Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-25 / 98. szám

4 DKLMAGYARORSZAG Szeged, 1817. április 08. A temetés és részvét. Dr. Somogyi Sailvesater .poigíftittstw érakor értesült Tömörkény haláléról. Azonnal rendkívüli ülésre hívta. egybe a tanácsot, a mely fél ,1.1 órakor már teljes -számban együtt volt. — Azért fcjhri&m üstMe a1 rendkivül! tanácsülést, — mondta a polgár mester mert értesülésem szerint Tömörkény István, a Somogyi-könyvtár igazgatója/ az országos nevű iró finegihalt. Szeged legnagyobb fia volt, akinek háre-nav® Imessze túlhaladta a páros haááTÍat és a városnak vele szemben -kötelességei vannak. , | Esjntáu dr. Gaat Endre előterjesztésére a •tanács a Jcövetíkező határozatot hozta1: Miután Tömörkény Jutván működésének ^színhelye a kultúrpalota volt, :a tanács a kultúrpalota előcsarnokát jelöli ki a' ravatalozás sritóheslyéüT. A város .saját halottjának tekinti s gondoskadifc el temetéséről, a vár eriházára és a .kultúrpalotára .fölhúzzák a gyászloíbogót, a temetés Ideje .alatt a- városháza harangja fog kongani, a város koszorút helyez a ravatalára, gyászjfetentést ad 'kit -a tanács rúsavétiratol intéz a gyászoló esáláldlhoa s testületileg is kifejezi részvétét s testületileg vesz részt a temetésen., ezenkivül gondoskodik dijsasirhely kijelöléséről. A temetési szertartást Várhelyi Józlsef (préipost-ik'anenoík (fogja végezni yiégy lelkésszel és a (halott fölött a Dugonics-társaság megbízásából dr. fiatánm Amin, a tanács megibizáisálból Atóíja iFeerno mond beszédet, A tanács hatáioaata értelmében Tömöré I kény Istvánt úsdltörtöiköu délután négy órakor temetik a kultúrpalotáiból. !A temetést a város -rendezd. A gyászszertartáson testületileg megjelennek a Dugonics-társaság tagjai, a-melynek az elhunyt ffőHitkára .volt, a Szegedi -ujságirÓkar, továbbá a íővároisEés vidéki irodaimii társaságok /küldöttségei. Tömörkényt a Petőfi-Társaság ínég Jhosszu „évekkel -ezelőtt beválasztotta (tágjai sorába. .A temetésen a város (hatóságának tagjai /is megjelennek teljés számiban, dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetésévelTömörkény István holttestét kedden este S órakor a lakásról a kultúrpalotába .szállították, ahol fö]ravatalozták. Tömörkény István élete, müvei és pályafutása. Tömörkény István 1806 december 23-án született Ceglédem, .ahol édesanyja átutaüób»n volt. A vasúti kocsiban lepte meg a gólya innen ered a következő derűs mondása: — Ott születtem, ahol sohasem voltam. Családi nevén Steingassner Istvánnak liivtak. Atyja makói vendéglős volt ,itt végezte el a négy gimnáziumot. .Ezután Szegedre költöztek, ahol atyja a „Hétválasztó" vendéglő tulajdonosa. lett, ő maga .pedig beállott Kovács Albert gyógyszertárába gyakornoknak. Kovács Albert egyike volt a legkedvesebb közéleti embereknek; az ő patikája szinte tengelye volt .az akkori szegedi élet-, ttak. Nem volt -nap, hogy legalább a fél város meg ne fordult volna nála. Valószínűleg! ez a színes, mozgalmas élet adott elhatározó^ tekést a kis Steingassner Istvánnak az iro-^ •dálmi irályára. Az alig 18 éves fiatalember1884-ben beküldte a „Szegedi Hiradó"-lhoz-* legelső tárcáját „Sugáruti séták" címmel. A tárca, melyet később folytatott. Tömörkény István névvel jelent meg; ezt a nevet választotta később nevéül is. Nebány héten keresztül küldözgette szorgalmasan a tárcákat a „Szegedi Hiradé"-nak, amelynek szerkesztője, Nagy Sándor csakhamar figyelmes lett a friss, eleven és eredeti Írásokra. Végül is szerkesztői üzenetben fölhívta a szerzőt, hogy jelentkezzék nála. Steingassner István meg is jelent a szerkesztőségben és Nagy Sándor nyoml a®. leszerződtette a Szegedi '-Híradóhoz munkatársnak. Ettől kezdve nem szerepelt többet családi nevén; végleg Tömörkény István maradt. Nemsokkal ezután megindult a „Szegedi Napló", amelynek szerkesztője, Engedi Lukács (később államtitkár) -szerződtette. Tömörkény István törvényszéki és rendőri riporter lett. Szerkesztői mindig nagyon szerették; a legszürkébb hirt is teleszőtt-e áldottpoézisével. Első cikke Budapesten a Pesti Hírlapban, 1897-ben jelent mag. Ennek története a következő: /Schmittely József, a Pesti Hírlap szerkesztő je bizonyos ügyben leutazott. Szegedre. -Mint ez történni szokott, a fővárosi kollega tiszteletére a helyi sajtó munkásai összejöttek egy kávéházban. Mikor Tömörkény (bemutatkozott, Schmittely, akinek akkor már régen feltűntek Tömörkény Írásai, elővette gegyzetkönyvét és egyik lapjára fölirt egy mondatot,. Mikor aztán távozásra került a sor, Schmittely kivette jegyzőkönyvét és kitépte belőle a lapot, amelyre pár óra előtt, a bemutatkozáskor valamit fölirt. Átadta Tömörkénynek a lapot a rajta levő mondattal: „Minden Tömörkény-tárcáért 25 forintot fizetek." Ettől az időtől kezdve Tömörkény állandó tároairó-m unkatársa volt a Pesti Hirlapnak. Nemftk-n k+i ez-után a Pesti Naplóitól kapott ajánlatot, hogy legyen tárcaíró munkatársává. Tömörkény István ezt az ajánlatot is elfogadta. (Később, hogy Kenedyék kiváltak a Pesti Hírlaptól, az Az Újságba kezdett dolgozni Tömörkény, majd a ,„Magyarország"-ha irta tárcáit, ahova a legutolsó ideig minden vasárnap tárcákat irt. Az 1899-iki szeptemberi közgyűlés segédkönyvtárossá választotta Tömörkény Istvánt a Somogyi könyvtárba, majd 1904 február havában fíeisner János halála után könyvtár igazgatóvá választották. Igazgatói működése ideje alatt nagyon föllenditett-e a Somogyikönyvtárt, amelynek kiváló vezetéséért az országos fölügyelőség is mindenkor elismeréssel adózott neki. Tömörkény István novellái, rajzai és egyéb müvei könyv-alakban is megjelentek. Első könyve „Szegedi parasztok és egyéb urak" címmel 1893-ban jelent meg. Ezt követte a „Betyárlegendák" 1898-ban, majd ugyanebben az évben a „Jegenyék alatt" ciHiiü kötete. A „Vizén járók és kétkezi munkások" 1901-ben, a „Gerendás szobáfaól" 19Q4-b®« a „Förgeteg János mint közerő és más elbeszélések" 1905-ben, a JKülöuféle magyarok, meg egyéb népek" 1907-ben, „Napos tájak" 19Ü8-ban, „Ne engedjük a madarat . . . s más holmik" 1918-ben, ^Bazsarózsák" 1911-ben és az „Egyszerű emberek" -lMfiámn jelent meg. Több könyve több kiadást is megért, ezek közé tartozik az ,Egyszerű emberek" is. amely most jelent meg második kiadásban. 1814-ben irta meg a „Barlanglakok" cintü nagyhatású egyfelvonásosát, amely először a budapesti Nemzeti Színházban került szinr* és -innen bejárt minden vidéki színpadot. A „Barlanglakók"-at később Damó Oszkár mozifilmre is át dolgozta. Tömörkény István a Szegedi Híradótól vonult be katonának a 46-ik gyalogezredbe^, amellyel együtt -nemsokára Boszniába került. Katonai szolgálatának harmadik évében Bécsbe kei-ült. az -ezrede; innen tért vissza Szegedre. Katonaidejéről, de különösen boszniai élményeiről irta legszebb dolgait. Tömörkény -iiótársait és az újságírókat nagyon szerette. Ha valami konfliktus merült föl a helyi sajtó tagjai között, mindig az ő döntésére bízták a vitás ügyeket. Általában a puritán becsületesség, lelkiismeretesség és kötelesség-tudás jellemezte. Dolgait mindig alapos előkészítés után, személyes tapasztalatai alapján irta. Kereste a parasztokkal aa érintkezést és ezért igen gyakori vendége volt a korcsmáknak, ahol élénken beszélgetett későbbi elbeszélései hőseivel. Rövid tárcát úgyszólván sohasem irt; mindig az'f mondta: — Azért a pénzért, amit ezért kapók, meg kell dolgozni. Szeged irodalmi társaságának, a Dugonics-Társaságnak Tömörkény István főtitkára volt. A társaság matinéin több fölolvasást tartott. 1896-ban nősült; Kiss Pál vendéglős Emma nevű leányát vette, feleségül. Házassága és családi élete a lehető legboldogabb volt; két .gyermeke van: László és Erzsébet. László a műegyetem hallgatója; jelenleg mint géppuskás hadnagy az orosz fronton harcol és eddig már több kitüntetést szerzett. Erzsébet a fanit-ónőképzőt végezte. Kelier Ármin ^rSV5 Szeged, Széchenyi-tér 8. Telefon 363. irógépszalag-szénpapir (carbon) és használ Írógépek állandóan raktárén. Vidéki rendelé sek aznap intéztetnek el. Telefonhívásra azonnal jövök. világítási berendezéseke t megbízható és szaszeriik kivitelben jutá- E II H H fi nyosan készít: t IIII 7II 5 II M 11 világitálsi váliaO II Pl H lata KBcsey-u -t. • TELEFON: 105. sz. • kalap szalonjában bécsi bevásárló útjáról hozott legdivatosabb és ízléses kalap modellek kaphatók. II