Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-10 / 58. szám

(Sfáeged, 1917. március 10. DÉLMAGYA RORSZAG Német diákok elhelyezése Szegeden. Tonelli Sándor, a Szegedi Kereskedelmi -sós Iparkamara titkára pénteken a következő indítványt nyújtotta he a városi tanácshoz: Tekintetes Városi Tanács! Az a nagy küzdelem, amelyet mi és hatalmas szövetségesünk Németország, fennmaradásunkért és .létünkért folytatunk, fölébresztette bennünk az együvétartozás érzetét és megtanított arra, hogy erőinket összetéve, jóban-rosszban hűségesen támogatnunk kell egymást, ha azt akarjuk, hogy ez ,a nagy harc győzelmesen befejezhető legyen. .Mindnyájan tudjuk,, hogy a harc nem egy hanem két fronton folyik; a ,harcmezőkön, ahol hős katonáink vívják tusijukat a túlnyomó számú ellenséggel és bent, a határokon belül, ahol a kiéheztetésnek a harcát kell megállanunk. Tudjuk azt is, hogy a kiéheztetósnek a hadjárata elsősorban a központi hatalmak legerősebb állama, Németország ellen indult meg, amely épen nagyszámú lakosságánál fogva aránylag a legesekéi yebb é 1 e lm isz erké,szletékkel re n d elkezik. , Nem akarom ,a valóságnál sötétebb és komorabb színekben festeni Németország közélelmezési viszonyait, elegendő, ha arra utalok, hogy a katonaságnak megfelelő -élelmezése érdekében ott a polgári lakosság sokkal nagyobb áldozatokat kénytelen hozni, mint nálunk. A nélkülözéssel határos az, amit ma Németországban a polgári lakosság elviselni kénytelen. Különösen veszedelmesek ezek a nélkülözések azért, mert helyenkint már az ifjúság, a jövő generáció fejlődését és életképességét veszéyeztetik. A viszonyokat legjobban jellemzi, liogy a mult évben a nyári szünidő folyamán a német kormány ezrével helyezett el iskolás igyermekéket Hollandiában és Dániában, hogy a jobb táplálkozástól erőre kapjanak és ősszel ismét visszatérhessenek iskolai tanulmányaikhoz. Ma a. blokád szigorítása folytán ez is mind nehezebbé válik, mert az angol kormány a lehető legszigorúbban ellenőrzi, hogy a semleges államok élelmiszer készletei német érdekek szolgálatára ne lehessenek. Ebhez a hivatalos német akeióhoz kap csalódik alábbi tervem, illetőleg Indítványom melyet ta tekintetes Városi Tanácshoz van szerencsém azon. kérelem kapcsán benyújtani, hogy azt pártolólag a legközelebbi városi közgyűlés elé terjeszteni méltóztassék. Eddig folytatott bizalmas természetű meg hes/éléseim alapján valószínűnek, sőt majdnem kétségtelennek tartom,, hogy Szegeden akad legalább száz olyan uri család, amely bajlandó, hogy a két szünidei hónap tartalmára egy tizenkét-tizenöt éves német középiskolás diákot díjazás nélkül elvállal és magához vesz. Ahol öt-hat száj eszik, a hetedik alig érzik meg, de arra nézve, aki már a nélkülözésnél tart, ez is nagy segítség. Tudom, hogy ez egy hatvan milliós nép ellátásánál csak egy esepp >a. tengerben, de ha a Szegedről kiinduló példát Magyarországnak más városai is követik, a köznek minden megterhelése nélkül mégis érhetünk el olyan eredményt, amely nyomot fog hagyni Németország közvéleményének gondolkozásában és érzésében. Itt pedig elsősorban nem a materiális értékekre gondolok, bár tezt a szempontot sem lehet lekicsinyelni, hanem ennek az akciónak a morális következményeire. A szövetségi együvétartozásnak ez a spontán megnyilatkozása olyan rokonszenvet fog irántunk Németországban kiváltani, hogy az hathatósabb lesz minden nyomtatott ismertetésnél és ékesszavu propagandánál, azok a gyermekek pedig, akik két hónapon keresztül élvezték vendégszeretetünket a legnehezebb háborús viszonyok közepette, olyan impresszióval fognak tőlünk visszatérni, hogy taz sohasem veszhet el, banem kísérni fogja őket ut-jókban egy egész életen át. Az inditványorn ezek után az, hogy mondja ki Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottsága, hogy 1. német középiskolai tanulóknak a vázolt formában Szegeden való elhelyezését örömmel üdvözli és erkölcsileg támogatja; 2. felszólítja a város joblbmódu családjait, hogy egy-egy tanulót a szünidei két hónapra díjazásra való igény nélkül magukhoz vegyenek, egyben pedig egy háromtagú bizottságot küld ki laz akció intézésére; köriratban felkéri Magyarország törvényhatóságait és rendezett tanácsú városait, hogy maguk részéről is hasonló határozatot hozzanak és ta szegedi akciót országos jellegűvé avassák. A keresztülvitel módjára ez esetben azt javaslom,, hogy azok a .magyar városok, amelyek e kezdeményezést magukévá teszik, •más-más német városhoz forduljanak ajánlatukkal, liogy a gyermekek lehetőleg zárt csoportokban, kellő felügyelet mellett utazhassanak és területileg egységesen legyenek elhelyezhetők. Indítványom' indokolását legközelebbi közgyűlésen szóbelileg kívánom előterjeszteni. Teljes tisztelettel Tonelli Sándor. HÍREK oooo A költő ebédutáni pikkolója .mellett ülve szomorú szemekkel bámult bele a kiavargó füistfelhőbe. A pikkoló rossz volt, a kávéházban vásárolt cigaretta viszont még rosszabb és kinn a szél fütyölt olyan élesen, mintha a naptár március helyett novembert jelezné. Az égen szürke felhők úsztak és .néha hideg, cseppszemü eső hullott alá 'a magasságos égből; szemben a korzó olyan volt mint egy ázott és szomorú; szerelmi viharokban tépett és kósza utcalány. A költő csak ült„ ült; nézte •a cigaretta kígyózó füstjét, hallgatta iá beszélgetések morajló zúgását és élvezte az enyhe meleget, nyugodtan, megelégedetten. A füstfelhőkibe meredő szemei elől bassankint elveszett a külső világ képe, a fekete és cigaretta által kellőleg fölcsigázott idegrendszer megkezdte működését. A füst felhőben hirtelen pálmaliget bukkant föl, szelid és csendes, mint a boldog szerelem. A ligetben szökőkutak, virágok,, — mindenütt virág; buján viruló és ezerféle színben pompázó virág. És távol egy tenger ködlött feléje, hallotta csendes, enyhe morajlását, — mintha zsolozsma zengett volna. És nyár volt, meleg és napfényes, mélységesen kék égboltozattal. — Most templom harangja szól és alkonyodik — mondta a költő és a pálmaliget mögül kedves kis falucska képe bontakozott ki esthajnal i hangulatban; a muskátli virágos ablakok alatt kicsike 'barna lány sétált verseskötettel kezében. A költő hozzája csatlakozott, diskurálni kezdtek, majd egy enyhén homályos kis szobában megcsókolta a kezét szelíden és áhítattal. A költő boldog volt. A leány már a felesége; nincs édesebb ós szebb gyerekasszony nála messze vidékeken, az arca örökké mosolyos, mint a tavasz. — Tavasz . . . szent — mondta elérzékenyedve és friss virágok hangulatával szivében. Hirtelen megjelent előtte a tavasz, — olyan, mint egy édes, mosolycs szűz. És csupa vágy ós nyilalás, — hopp! — kiáltotta a homlokára ütve ós a ceruzája gyorsan szántott végig az üres papírlapon. 'öt pere múlva készen volt a verse; csattogó rimü és merész hasonlatokkal teli, meleg hangulatú és szulbldlisan finom himnusz a tavaszhoz és a szerelemről. 'A feketéjét nem tudta kifizetni, de hűségesen és boldogság mosolyával arcán diktálta be a főpincérnek, majd kinyitotta az ajtót. Heves szélroham vágott az arcába és hideg esőcsöppek kezdték paskolni az utcajárdát. — Ejnye! az istenit . . . ilyen idő van? esudálkozott, de a következő pillanatbán már föltette magának az obligát kérdést: — Hol fogok máma vacsorázni? (s. i.) — Időjárás. Hűvös és egyelőre még változékony idő várható, elvétve csapadékkal. PROGNÓZIS: Hűvös, változékony, elvétve csapadék. — Déli hőmérséklet: + 1.8 fok Celsius. — A királyi pár visszatért Bécsbe. A Magyar Távirati Irodá-nak jelentik Bécsből: Károly király és Zita királyné ma reggel Bécsibe érkezett. Ö felsége a király azután iBadenhe ment, a királyné pedig Schönbrunnba hajtatott. — Miksa főherceg kitüntetése. Bécsiből jelentik: őfelsége M.iibsa főhercegnek abből laz alkalomból, (hogy a notifikáló útjáról visszatért, .ameilyet ,az ottomián, német és bolgár kormányoknál Végzett, a Szent István-rend nagykeresztjét adományozta és arról királyi kéziratot boosájtott ki. — Közgyűlés. Szeged törvényhatósági bizottsága 14-én, szerdán délután 4 órakor tartja meg márciusi közgyűlését dr. Cicatricis Lajos főispán elnöklésével. — Kitüntetések. Mjk Ignátz 7. utászzászlómljbeli ezredesinek, utászszakaszparancsnoknak az ellenséggel szemben tanúsított eredményes magatartása elismeréseül a király a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta a hadiékitménnyel ós a kardokkal. — Szabő Bándor 46. gyalogezredbeli hadnagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartása, elismeréseül a katonai érdemkereszt 13. osztályát a hadiékitmónnyel ós kardokkal adományozta a király. Konkoly Imre 5. ibonvédgyalogezredbeli népfölkelőt a 2. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — Gessmann minisztert szélhűdés érte. Bécsből jelentik: Gesstmann minisztert a tegnap tartott minisztertanácson szélhűdés 'érte. Hazaszállították és orvosai jobboldali szélhüdést és beszédzavart állapítottak jmeg rajta. — A besorozott diákok bevonulását elhalasztották. A honvédelmi miniszter el endelte, Ihogy azok az 1899. évfolyamheli népfölkelők, akik ebben az évben végzik valamelyik középiskola. legfelsőbb osztályát, március 15-ke helyett április 18-án vonulhatnak be, hogy utolsó tanévüket befejezhessék. — Ambrus Zoltán — a Nemzeti Szinház igazgatója. Budapestről telefonálja tudósítónk: A Nemzeti Színház és az Operaház igazgatósága ügyében tanácskozás volt pénteken a kultuszminisztériumban dr. Jankovich Béla kultuszminiszter, gróf JCJebels-