Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-18 / 67. szám

Szeged, 1917. március 33. DÉLiM AGYARORSZÁG 11 mert n/elm! igazaiba a védelem azt, hogy a kérdéses bizonyítékot előbb nem ismerhette. (Ugyanezen: indokok alapján uitiásifotta; ed a kir.. Ítélőtábla, a védelem á'lltial a feilelMmteli főtárgyaláson tett bizonyítás kiegészítés iiránít (teitlt dindiiitviáaiyt.. Érdemben: A ikiir. Ítélőtábla előre bocsáj/tja, hogy a Bv. /törvény 6. 'eflteő bekezdésében mle|gkö­veitelt miaigámiiindiitváinyt iaiz ama jogosult dr. Nagy Zoltán a, Ikellő időben ,megtelt,t/e; — va­lamint miegálilapiitjia azt is, hogy a Slt. 48. §->bam foglalt lelévüllés fen íme/m forog, ameny­nyibiera iaiz 'elévülést féllbeiszakitó la btíkv. 108. Á-ban említett 'bírói intézkedés hat hómapon­ként tétetett váidlott ellen'. A kir. Ítélőtábla jogi állilásponitjia szlerint Is a vád fángyává tett sajttá közleményben fogiMit/ak iallkallmasiaik ama, hogy valódiságuk esetén a sértettet a közumegvetiésnek kiitegyék, •az is tény, hogy ezt a icilklkiet vádilott tatite közzé s vállalta is érte, miirnt szerző a felelős­séget; — az aliálbb fciíefltiendőik szeriimit azon­ban a kir. Ítélőtábla uigy talliáltia, hogy a bűncselekmény vádlottnak ibe nieim számít­ható. •• Dr. .Nagy Zo/litián és neje valilomiásával szambán a kiír. itélőtiábla özv. Biieber Miklós­aié és Fisohie/r Józsefnó vallomás/ait fogadta el valóknak, — márnáikét csoportbeli tainuk többé kevéjsbbé éfd'eklelltelkl, amletainyáben dr. Nagy Zoltán: maga ia sértett, dr. Naigy Zol­tán/né laz ő neje, — iFischar Józsiefné viszont a vádlott neje, — özv. Biejber iMiklósraé pedig eninek anyósa. Minthogy azonban Riebeirraérieik ós Fi­sehennénkk főtár/gyiallási valllomásiai egymás­sal', ugy Riebemének a nyoimoaat során (tett vallomásával >a lényegben, ihogy t, i. sértett a. vádílioítlt nejét ama ezóval „vigyázzon" és kéz 'felemeléssel imleigfeuyegetite, — megegyez­nek, — minthogy továbbá Vas Sándor és Viaiss Ignácné teljesien érdektelen tanuknak vallo­imiásai fenti tanúik vallomásait támogatják, viszont Vas Sándor vallomásának az ia része, hogy Bíieherjné és iFisichemé ibitbizélf idir. Nagy .Zoltánnal, lez utóbbin lak ós nejének idieí­vonatikozó vallomását megcáfolja; — a kir. ítélőtábla a vádbelli cikkben állí­tott tény, valamint erre a tényre .közvetlen utáló kifejezés valóságát bebizonyítva lláitja annál is inkább, mert feli isieim is tételezhető, hogy vádlott, aki ia sértettől agé/sz Ikiüilöni tár­sadalmi állásban van s vele érintkezése nin­csen, mindiem lélektani és egyéb indok nél­kül a vádbeli cikkét közzé tette, s ezit meg­előzően sértettet lovagias elégtétel adásra feöiszóli'tlatta volna. Mindezeknél fogva a kir. törvényszék íté­letét ia 3B. iP. 423. hiairmaidik bekezdése ér­telmében mle.gválitozltatnli s vádlottat a vád alól a Bp. 326. 8. pontinak ímegfleilelőe/n a Bv. 1)6. alapján1 felmentenii íkeÖiLelbt. Sz/e/ged, 1916. évi augusztus hó 31. nap­játn.. Rliughoiffe/r Laijos s. k. 1. elnök. Orosz Pál s. k. előadó. — A kiadmány hiteléül1: iKrajosaviics Antal shiv. tisztviselő. 6511/23. B. L—1916. szám. Ö FELSÉG iE A iKURÁLY NEVÉBEN! A miaigyar királyi Cuiriia ínyomifativány utján elkövetett rágaílimlatzá® vétségével vá­dolt Fisicher József eflilén1 a szegedi kir. tör­vényszék1 előtt folyamatba, tett Isi ugyainoltt 1ÍK16. junius 13-án 2411—17. sz. alatt, a sze­gődi kir. ítélőtábla által pedig 1916. augusztus ' 31-én B. 1319—20. sz. .a. elinltézdtt bűn/pert, a kir. .főügyész isemlmfisógi panasza, folytán 1917. évi január 30-án tartott nyilvános tár­gyaláson, melyben Rhorer IMiMós tauácsel­mök, Szegheő Ignác, Deák Péter, Haup Al­bert és iDáosőfi Bándor itólőbirák vetitek részt,, a vád képviseletében iSzeőke István 'ko­ronaügyészi helyettes járt ell, a jegyzőköny­vet pedig Jánosy Aurél tanácsjegyző Vezette, -a koronaügyészi helyettes meghallgatása után vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozol bt: A kir. iCuría a kir. itélőtáMia. ítéletét a Bp. 385. 1. cl) pontja alapján íneigseiinmi­sit.i, vádlioibtat bűnösnek mondja ki, az 1914. évi 41. t.-cilkk 1. §-áb® ütköző és a 3, má­sodik ibekezdésia 1. pontja szerint minősülő, nyomíbaitvány utján elkövetetit rágalmazás vétségélben és ezért vádlloitltiat a most idézett törvény 3. második bekezdése alapján a btkv. 92. §-áinak alkalmazásával kétszáz '(200) korona fő- és egyszáz (100) koirona meillék­bünhe/tésre ítéli, mely az elsőbdiróii itéleitbem megjelölt célokra és az ott felhívott módoz'a­tok ajiaitt fizetendő és ,behajthatatlanság ese­tében husz koronát egy .napnak számítva tiz és öt. niapi fogházzal lesz helyettesítendő. Egyúttal a kir. Curiia a kir. törvényszék Ítéletének a bűnügyi költségre és az ítélet közzétételiére vonatkozó rendelkezését hatá­lyában- íenitartja. Indokok: A kir. főügyészinek >a BP. 385. 1. c) p.-jia alapjára bejeHe/ntett sem/miségi panasizáta •koronaügyész arra alapitotta, liogy vádlott a valóság bizonyítása iránti indítványát nlem a piajltótörvény 58. §-á,bani 'megjelölt határ­időben,, hanem csak .az elkötök u főtárgyalá­son, tehát éllkéseítten terjesztette elő, és hogy ezért a valóság bizonyítása el sem illett, volna .rendelhető. 'A kir. Curiia azonban ezt. a:z álláspontot raeím. fogadta el, mert a valóság bizonyítása iránti előterjesztés a. sajtótörvény 53. §-ábam imlegjelöitj (határidőn .h/eliül bármikor, tehát a.z előzetes eljárás bárimelyifc Ezjakábara te­hető meg és semmiféle alakszerűségekhez kötve ndinos; vádlott pedig már az első nyo­mozati kihallgatása álk/almával azzal véde­kezett, liogy őt laz ujsóigközleunény közzététe­lénél a jogos magánérdlek megóvása, vezé­relte, hogy közllíeiméinyóniek a tartalma való, egyúttal pediig épen a valóság bizonyítása végett tiaraukrja .is hivatkozott, unlnleik foly­tán ia t/ainuk már előzetesen ki is hallgattat­tak ós a főtárgyaMsna is beidézteittefc. Vád­loittniak a valóság bizonyitásla iránt a főtár­gya,iásora tett indítványa tehát csak ismétlése volt ia: már korábban, kiellő időben tett előter­jesztéséinek. A ikiir. Cuiria azonbatn egyéb indokból lá­tott feninlfoTogui olyan semmisógi okot, nnaly a BÍP. 385. 1. ic) poritjla állá tiabtozik, llgyan­,is ia dágalmiaizás vágy becsületsértés eseté­ben rágalmazó vagy becsütetBÓrtő uyiliatko­zat valóságáraak a joigcs magáinérdek meg­óvása cimón való bizonyítása, minit ,a büin­tbtbetőségtet kizáró ok csak akkor állapítható meg, ka la nyilatkozat nieim haladja tul az ál­littásofcnalk és kifejezéseiknek azt a mértékét, mely az iPígyies esetek körülményeihez képest <a jogos magánérdek megóvása végett szük­sécíes. A jelien eseltben a vádlott a terhére rótit újságcikkben sértettnek az eljárását olyan­mák tüntette fel,, mintha sértett valóban va­liairni komolyabb .illetlénségelt vagy sértésit kö­vetett vdlnia el a vádlott feleségével szemben, /mert csak igy érthető a cikknek iaz a része, mely szerint sértieitt rászoilgált volna, bogy vádlott őt nyomban kiiolktassa, hogy belli vi­selkedni védtelen nővel szemben és hogy an­nak szüksége merülit felli, hogy vádlott 'sér­tettől magyarázatot, vagy elégtételt kérjen, ennek megtagadása miatt pediig őt a nyilvá­nosság elé lálilitsa. lEzzeü- szemben azonban, a kiír. Ítélőtábla rténymegálliapitásai szerint a bizonyítás során esialk az a jélentékitelien esie­.rnény bizonyult valónak, hogy egy ülőhely­ért, való vitatkozás alkalmával vádlott egy intő kézmozdulat kíséretében azt a figyel­meztetést intézte a vádlott nejéhez, hogy „vi­gyázzon." Minthogy pedig ezZeli a jélentékrteílem 'ese­ménnyel az ujsáiglközleménynek túlzott tairt/al­,mia meni tekinthető beigaizoltniak ós niinthogy egyáltalában, nieírn forgott fenn szüksége a;n­níaik, hogy vádlott a sértett jó hírnevét egy ilyen cikkel a. nyilvánosság előtt meghur­colja, en/melk folytán ia kir. Curiia ugy találta, hogy vádlott sajtóközleményének tartalma inain bizonyult valónak és hogy annak köz­zététele s a jogös magánérdek megóvásával egyáltalán nem indokolható. /Eh'liez képesít a imásodbiróság feluiientö ,Ítéletének a BP. 385. 1. c) pontja alapján való naiagsemmiisitésie ímelíett vádlott, bűnös­ségét meg kellett álápitani. A büntetés kiszabásánál a kár. törvény­szék Ítéletében félköreit. enyiM/tő körülmé­nyeik fogadtattak el;'súlyosbító körülmény nem merült fel. Budapest 1917. évi január 30-án. Rhorer Miik/lós s. k. itanáicselnök, — dr. Haupt Albert s. k. ellőadó. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan alá­írás, irodatiszt. B. 2411.—1915/22. szám. lEzem I—'III. hnirói Ítéletnek 3917. január hó 30. napján ibeállt jogerőre emelkedését és azok bünteitésit megállapító részeinek a Bp. 494. §-ia érteim élxen váló végrehajthatóságát 'igazolom. Szeged, 1917. 2. Heivesy s. k. t. elnök. —• Dr. Rátky s. k. előadó. A kiadmány hiteléül: Plan/k Géza, iroda­főtiiszt É ü URÁNIA OJ r— GO esa M cS Atagy. Tudományos Szinház aa "sa Ma vasárnap, március 18-án A harctéri filmek csodája! Harctéri felvétel 3 részben. . A legizgalmasabb, ieg­grandiózusabb hadifelvétei. AK A 4 Eiőadások vasárnap d. u. 2 órá­tól kezdődnek. — Jeggek hétköz­napon délután 3 órától, ünnep- és vasárnapon délután fél 2 órától kedzve előre válthatók. Helyárak: Zsölve 120, l. hely 1.—, II, heiy - 80, 111. —.50 fillér t üelStsr Arirein iróü'p-aaküzlet és j.ivító műhelye. Szeged Széehcngi-lér 6. Telefon 363. # irógépszaJag-szénpapir (carbon) és használt Írógépek állandóan raktáron. Vidéki rendelé­sek aznap intéztetnek el. Telefonhívásra azon­nal jövök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom