Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-13 / 60. szám

8 Neveltesse az állam a tehet­séges gyermekeket. -— A szegedi Gyermektanulmányi Társaság értekezlete. — (Saját tudósítónkból.) A világháború ta­nulságai uj irányokait szabnak a jövő nemze­dék nevelésének kérdésében is. A jövőben a tehetségek szabad érvényesülésének nagyobb lehetőséget kell biztosítani, mert .a szellemi fejlődésben rejlik a nemzeit legyőzhetetlense­gének és boldogulásának legnagyobb biztosi­téka. A mostani közoktatásügyi rendszer mel­lett fsok kiváló tehetség kai]lódik el. tEgyre jobban tért hódit tehát az a gondolat, hogy a tehetségek nagyobb arányú felkarolására van szükség, ha azt akarjuk, hogy a jövő nemzedék nevelése a képességeknek és szelle­mi kiválóságoknak igazdagodását eredmé­nyezze. A Gyermektanulmányi Társaság szegd! fiókkörének vasárnap tartott értekezletén a jövő (pedagógiájának ezzel a különösen figye­lemreméltó problémával foglalkoztate. Az elő­adásoknak konklúziója az volt, hogy a kiváló tehetségű gyermekek neveltetéséről az állam­nak kell gondoskodnia, továbbá, hogy a tehet­ségét képzésére külön iskolákat kell felállí­tani. Az értekezletről az alábbi tudósításunk számol be: Az értekezletet dr. Turcsányi Imre fő­orvos nyitotta meg. Az első előadó Frank Antal, a lévai állami tanitóképző-intézet ta­nára volt, alki az iskolai nevelés aktivitásáról olvasta fel értekezését: (Minden háború kü­lönösebben figyelmeztet a. nevelés munkájá­nak rendkívüli fontosságára. A nevelési ak­tivitás, a munkaiskola az a pedagógiai rend­szer, amellyel a legnagyobb eredményt lehet elérni. A munkaiskola a gyermek egyénisé­gére alapítja eljárását, fejleszti a kutató, vizsgálódó szellemet, növeli 'a figyelmet, erő­siti az itélő és következtető képességet, egy­szóval: a gyermekek szabad öntevékenységét. Minden tárgy tanításánál fokozottabban mó­dot kell adni az önállóság képzésére, az is­meretek közlését lehetőleg a gyermekeik sze­mélyes tapasztalatainak körébe kell vonni, elmélyedésre, a való élet problémáinak fel­ismerésiére kell szoktatni. Szükséges az iskolákat a nemzeti egység gondolatában összetartania. Az egységes is­kolában a gyermekeiket képességük és tehet­ségűik szerint kell elosztani. A nemzetnevelés sikere érdekében a tanítói állást nagyon kí­vánatossá kell tenni. A kiváló tehetségű gyermekeket megfelelő iskolákba kell Ikül­deni. iSzól ia civilizáció és kultúra fogalmáról, kölcsönhatásáról, A civilizáció — mondja — előfeltétele a kültnrániak. Az állampolgári ne­velés a civilizáció eredménye, a nemzetneve­lés periig kulturált iteremt. Rendszeresíteni kell az iskolákban a csevegési órákat, amelyen a gyermekiek szabadon beszélhetnek mindarról, ami őket érdekli. Pontos jegyzéké kell készí­teni a tanulók testi és lelki állapotáról. Ha a szülők azt tapasztalják, hogy az iskola sze­retettel foglalkozik gyermekével ós útbaiga­zítással, tanácsosai látja el őket, a bizalom növekedni fog az iskola iránt, amitől nagy eredményt vár. Az előadást mindvégig figyelemmel hall­gatták ós az előadót a közönség megtapsolta. Ezután Plichta Bél-a siketnéma-intézeti tanár olvasta fel értekezését .a tehetségek ér­tékéről. Hosszasan magyarázza és számos pél­dával bizonyítja a tehetségek szabad érvé­nyesülésének előnyeit a nemzeti fejlődésre, végül a következő határozati javaslatot ter­jeszti elő: il. Határoztassanak meg tudományosan azok a módszerek, amelyek szerint a tehetség legbiztosabban felfedezhető, megállapítható. 2. Kérje fel a Gyermektanulmányi Tár­DÉL-MAGYARORSZÁG sa&ág a közoktatásügyi minisztert, hogy a ki­váló tehetségű gyermekeket haladéktalanul írassa össze és állami támogatással segítse elő neveltetésüket; azonkívül, mihelyt lehetséges lesz, állítson fel külön, csak a tehetséges gyer­mekek képzésére szolgáló iskolákat. A határozati javaslatot ia nagyszámú in­telligens közönség tetszéssel fogadta és az előadót megéljenezte. DaBBBsaBBBaHBBBBaaBBaflBBBaflBBBBBaaaaaBflBBBflaaaaBBBB Harctéri sikkasztok orgazdái a szegedi törvényszék előtt. — Kedden délben hirdetik ki az Ítéletet. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvény­szék igen érdekes és bonyolultan indult ügyet tárgyalt hétfőn. íNyolc vádlott állt a bíróság előtt, kiket az ügyész azzal vádolt, hogy elrejtettek hatvanezer' koronát, amit a harctéren egy hadnagy és egy őrmester sikkasztottak. A hadnagyot és az őrmestert már régebben elitélték s most az orgazdá­kat vonta felelősségre a bíróság. A bűnügy előzményei a következők: Deutsch Ödön gyarmatáru ügynök őr­mesteri rangban a magyar királyi Ií/18. számú népfölkelő hadtápzászlóalj dobrovói gazdasági hivatalában működött. Deutsch még 1915 év februárjában Kattowitzban ta­lálkozott a feleségével, akire három csoma-_ got bízott. Az egyik csomagban 30.000 ko­rona volt, a másik kettőben 15—15.000 ko­rona, magyar-osztrák, német és orosz pa­pír- és aranypénzben. A 30.000 koronát a gazdasági hivatalban működő Goldschmied Elek hadnagy küldte haza, tizenötezer ko­ronát Brunner Fábián őrmester küldött a családjának, a másik tizenötezer korona pe­dig Deutschéké volt. Deutsch Ödönné Budapesten rendelte­tetésj helyűikre juttatta a pénzes-csomago­kat. A harmincezer koronát átadta Gold­schmied Adolf kereskedőnek, az egyik tizen­ötezer koronás csomagot pedig odaadta Brunner Bábjaiménak, aki már a pályaud­varon. várakozott rá- A fővárosból ezután Szegedre utazott Deutschné. aki a háború óta itt lakott bútorozott szobában és a ma­gával hozott tizenötezer koronát részben a harisnyájába, részben a párnája alá rejtette. Goldschmied Adolf Zalaegerszegre uta­zott, hogy átadja a harmincezer koronát Goldschmied Elek nővérének, aki a hadnagy holmiját őrizte hadbavonulása óta. Brunner Fábiánné pedig apósához. Brunner József egri kereskedőhöz vitte a pénzt, aki a tizen­ötezer koronát elrejtette a pincéjében egy hordó alá. 'Később átadták a pénzt Gyenes Antal debreceni vízvezetéki szerelőnek, aki a padlásán rejtette el á pénzt és ott tartotta mindaddig, arnig Brunnerné vissza nem kérte a tizenötezer koronát. Deutsch Ödön 1915 augusztusában meg­írta feleségének, hogy a pénzkezeléssel kap­csolatban biiniigyi vizsgálat indult meg el­lene. Deutschné ezt táviratilag közölte any­jával, Steiner Jakabnéval, aki Szegedre uta­zott s a pénzt magával vitte Budapestre, majd onnan Kalmár Antal pécsi biztosítási pénzbeszedőnél helyezte el a 15.000 koro­nát, amiért ennek és feleségének 300 koro­nát adott. Amikor Steinerné eltávozott, KaD márék még 200 'koronát kivettek a csomag­ból. A harciéren /kiderült a sikkasztás és a dobrovái cs. és kir. katonai parancsnokság hadbírósága a mult év májusában Gold­schmied Elek hadnagyot hat é'vi, Deutsch Ödön őrmestert hat évi és Brunner Fábián őrmestert pégy é'vi súlyos bőrtönre átélte. A katonai vizsgálat megindítása után érte­sítették az esetről a szegedi rendőrséget, a mely azonnal megindította a nyomozást. A rendőrség lefoglalta a különféle helyeken elrejtett hatvanezer koronát és letartóztatta Szeged, 1917. március 11. a bűnrészeseket- A vádlottak több hónapig ültek vizsgálati fogságban. A törvényszéki tárgyaláson Hevesy Kál­mán táblabíró elnököl. A tanácsban részt­vesznek Péchy Aurél és dr. fírítkv Zoltán. A vádhatóságot dr. Papp Sándor ügyész képviselte. Deutschnét és Steinernét dr. Ba­lassa Ármin. Kalmárt és a feleségét dr. Fü­löp Zsigmond, Goldschmiedet dr. Vismtfii Soma, Brunnernét dr. Pap Róbert. Brunner Józsefet és Gyenes Antalt Reiniger Jakab védté'k. A tárgyaláson Deutschné tagadta, hogy tudott volna a pénz bűnös eredetéről. Férje azt mondta, hogy a 15-000 korona kereske­dői jutalék és kártyanyereség. A többi vád­lott is tagadta a vádat. Ezután a tanúkihall­gatásokra került a sor. A beidézett tanuk a pénz eredetéről biztos tudomással nem bír­tak, de egyes tényeket megvilágítottak. A tanuk után az ügyész mondotta el vádbeszé­dét, majd a védők beszéltek. Az Ítéletet ked­den délben hirdeti ki a bíróság. BansaaaaaiiaEagiiaaHBaBBBaBBaBaBBassBBHBBflaBaaaaaBBa A képviselőház ülése. (Budapesti tudósítónk telefonjeientése.) A képviselőház ülését fél 4 órakor nyitotta meg Szász Károly alelnök. Jelentette, hogy gróf Apponyi Albertnek sürgős interpelláció előterjesztésére adott engedélyt. Ezután folytatta a Ház a miniszterelnök jelentésé­neik vitáját. Gróf Eszterházy Móric és Ostfy Lajos személyes kérdésben szólalnak föl. Helyre­igazi tiáik múltkori beszédeik értelmét. A földmiveíési miniszter replikája után PaUavicini György szólalt föl, ugyancsak személyes kérdésben. Szintén múltkori be­szédét magyarázgatta, amelyet félreértettek. Balogh igazságügyminiszter szolalt föl ezután. Beszélt a hazaárulási pörökben kö­vetett eljárásrój. A politikai és katonai ható­ságok ezekben az ügyekben a legnagyobb szigorral járnak el. Eddig ezernél több le­tartóztatás történt. A bíróságok minden ilyen üggyel a legnagyobb odaadással és tárgyi­lagossággal foglalkoznak. Ezután a kiskorú bűnösökről szólt. A kormányt ez a fontos kérdés is nagyon mélyen foglalkoztatja. Simonyi-Seműdam Sándor gazdasági kérdésekkel foglalkozik. Giesswein iSándor azt hangsúlyozza, hogy ezekben a nagy időkben a nagy erők és energiák koncentrá­ciója szükséges. Elnök a vitát Simonyi-Semadam Sán­dor felszólalása után megszakítja, majd gróf Apponyi Albert áll föl szólásra. Kérdi, hogy a Ház március 14-én is a szokásos időben tartja-e meg ülését? Sok képviselő ugyanis vidékre szándékozik elutazni a másnapi ha­zafias ünnepségekre. A miniszterelnök a kérdésre azt vála­szolja, hogy kedden, a szerdai ülés napi­5.W., IPŐKET talpalunk valódi háború előtti talpdarabokkalésll­noleummal vízmen­tesítjük. Férfi cipő női K. 5.—, gyermek 4.— korona. OiitrniBkiipflk valódi börtalppa! Kfirsékell árakon. Horváth Sstvánné és Tsa Szeged, Hcssuíh &.-sugárul 9. Telelőn 1227 Fatalpu cipők olcsón kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom