Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-04 / 53. szám

Szeed, 1917. március 4. DÉLMAGYARORSZÁG HIREK 0000 Háborús aukció. Budapest, március 3. J.sudákat beszélnek Budapesten. Nem a •szervedő magyar katonák vitézségéről, még kevjsbbé az itthonlévők kálváriás keserveiről a füszerüzletek és szenesboltok előtt. A esoják egy aukcióhoz fűződnek, a Holitseherfélihez, amely most folyik az Ernst-muzeuniban, képtár és régisógüzlet volt, Hires porcelángyűjtemény, nevezetes (bronzfigurák és feítmények: ebben a művészi környezetben éiezte jól magát s nem gondolt arra, bogy tjlad rajtuk. De ki mit békében (gyűjt, azt borúban elfecséreli. A háború falánk állat: el zabálj a elplünk az ételt, a jólétet, a ké|veimet, az élet biztosságát és szépségeit, Holitscher építészt nem a megingatott jómód pényszeritette értékei, kincsei áruba bocsátájsára, milliói talán meg is fiadzottak az utolsó harmadfél esztendőben s mégis megvált olyan drágaságoktól, amelyekkel a „savoir vivre" veszi magát körül. Mié^t? A háborús vagyon rávetette magát az értékekre. A friss bankók sokkal fürgébbek, mint a régiek, a kopottak, azok gyorsabban járnak és bekukucskálnak minden zugiba, ahol megülepedett jómódot találnak. A friss bankó irigyli a régi bankó patináját, nosza veszett iramban hengergődzik a forgalom zsírjaiban, bogy némely foltokat szerezvén, — régi mivoltával eldicsekedbessék. A friss bankónak innét van a nagy étvágya. Empirebutorai vannak? — siet, bogy megvásárolja őket, mert ő garas korában furnirozott bútorokig vitte csak fel. Van meisseni, Altív ien, herendi porcellánod? — utánaveti magát, inert neki csak értéktelen, mázos porcellán jai voltak. Az uj vagyon az előkelőség illatával hinti meg magát, hogy a hirtelen pénzszerzés rossz szagát valahogyan ellensnlyozza. Az nj vagyon olyan, mint a szeretője lakásáról elsiető asszony, aki — hogy az arca pirossága áruló ne legyen — a férfi borbélypuderével kendőzi magát vastagon. A háborús gazdagság teremtette meg a régi értékek sokszoros áremelkedését, falbavert szögekről, etagerekről, seeretairekrői a komoly, masszív kincseket, Holitscher és a többi Holitscher a háborús értéknövekedés sodrába dobják műkincseiket, mert tudják, hogy a pénz mégis csak pénz marad, de azt is. tudják, hogy a pénz nem marad meg mindenkinél. Azok az nj milliomosok háború után épp ugy elszegényednek, letörnek bizonyos százalékban, mint a régi milliomosok s akkor feleáron, negyedáron szépen vissza lehet vásárolni azokat a drágaságókat. Ütközzünk meg ezen a rikitó társadalomgazdasági jelenségen? Ha bűnöm, bevallom: egy pillanatig sem jutott eszembe, bogy elitéijeni a konjunktúrák szerencséseinek mohó vásárlókedvét, hirtelen régi gazdaggá való átalakulását. Istenem, hát békeidőn nem ugyanezek az evolúció tünetek? Persze a béke kicsinyitó tükör, — a háború nagyító és torzító. A béke ragyogó napjaiban is gyilkolják egymást az exisztenciák, mint ahogy "a csöndes tengerfenéken falja föl a nagy hal a kicsinyt — de a mi békés gazdasági éle: tünket valami természettől adottnak, változhatatlannak tekintettük. Hja, szerencséje van, pénze van, — punktum. Ezzel intéztük el azt a mély vizeket felkavaró kérdést, amelyről most fölös fontoskodással beszélünk és a tudatlan ember isteni naivitásával háborús konjunktúrának mondjuk a vagyonszerzést. Dehogy kérem, a vagyonszerzés eshetőségei békeidőben is megvannak, csak talán a megnyilvánulás nem ily feltűnő, bántó, ellenérzésre ösztökélő. Háborús vagyon, vagy nem háborús vagyon: mindegy, — parveniik is mindig voltak ós nem a háború teremtette meg azt a speciest, aki nyafogva beszél renaissanceről meg Lonis Quinze-ről, miközben még érzik a kezén a mosogatóviz illata. A háborús vagyont ugyanazzal a tisztelettel nézem, amivel a békében harácsolta! befő,gom az orromat és a bibliai bölcsekhez menekedem. Bár az öreg Seneca is elég vigaszos olvasmány. Molnár Jenő. — Időjárás. Változékony, hűvös idő várható, helyenként csapadékkal. PROGNÓZIS: Változékony, hűvös, sok helyütt csapadék. Déli hőmérséklet 0.8 fok Celsius. — Közős élelmezési bizottság a hadseregnek és a polgárságnak. Budapestről jelentik félhivatalosan: A király kezdeményezésére, valamennyi hadsereg- és" polgárihafóság tájékoztató , és közvetítő szervéül étdlmiezési bizottság fog alakulni, m'ely közvetlenül a küály rendelkezése alatt áll. Székhelye Bécs lesz. A bizottság elnökévé a király Landwehr Ottokár vezérőrnagyot nevezte ki. A bizottság március 5-ikén hétfőn 'kezdi meg 'működését. — A miniszterelnök hazaérkezett. Félhivatalosan jelentik, hogy gróf Tisza István miniszterelnök titkárával, Latinovics Endrével szombat reggel Bécsből Budapestre érkezett. . , — Arznét megoperálták. Bécsből jelentik: Arz vezérkari főnök feleségét, aki néhány nappal ezelőtt súlyosan megbetegedett, a Hrzl-féle szanatóriumban megoperálták. Az operáció jól sikerült, a beteg a gyógyulás utján van. — A háború alatt nem csinálják meg a dunai áthidalást. A T. H. irja: Az egész ország közigiazd.asági életét élénken érdekli a kérdés: a háború után meginduló nagy gazdasági életben Báziáson, vagy Kevevárán át bonyolítják-,e le a szövetséges balkáni államok és Magyarország között az áruforgalmat? Az uj hídról eddig főként azokon a megbeszéléseken folyt ,sizó, ahol Kelety Liajos miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium harmadik szakosztályának műszaki vezetője volt az előadó. Felvilágosításért tehát elsősorban ő hozzá fordultunk, őméltósága a ,hozzá intézett kérdésre igy válaszolt: — E pillanatban döntés még semmiféle irányban nem történt éss a békekötésig nem is határozunk .afelett, hogy az uj Dunáhidat Báziásnál vagy Keveváránál építjük meg. Elsősorban ugyanis nem meglevő közgazdasági viszonyok jönnek az elintézésnél tekintetbe, hanem a békekötéssel szorosan összefüggő területi alakulások. Nem .tudjuk még, hogy minő határeltolódások jönnek létre a háború után Magyarország déli részén, nem tudjuk, közvetlen szotmsziédságba k'e'rülüuk-e Bulgáriával, nem tudjuk, miként nyer rendezést a Duna kérdése' és a kérdések ,rendezésenélkül ebben, a fontos kérdésben dönteni nem lehet. Az is meglehet, hogy a térképen olyan .eltolódások lesznek, hogy esetleg egy harmadik megoldás terve is könynyen felmerülhet, mi mindenesetre a praktikusabb módot választjuk, die arra a kérdésre, hogy melyiket, most választ ^adni nem tud-utok. A kérdés . gyakorlati megoldása annak idején, Szúnthó Albert miniszteri tanácsos feladata lesz, aki hozzá intézett kérdésre igy felelt: — Uj közúti jhid építésiről a háború alatt szó sem lelhet, 'mert a jmai viszonyok nem engedik meg egy ilyen híd 'építéséivel' járó nagy költségeiket. Csupán olyan hidakat építünk fel, amelyekre a hadseregnek vagy az államvasutaknak szüksége van. Ezeknek a Ihidaknuk az építése is azonban olyan .keretek között mozoghatnak csak, a melyek nem terhelik meg túlságosan a pénzügyi költségvetést. Egy uj közúti Jiild építése viszont horribilis költséggel járna s erre ma nincs meg a kellő fedlezet. A közúti hidak ráérnék majd a háború után IÍS. — A hatodlik német hadikölcsön. Berlinből jelentik: A hatodik hadikölcsönt március 15-iikén bocsájtják ki. Az aláírási határidő április 16. — Kitüntetések. Kowarz Henrik 46. gyalogezredbeli őrnagynak, Karg György 46. gyalogezredben századosnak és Mundloch József 46. gyalogezredben tartalékos hadnagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásukért a legfelső dicsérő elismerés — a kardok egyidejű adományozása mellett — tudtul adatott. — Bucsu. Kezünkben kard, szemünkben könny. Az öröm könnye és a fájdalomé. Az örömé, hogy hazánk védelmére kardot ragadhatunk, a fájdalomé, az elválás fájdalmáé, mivel oly-oly nehéz megválni attól a sárga háztól. Szelid sárga ház az, tarka virány pompázik előtte s szélfodrozta füves bársonypázsit. Oly nehéz a huosu. El kell hát válnunk onnét, hol csak szépet és jót tanultunk, hol életünk lagderüsebb és legkedvesebb szakát töltöttük, oda kell távoznunk, hol embert ölni erény, sőt kötelesség, akkor kell távoznunk, midőn szivünk szeretetet áraszt s szeretetben dohog, oda, hol gyűlöletet sugároz s gyülöletsugallta indulattól lüktet. Még nem léptünk az életbe, s máris láő nunk kell a halált. Más ifjak ilyenkor ábrándos álmodozásaikban tündéries légvárakat építettek és nekünk igazi várakat kell rombolnunk. És mi örömmel indulunk a vészbe, pusztulásba. Állandóan ott csengenek fülünkben e sárga házban hallott szavak, tanáraink, a piarista tanárok jóságos, intő, buzdító szavai. Nekik köszönhetjük, hegy virágos kedvvel, dalos ajakkal indulunk a halál mezeire, a véres, rögdöfte, lövészárkokkal össze-vissza hasgatott csatasikokra. Nekik köszönhetjük, hogy mig anyáink szemében a fájdalom könnye remeg, a mienfcében a "büszkeségé csillog. Hálánk és szeretetünk övezi tanárainknak sziveinkbe zárt nemes alakjait. Félelem nélkül követjük sorsunk intését: Egyik kezünk még lobogtatja a bucsu könnyes patyolat-keszkenőjét, a másik nyúl az acél után . . . Nagy falusi Andor. j — Szegedi vasutasok kitüntetése. A király a vasúti hadiszolgálatban teljesített kitűnő