Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-07 / 55. szám

Szerkesztőség; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egéss évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy-fió napra 2.40 K. Kuyes szám fira lt) fillér. 3 Kiadóhivatal: L^^ZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1017, VI. évfolyam, 55. szám. Szerda, március 7. LEGUJABI BERLIN: A londoni lapok a következő newyorlki íapjelentéseket közlik: Pekingből érkezett táviratok szerint a kormány egy­hangúlag a Németországgal való összeköt­tetés megszakítása mellett szavazott. Az elnök nem helyeselte ezt és kijelentette, hogy az alkotmány szerint ehhez csakis nki van joga. A miniszterelnök lemondott és valósé in ii, hogy aniinisz terek vaiameny­nylen követni fogják. A Reuter-ügynökség egy pekingi táv­irata szerint a miniszterelnöki lemondását összeütközés előzte meg, amely közte és az elnök között történt. A lemondást aligha fogják elfogadni. í(ina magatartása Német­országgal! szemben nem változott meg, (A Wolíf-iigynö'ksiéig megjegyzése: Ezt a jelentést fentartással közöljük, mivel tar­talmáról sem külügyi hivatalunkhoz, sem az itteni kiinai nagykövetséghez nem érke­zett hivatalos jelentős.) HÁGA: Newyorkbói jelentik: Hobdken­ben egy szervezett bandát fedeztek föl, a mely bomibaimerényletekire készült. A rend­őrség letartóztatott egy Bork nevü férfit, akinek birtokán nagymennyiségű bombát találtak. Bevallotta, hogy Washingtonba készült, ahol Wilson ellen merényletet akart elkövetni. Az United Press azt állítja, hogy Newyorkban egyes barakkok ellen bomba­merényletet követtek el. HOEK VAN HOLLAND: A Melitta ne­vü angol kereskedelmi gőzös, amely reggel ideérkezett, félóra ínulva távozni volt kény­telen, mert ágyukkal volt fölfegyverezve. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 6-án este: Az Ancrenát járőrcsatározások; egyébként nyugaton és keleten nem történt lényeges esemény. ROTTERDAM: Washingtonból jelenti a Reuter-ügynökség 5-éről: A szenátust holnap, 6-án délelőtt fél tizenegy órára rend kívüli ülésszakra hivtálk össze. A napi­renden szereplő tárgyiak egyike egy uj szakasz beillesztése a házszabályokba, a mely lehetővé fogja tenni a vita berekesz­tését. ROTTERDAM: A Reuter-ügynökség jelentése szerint a németek kiürítették Ba­paumot, de az angolok a várost nem szál­lották meg, mert főerejükkel két kilométer­nyire vannak a várostól és Bapaumot a németek könnyen zárótűz alá vehetik. BÉCS, március 6. Rotterdamon át ér­kezett Washington? jelentéseik szerint Wil­sont tegnap iktatták be iinnepéilyesen újra hivatalába a Capitoliunicin. A beiktatási ünnepélyen hatalmas embertömeg vett részt, amelyhez Wilson beszédet intézett. Beszédében többek között a következőket mondta: — Lehetetlen volt, hogy a háborúval szemben, amelynek bélyegét viseli iparunk, kereskedelmünk és politikánk, közömbös, vagy függő áíláspoinitoit foglaljunk el. A sok­féle nézeteltérés ellenére is erősebbé vált nemzeti egységünk. Kényszeritetteík minket a fegyverkezésre és arra, hogy jogunk és cselekvési szabadságunk bizonyos minimu­mát érvényesítsük. Nekünlk ma sorompóba kei! lépnünk a fegyveres semlegesség ér­dekében, mert világos, hogy más módon nem tudjuk megérteni, miért küzdünk és miről nem mondunk le. A körülmények esetleg arra is kényszeríthetnek bennünket, hogy jogainkért tettekikel szálljunk síkra Kénytelenek leszünk talán köz lenül is részt venni a népek reai csatájában. Nem akarunk hódítani, nem akarunk elő­nyöket szerezni. Semrn folyamra nem törek­szünk, amit csak más nép rovására érhet­nénk el. Wilson beszéde további -részében fejte­geti azt az álláspontját, amelyet már több­ször hangoztatott, majd befejezésül igy folytatta: — Ezeket az alapelveket kell nekünk egyértelmüieg valtain uhk és ez uj egységes­ség lángokban fog összekovácsolni bennün­ket, amelynek izzása magsgabadit bennün­ket a széttagoltságtól és egyenetlenségtől és ugy kötelességünk megvédésében, mint abban a magasztos elhatározásban, hogy ezt a kötelességet teljesítjük, egyesíteni fog minket. — Az egész emberiség szemeláttára szenteljük miaguníkat ama rtagy föl adatok­nak, amelyeket most kell megoldanunk. üodlet* ellentengernagy a blokádháborurél Bécs, március 6. Rodler ellentengernagy egy újságíró előtt nyilatkozott a szigorított buvárhajóharcról és annak várható eredmé­nyeiről. Ezeket mondta: — A szígoritott tengeralattjáró háború­nak első célja, hogy Anglia tengeri hatal­mát teljesen lekössük és Angliát teljesen el­zárjuk a behozataltól. Ezért nemi tűrünk egyetlen hajót sem a zárt területeken. El­fogulatlan bíráló beláthatja, életérdekünk parancsolja, hogy ugy járjunk el, ahogy cselekszünk. A blokád-zóna meghatározásá­nál különös tekintettel voltunk a semlege­sekre. Az az elv vezetett bennünket, hogy az ők érdekeit a végső határig megóvjuk. — Középtengeri blokád-zónánknak há­romszoros célja van. Először, hogy lezárjuk Olaszország minden behozatali tengeri útját, másodszor, hogy megakadályozzuk a Sarrail féle szalonikii expedíció utánpótlás lehető­ségeit és harmadszor, hogy megszüntessük Angliának a Szuez-csatornával való össze­köttetését. Szalonikival máris rettenetesen megnehezítettük az antant érintkezését és már most olvashatjuk az ellenséges saj ló­ban, hogy nagy gondot okoz ellenségeink­nek az expedició. Ezután áttért az Anglia elleni bloká­dunkra. — Ha a normálisnál kevesebb tonna végzi a behozatalt — mondta, — az angol nép már nyomorba jutott. Ha tehát öt millió tonnát élsülyesztettiink, vagy el tudunk voh­ni a forgalomtól, akkor joggal remélhetjük, hogy Angliát nyomorúságos helyzetbe hoz­tuk és békére kénySzerithetjük. A szigorított buvárhajőharcnak tehát az a célja, hogy ezt az öt millió tonna hajóürt elvonjuk az angol behozataltól. Most már csak három millió tonnát kell elsüiyesztenünk és akkor majd alábbhagy Anglia tenhéjázó modorával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom