált bajnokának, az önzetlen közéleti férfiúnak elhunytát : . . Engedjen a kegyes Ég fájdalmukra vigasztalást és enyhítse 'bánatukat annak a tudata, hogy városunk közönsége rétztvaw abban. Mély tisztelettel Szegeden, 1917. április Tömörkény látván * Irta: Jászai Mari. „Ne nfa», »e néas hát vágyaid távolába Egtsí világ nem a ml birtokunk." Csak ezzel az égi akkorddal merem megérinteni Tömörkényt, Nekem magamnak nincs szavam elég gyöngéd, nincs hangom elég 'harmonikus, amivel meg ne karcolnám az ö végtelenül finom művészetét. Egy virágzó almafa: úgyse, hogy ez már csak gyönyörű? De lehet-e annak a szépségét' irni, vagy aizt, hogy az miért olyan szép? Ilyen nekem Tömörkény. Mint egy tetőtőltalpig virágjában pompázó gyümölcsfa. Gyümölcsfát mondok, mert nevető virágai mögött nemes gyümölcs érik. Amint könyvében olvasgatok, le-leeresztem azt két kezem közt az ölembe és felütöm a fejemet, mert eleven szellő csapja meg belőle az arcomat. Kézen fog és szellő-járta rétekre vezet. Végtelen nyugalommal tölti meg a lel* Ezt a levelet, amely ragyog Tömörkény megértéséről és szeretetétől, 1902 február 15-én irta Jászai Mari Balla Jenőhöz, a Délmagyarország munkatársához. kemet, mint a csillagos ég nézése, aztán ilyen formákat gondol megpihenő lelkem:.-Szegény emberek, hogy törtetünk a boldogság után, véren, becsületen és boldogságon keresztül gázolva és nem tanulunk a bölcsektől, ha még oly közel vannak is hozzánk, ha közöt* tűnik élnek is, ha eleven példájukkal, lia eleven szavukkal tanítanak is bennünket a boldogságra, mint ime Tömörkény! (Mert ő ugy is él, ahogy beszél.) Miért neon járunk ő hozzás iskolába? Miért nem visszük nehéz küzdel mekben (oh, undok marakodásnak is nevezhetném!) megszakgatott vérző sziveinket ez elé a szolid bölcs elé, azt mondván: íme Urain, mivé tett az élet, fogj -kézen és vezess el a te világodba, ahol a boldogság lakik, mert azok a lakó:., akik kevéssel beérik. Mert ncm-ö az a legtóldogebb ember, aki a legkevesebbel beéri? Gyerünk Tömörkényihez, ő megtanít bennünket a gazdagságra is! Vagy nem gazdag-é az, aki még másnak is adhat? Az ő „főző"embere, aki a Tisza ágyának a kövei "közt, a tarisznyájától elővett liárom burgonyájából és egy fél hagymából főzi meg a reggelijét, nézzük csak, hogy milyen gazdag. Mert ime, meghágy a bögréje fenékén egy kicsit a „szagára" odaodalgott rongyos porontynak és elégedetten szemléli, amint az azt kanalazza. Meghiszem azt, hogy elégedetten! Vagy nem érez-é az a jótitevő egy fenséges kielégülést? Nem érzi-é, hogy abhan a pillanatban, amikor enni a-dott az éhezőnek, a Gondviselése lett neki? És gazdag az ő népének a lelke ős. öntudatosan nyugodt, öntudatlanul lovagias. Türelmes a hősiességig. Humorában szellemes és igazságos, szerencsétlenségében méltóságos. Ha nem ilyen az ő népe valósággal, hanem csak ő látja ilyennek határtalan szeretetével, akkor Tömörkény a mi népünk Sophoclese, akinek egyetlen hibája — kritikusai szemében — szintén csak az, hogy olyanodul állította a maga (kora elé az emíberelt, amilyeneknek „lenniök kellett volna." Tömörkény is csak a szépet látja meg az ő forrón szeretett véreiben. És addig-addig fogja jó| nak festeni őket, addig-addig fogja felxnal gasztakri őket, mig végre megértik, hogy hú-