Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-18 / 67. szám

Szeged, 1917. március 33. DÉLiM AGYARORSZÁG 11 mert n/elm! igazaiba a védelem azt, hogy a kérdéses bizonyítékot előbb nem ismerhette. (Ugyanezen: indokok alapján uitiásifotta; ed a kir.. Ítélőtábla, a védelem á'lltial a feilelMmteli főtárgyaláson tett bizonyítás kiegészítés iiránít (teitlt dindiiitviáaiyt.. Érdemben: A ikiir. Ítélőtábla előre bocsáj/tja, hogy a Bv. /törvény 6. 'eflteő bekezdésében mle|gköveitelt miaigámiiindiitváinyt iaiz ama jogosult dr. Nagy Zoltán a, Ikellő időben ,megtelt,t/e; — valamint miegálilapiitjia azt is, hogy a Slt. 48. §->bam foglalt lelévüllés fen íme/m forog, amenynyibiera iaiz 'elévülést féllbeiszakitó la btíkv. 108. Á-ban említett 'bírói intézkedés hat hómaponként tétetett váidlott ellen'. A kir. Ítélőtábla jogi állilásponitjia szlerint Is a vád fángyává tett sajttá közleményben fogiMit/ak iallkallmasiaik ama, hogy valódiságuk esetén a sértettet a közumegvetiésnek kiitegyék, •az is tény, hogy ezt a icilklkiet vádilott tatite közzé s vállalta is érte, miirnt szerző a felelősséget; — az aliálbb fciíefltiendőik szeriimit azonban a kir. Ítélőtábla uigy talliáltia, hogy a bűncselekmény vádlottnak ibe nieim számítható. •• Dr. .Nagy Zo/litián és neje valilomiásával szambán a kiír. itélőtiábla özv. Biieber Miklósaié és Fisohie/r Józsefnó vallomás/ait fogadta el valóknak, — márnáikét csoportbeli tainuk többé kevéjsbbé éfd'eklelltelkl, amletainyáben dr. Nagy Zoltán: maga ia sértett, dr. Naigy Zoltán/né laz ő neje, — iFischar Józsiefné viszont a vádlott neje, — özv. Biejber iMiklósraé pedig eninek anyósa. Minthogy azonban Riebeirraérieik ós Fisehennénkk főtár/gyiallási valllomásiai egymással', ugy Riebemének a nyoimoaat során (tett vallomásával >a lényegben, ihogy t, i. sértett a. vádílioítlt nejét ama ezóval „vigyázzon" és kéz 'felemeléssel imleigfeuyegetite, — megegyeznek, — minthogy továbbá Vas Sándor és Viaiss Ignácné teljesien érdektelen tanuknak valloimiásai fenti tanúik vallomásait támogatják, viszont Vas Sándor vallomásának az ia része, hogy Bíieherjné és iFisichemé ibitbizélf idir. Nagy .Zoltánnal, lez utóbbin lak ós nejének idieívonatikozó vallomását megcáfolja; — a kir. ítélőtábla a vádbelli cikkben állított tény, valamint erre a tényre .közvetlen utáló kifejezés valóságát bebizonyítva lláitja annál is inkább, mert feli isieim is tételezhető, hogy vádlott, aki ia sértettől agé/sz Ikiüilöni társadalmi állásban van s vele érintkezése nincsen, mindiem lélektani és egyéb indok nélkül a vádbeli cikkét közzé tette, s ezit megelőzően sértettet lovagias elégtétel adásra feöiszóli'tlatta volna. Mindezeknél fogva a kir. törvényszék ítéletét ia 3B. iP. 423. hiairmaidik bekezdése értelmében mle.gválitozltatnli s vádlottat a vád alól a Bp. 326. 8. pontinak ímegfleilelőe/n a Bv. 1)6. alapján1 felmentenii íkeÖiLelbt. Sz/e/ged, 1916. évi augusztus hó 31. napjátn.. Rliughoiffe/r Laijos s. k. 1. elnök. Orosz Pál s. k. előadó. — A kiadmány hiteléül1: iKrajosaviics Antal shiv. tisztviselő. 6511/23. B. L—1916. szám. Ö FELSÉG iE A iKURÁLY NEVÉBEN! A miaigyar királyi Cuiriia ínyomifativány utján elkövetett rágaílimlatzá® vétségével vádolt Fisicher József eflilén1 a szegedi kir. törvényszék1 előtt folyamatba, tett Isi ugyainoltt 1ÍK16. junius 13-án 2411—17. sz. alatt, a szegődi kir. ítélőtábla által pedig 1916. augusztus ' 31-én B. 1319—20. sz. .a. elinltézdtt bűn/pert, a kir. .főügyész isemlmfisógi panasza, folytán 1917. évi január 30-án tartott nyilvános tárgyaláson, melyben Rhorer IMiMós tauácselmök, Szegheő Ignác, Deák Péter, Haup Albert és iDáosőfi Bándor itólőbirák vetitek részt,, a vád képviseletében iSzeőke István 'koronaügyészi helyettes járt ell, a jegyzőkönyvet pedig Jánosy Aurél tanácsjegyző Vezette, -a koronaügyészi helyettes meghallgatása után vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozol bt: A kir. iCuría a kir. itélőtáMia. ítéletét a Bp. 385. 1. cl) pontja alapján íneigseiinmisit.i, vádlioibtat bűnösnek mondja ki, az 1914. évi 41. t.-cilkk 1. §-áb® ütköző és a 3, második ibekezdésia 1. pontja szerint minősülő, nyomíbaitvány utján elkövetetit rágalmazás vétségélben és ezért vádlloitltiat a most idézett törvény 3. második bekezdése alapján a btkv. 92. §-áinak alkalmazásával kétszáz '(200) korona fő- és egyszáz (100) koirona meillékbünhe/tésre ítéli, mely az elsőbdiróii itéleitbem megjelölt célokra és az ott felhívott módoz'atok ajiaitt fizetendő és ,behajthatatlanság esetében husz koronát egy .napnak számítva tiz és öt. niapi fogházzal lesz helyettesítendő. Egyúttal a kir. Curiia a kir. törvényszék Ítéletének a bűnügyi költségre és az ítélet közzétételiére vonatkozó rendelkezését hatályában- íenitartja. Indokok: A kir. főügyészinek >a BP. 385. 1. c) p.-jia alapjára bejeHe/ntett sem/miségi panasizáta •koronaügyész arra alapitotta, liogy vádlott a valóság bizonyítása iránti indítványát nlem a piajltótörvény 58. §-á,bani 'megjelölt határidőben,, hanem csak .az elkötök u főtárgyaláson, tehát éllkéseítten terjesztette elő, és hogy ezért a valóság bizonyítása el sem illett, volna .rendelhető. 'A kir. Curiia azonban ezt. a:z álláspontot raeím. fogadta el, mert a valóság bizonyítása iránti előterjesztés a. sajtótörvény 53. §-ábam imlegjelöitj (határidőn .h/eliül bármikor, tehát a.z előzetes eljárás bárimelyifc Ezjakábara tehető meg és semmiféle alakszerűségekhez kötve ndinos; vádlott pedig már az első nyomozati kihallgatása álk/almával azzal védekezett, liogy őt laz ujsóigközleunény közzétételénél a jogos magánérdlek megóvása, vezérelte, hogy közllíeiméinyóniek a tartalma való, egyúttal pediig épen a valóság bizonyítása végett tiaraukrja .is hivatkozott, unlnleik folytán ia t/ainuk már előzetesen ki is hallgattattak ós a főtárgyaMsna is beidézteittefc. Vádloittniak a valóság bizonyitásla iránt a főtárgya,iásora tett indítványa tehát csak ismétlése volt ia: már korábban, kiellő időben tett előterjesztéséinek. A ikiir. Cuiria azonbatn egyéb indokból látott feninlfoTogui olyan semmisógi okot, nnaly a BÍP. 385. 1. ic) poritjla állá tiabtozik, llgyan,is ia dágalmiaizás vágy becsületsértés esetében rágalmazó vagy becsütetBÓrtő uyiliatkozat valóságáraak a joigcs magáinérdek megóvása cimón való bizonyítása, minit ,a büintbtbetőségtet kizáró ok csak akkor állapítható meg, ka la nyilatkozat nieim haladja tul az állittásofcnalk és kifejezéseiknek azt a mértékét, mely az iPígyies esetek körülményeihez képest <a jogos magánérdek megóvása végett szüksécíes. A jelien eseltben a vádlott a terhére rótit újságcikkben sértettnek az eljárását olyanmák tüntette fel,, mintha sértett valóban valiairni komolyabb .illetlénségelt vagy sértésit követett vdlnia el a vádlott feleségével szemben, /mert csak igy érthető a cikknek iaz a része, mely szerint sértieitt rászoilgált volna, bogy vádlott őt nyomban kiiolktassa, hogy belli viselkedni védtelen nővel szemben és hogy annak szüksége merülit felli, hogy vádlott 'sértettől magyarázatot, vagy elégtételt kérjen, ennek megtagadása miatt pediig őt a nyilvánosság elé lálilitsa. lEzzeü- szemben azonban, a kiír. Ítélőtábla rténymegálliapitásai szerint a bizonyítás során esialk az a jélentékitelien esie.rnény bizonyult valónak, hogy egy ülőhelyért, való vitatkozás alkalmával vádlott egy intő kézmozdulat kíséretében azt a figyelmeztetést intézte a vádlott nejéhez, hogy „vigyázzon." Minthogy pedig ezZeli a jélentékrteílem 'eseménnyel az ujsáiglközleménynek túlzott tairt/al,mia meni tekinthető beigaizoltniak ós niinthogy egyáltalában, nieírn forgott fenn szüksége a;nníaik, hogy vádlott a sértett jó hírnevét egy ilyen cikkel a. nyilvánosság előtt meghurcolja, en/melk folytán ia kir. Curiia ugy találta, hogy vádlott sajtóközleményének tartalma inain bizonyult valónak és hogy annak közzététele s a jogös magánérdek megóvásával egyáltalán nem indokolható. /Eh'liez képesít a imásodbiróság feluiientö ,Ítéletének a BP. 385. 1. c) pontja alapján való naiagsemmiisitésie ímelíett vádlott, bűnösségét meg kellett álápitani. A büntetés kiszabásánál a kár. törvényszék Ítéletében félköreit. enyiM/tő körülményeik fogadtattak el;'súlyosbító körülmény nem merült fel. Budapest 1917. évi január 30-án. Rhorer Miik/lós s. k. itanáicselnök, — dr. Haupt Albert s. k. ellőadó. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláírás, irodatiszt. B. 2411.—1915/22. szám. lEzem I—'III. hnirói Ítéletnek 3917. január hó 30. napján ibeállt jogerőre emelkedését és azok bünteitésit megállapító részeinek a Bp. 494. §-ia érteim élxen váló végrehajthatóságát 'igazolom. Szeged, 1917. 2. Heivesy s. k. t. elnök. —• Dr. Rátky s. k. előadó. A kiadmány hiteléül: Plan/k Géza, irodafőtiiszt É ü URÁNIA OJ r— GO esa M cS Atagy. Tudományos Szinház aa "sa Ma vasárnap, március 18-án A harctéri filmek csodája! Harctéri felvétel 3 részben. . A legizgalmasabb, ieggrandiózusabb hadifelvétei. AK A 4 Eiőadások vasárnap d. u. 2 órától kezdődnek. — Jeggek hétköznapon délután 3 órától, ünnep- és vasárnapon délután fél 2 órától kedzve előre válthatók. Helyárak: Zsölve 120, l. hely 1.—, II, heiy - 80, 111. —.50 fillér t üelStsr Arirein iróü'p-aaküzlet és j.ivító műhelye. Szeged Széehcngi-lér 6. Telefon 363. # irógépszaJag-szénpapir (carbon) és használt Írógépek állandóan raktáron. Vidéki rendelések aznap intéztetnek el. Telefonhívásra azonnal jövök.