Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-17 / 66. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 54.— K. egy hónapra .40 K. Egyes srámjjára IO fillér. Kiadóhivatal: • SZEGED, KÁRÁSZ-IITCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal felefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, 66. szám. Szombat, március 17. r ara i* t i k Az onrsz forradalom eseményei lavina­szerűen dü,bö rögnek felénk. Szélességében, mélységében fokozódó.'erővelTéri föl és a ' forradalmi .mozgalom már a cár trónjáig is fölért. Állítólag a cár már le is mondott, mielőtt megfosztották volna hatalmától, á melyet nem a nép javára, hanem elnyomá­sára használt föl. A cár iomandásámak hirc növelte azt a bizakodást, amelyet a külföld az orosz forradalomhoz fiiz a béke ügyére nézve. Bármint, legyen is. az orosímiép meg­mozdulása föltétlenül kedvező tünet a köz­ponti hatalmak szempontjából. Még abban az esetben is, ha hitelt lehet adni annaik a jelentésnek, hogv a forradalmai Anglia szí­totta, hogy á békére hajló cárt és kormányát — forradalom árán is — a háború erélyes folytatására kényszerítse: vetek., ha lelhet és ellenük, ha kell. H Anglia, mint köztudomásu.' nem válo­gatos. az eszközeiben, főként, ha más népek föláldozásával remélheti oéilijainak megvaló­sulását és igy valószínű, hogy Bachanan, a pétervári angol nagykövet keze i!s közre­működött a forradalom elöidezésébén. De hogy Anglia nem ezt a íorradsllimat akarta, amelyről a Pátervárról érkező . jelentések számot adnak, az bizonyos. Anglia igen szo­rult helyzetben lehet, ha már a forradalom tüzével is játszani kénytelen, amelynek - gyújtását, pusztítását, elementáris kitöréseit szabályozni nem lehet. Ugy látszik, hogy a forradalom perzselő ereje nern olyan irány­ban érezteti hatását, amint az Anglia — ha valóban része volt a forradalom föllángolá­sában— várta volna. Anglia olyan, eszközöket akart volna felhasználni, mint Görögországban a görög királlyal szemben, ahol támogatta Venize­losz ,forradalmi mozgalmát, hogv a görög népet a békés hajlandóságú Konstantintól el­tántorítsa és a saját hadicéljainak megnyer­je. Ennek meg van a 'valószínűsége. Ám An­glia — mostani fenyegetett helyzetében — megfeledkezett arról, hogy Oroszországban a forradalom kráterjét megnyitni katasztró­fával járhat, mert a nép elfojtott keserűsé­gének és elégedetlenségének lávája maga alá temetheti az. egész cári hatalmat és kor­mányrendszert. A jelek árra Vallanak, hogy a forradalmi kráter tüze nemcsak az autokrata uralom intézményeit, égeti Jel, hanem elpuszltiíja mindazokat, akik a béke ügyének lés az orosz nép ifelszabiaditásániak és állami iujjászüle­' tésének útjában állanak. Buchahant. az an­gol nagykövetet, Stürmer voilt miniszterel­nököt és Protopopov miniszterit állítólag '-meggyilkolták, noha Buohanant a közvéle­mény a háborús párthoz, Stiir,mert pedig a békepárthoz tartozónak tekintette, Ha tehát Angliának valóban része volt a forradalom előidézésében, hogy az orosz békepártot (megfélemlítse', végzetesen csaló­dott. Azt hitte,-hogy a forradalom meg lóg­ja szilárdítani a háborús párt uralmát és reménykedett abban, hogy a cári hatalom a nép forradalmi mozgalmát a háború eré­lyesebb folytatásával igyekszik maid el­nyomni. Oroszország ugyan nem egyszer kezdett 'háborút, hogy a belső forrongás tű­zést levezesse, de - Anglia nem számított arra, hogy a harmadéve harcban álló orosz nép a forradalom fegyverével, ha egyszer eröre kapott, nem a cári érdekeiket alkarja diadalra vitlni, hanem -a békének és a de­mokráciának ügyét. Azért bisszfik, hogy bármiként nézzük is a dolgok keletkezését, hatásában- és kö­BUDAPEST, március '16. A Magyar­ország-n'ak jeterafiik Kopenhágából: Az orosz forradalmi kormánynak a katonákhoz inté­zett prcikíaniációja igy hangzik: Katonák! Ti vagytok hivatva, hogy Oroszorlszágot megvédjétek. Mi kényte­lenek vagyunk éjjel-nappal dolgozni és emellett éhezünk. Az orosiz kormány és az árulóik, akik az országot eladják, há­borút kezdtek a nép megkérdezése nélkül és milliónyi embert szerencsétlenségbe döntöttek. Mi csak azt kívánjuk, hogy Oroszország sorsát ne az árulók és a tol­vaj miniszterek intézzék. Mi csak a szö­vetkéz menyeiben mégis közelebb fogja hoz­ni az emberiséget a békéhez. A forradalmi kormány semmiesetre sem cselekedhetik az általános néphangulat elleti,, amely föltétle­nül a békére vágyik. De egyébként is nem tudjuk elgondolni, hogy egy ország, amely­nek uralkodója lemondani kénytelen, ahol a minisztereket fogságba vetik és meggyilkol­ják, ahol a fegyveres erő részei megtagad­ják az engedelmességet és a forradalomhoz csatlakoznak, eredményesen folytathassa a háborút. A mi nézőpontunkból tehát az orosz forradalom mindenképen örvendetes jelen­ség. Ennyit bizonyára már most meg lehet állapítani annak a kockázata nélkül, hogy a forrongó fejlemények ezt a következteté­sünket megcáfolják. és sajtószabadságot, a szabad gyülekezési jogot és azt kívánjuk, hogy e szerencsét­len háfcorurtaík, amely az országot veszély­be döntötte, asszonyaitokat özvegygyé, gyermekeiteket árvákká tette, véget 'ves­setek, mert szabad Oroszországban aka­runk élni. Ne támadjatok ellenünk, csat­lakozzatok hozzánk és segítsetek a carlz­miis megsemmisítésében. Jertek ki az ut­cára és kiáltsátok velünk: „Le a háború­val!" Katonáik, segítsetek nekünk és mil­liónyi paraszt és munkás fog benneteket áldani és a kormány kénytelen lesz a vér­ontásnak véget vetni. Katonák! Mi hívunk benneteket. A forradalmi kormány helyzete válságos? BERLIN, március 16. A I.okalanzeiger jelenti Stockholmból: Az orosz forradalmi bizottság egyáltalán nem ura -a helyzetnek. A katonák magatartása egyáltalán bizony­talan. Azt hiszik, hogy a végrehajtó-bizott­ságot a legközelebbi napokban egy forra­dalmi kormány váltja föl, amely a radikális és a szocialista elemekre fog támaszkodni és el fogja söpörni a mostani kormányt. A nyugtalanság egyre inkább háborúellenes jellegiét kezd ölteni. STOCKHOLM, március 16. Az orosz határról jelentik, hogy Pétervárott a leg­nagyobb fosztogatások történnek. Az éh­ínség küszöbön, áll. Valamennyi jobboldali képviselőt letartóztatták. Általános elége­detlenséget kelt, hogy a forradalmi bizott­ság nem nyilatkozott, milyen magatartást tanúsít a háborúval szemben. Valótlan az a hir, hogy minden minisztert letartóztattak volna, mert például Protopopov a főhadi­szálláson tartózkodik. A moszkvai forradal­mi ellenzéik 9 pontban foglalta össze köve­teléseit. Ezekben a pontokban kijelentik, hogy két fronton folytat háborút az ország: külső és belső fronton. Majd igy folytatják: A háborút megnyerni nem lehet, inert a belső fronton az események fontasab­bah, mint a külsőn. Knoring tábornokot,'aki vonakodott tel­jesíteni a duma fölszólitását és házában *e­vofverrel védekezett, agyonlőtték és holt­testét' a folyóba dobták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom