Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-06 / 54. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség lelefonja: 305. Szeoed, 1917, LEGÚJABB. WASHINGTON: A Reuter-ügynökség előkelő helyről szerzett értesülése szerint Wilson fel fogja fegyverezhetni a kereskedelmi hajókat és más rendszabálydkhoz is nyul majd, hogy az amerikai hajózást megoltalmazza még ákkor is, ha a szenátus a fegyveres semlegességre vonatkozó törvényjavaslatát nem fogadná el. Wilson abban bizik, hogy a kongresszus mögötte áll. ROTTERDAM: Ujabban a kővetkező hajóikat süllyesztették el: liunfsman 7460 tonnás, Cián-Far guhar 5858 tonnás, Zolo 4000 tonnás, Long-Wurst 5G53 tonnás, La Palome 2589 tormási, továbbá a Clearpieki 4229 tonnás gőzösöket, ezenkívül 11 francia halász jármüvet ós két haiász gőzöst, STOCKHOLM: A Pétervári Távirati Iroda jelenti: Orosz csapatok Hanna dánt elfoglalták. A visszavonuló ellenséget üldözzük. BERLIN: Itteni amerikai körök véleménye szerint a mexikói követhez szóló jegyzéket akkor lopták el, amikor gróf Bernstorff Caranzához utazott. Az aktát egy női ügynök kerítette kézre, aki együtt utazott Bernstorffa!. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 5-ikén este: Nyugaton a havazás, keleten az erős hideg miatt különös esemény nem történt. ROTTERDAM: A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból: Egy vasárnap este közzétett nyilatkozatában Wilson tudatja az országgal, megtörténhetik, hogy a kongresszus által adandó felhatalmazás hijján, nem fesz meg a joga, hogy a kereskedelmi hajókat felfegyverezhesse, vagy más szabály ókhoz nyúlhasson, hogy a tengeralattjáró veszedelmet elhárítsa. Az elnök kijelenti, hogy a kongresszus rendkívüli ülésszakára lesz szükség, hogy neki megadják a szükséges felhatalmazást. Céltalan volna azonban rendkivli ülésszakot egybehívni, amikor a szenátus a jelenlegi házszabály alapján dolgozik, amely ,egy csekély kisebbségnek is lehetővé teszi, hogy a túlnyomó többséget sakkban tartsa. Az elnök ezért azt javasolja: Hívják össze a mai napra a szenátus rendkiviiili ülésszakát, amelyen a házszabályokat megváltoztatják és ölyan eszközökről gondoskodnak, amelyek az országot megóvják a katasztrófától. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyes sziin Ara ÍO fillér. VI. évfolyam, 54. szám. BÉCS, március 5. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bécsből: Külügyi kormányunk az amerikai nagykövetne k egy aide-memoirt nyújtott át. , A jegyzékben külügyi kormányunk mindenekalőtt az antant tengeri hadviselésére tér ki, amely indító pka volt, hogy Németország és a monarchia megkezdették a szigorúbb tengeralattjáró-hadjáratot. A mikor Anglia a központi hatalmak eülleni háborúhoz csatlakozott, csak néhány esztendő múlott eil azóta, hogy ,a többi államokkal egyetemben Hágában a modern háború szabályainak kidolgozását megkezdették. Rövid idővel ezután Londonba hívta az angol kormány a tengeri hatalmak képviselőit, hogy a Hágában megkezdett mii vét főképen a hadviselők és a semlegesek közt való megegyezés értelmiében tovább fejlessze. Ezen törekvésének, amely alkalmas lehetett volna a som legesek érdekeit háború esetére és a tengerek szabadságának alapelveit biztosítani, nem sokáig örvendhettek a .népek. Alig határozta el ,az egyesült királyság (Anglia), hogy részt vesz a háborúban, már is áttört azokon a korlátokon, a melyeket a nemzetközi jog szabályai megszabtak neki. Mig a központi hatalmak kijelentették, hogy megtartják ja nemzetközi jog szabályait, addig Anglia félretette a nyilatkozat legfontosabb pontjait. Hogy forgalmunkat, illetve behozatalunkat . lehetetlenné tegye, fokozatosain kibővítette a dogáruik lajstromát. Az Észáki-íenger partjai, amelyek a monarchiának legfontosabb kijáró kapui, zár alá helyeztettek. Hogy ez ta zártat a legélesebb ellentétben viain a niemzetközi szerződésekben megállapított blokád szabályaival, azt épen Wilson nyilatkoztatta ki oly szavaikkal, amely ék a nemzetközi jog történelmében' mindenkor emlékezetesek lesznek. Ezzel céljuk volt, hogy kifejlett gyáriparunkat megbénitsálk. Amidőn pedig a monarchia déli szomszédja is belépett ellenségeink sorába, az ellenség egész tengerpartunkat elzárta. Két évnél tovább várakoztunk ama elhatározásunkkal, hogy az ellenségeink eljárását hasonlóval toroljuk meg. Keserű szívvel láttuk közeledni a kényszeKiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Kedd, március 6. riiség óráját, amely a tengeri szabadság megsértésére bír bennünket. Ámbár a központi hatalmaktól távol ál! az a szándék, hogy a harcokban szövetségeseket keressenek, mégis remélik, .hogy a semlegeseik méltányolni fogják törekvéseit. Majd igy folytatja a jegyzék: ígéretünket, mint eddig, ezután is rendületlenül megtartjuk. Ugyanazokat az alapelveiket valljuk, mint az Egyesülí-Áíiamok kormánya, hogy ellenséges kereskedelmi hajókat nem szabad megsemmisitenii, amig személyzetük biztonságba nem helyeztetett, kivéve természetesein, ha menekülnek, vagy ellenállást kísérelnek • meg. Alapelvünk, hogy az ellenséges kereskedelmi hajók elsüllyesztésénél az emberéletben való kártevést lehetőleg kerülni kell. A megsemmisítés jogának gyakorlása előtt a búvárhajó parancsmrika figyelmeztető lövést intézett, de lehet ezt olyképen is megoldani, amint ezt az Unió kormánya kívánja, hogy a búvárhajó parancsnoka magához az elsüllyesztendő járómüihöz intézi a figyelmeztetést, hogy az utasokat és a személyzetet megmenthessék. Megáll api íjuk, hogy az egész háború folyamán egyetlen ellenséges hajót sem sülyeszteítiiuk el figyelmeztetés nélkül. Rámutatunk arra, hogy még abban a dologban sincs egységes felfogás, hogy mely esetekben jogos ellenséges kereskedelmi hajók ellsüllyesztése egyáltalában. Megfontolt mérlegelés után sem győződtünk meg arról, hogy semleges állampolgároknak joga lemre, hogy ellenséges hajókon zavartalanul utazhassanak. Ehhez csupán akkor van joguk, ha kifejezetten, semleges hajólkon utaznak. Reméljük,, hogy a washingtoni kormány az általunk kifejtett és meggyőződésünk szerint megtámadhatatlan fejtegetéseinket a j magáévá teszi, mivel azok helyességének j elvitatása azt jelentené, hogy a semlegesek-. • neik joguk van a hadviselő felek hadmüvej leteibe beleavatkozni, sőt egyenesen bíróul lépnének fel abban a kérdésben: milyen hadieszközöket szabad használni az ellenséggel szemben.