Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-18 / 67. szám

6 DÉLMAGYARQR3ZAG Oroszországot csak a Haris Vorst, svájci újságíró, aki a Berliner Tageblatt megbízásából a háború folyamán már főbb izben járt Oroszországban ós igy illetékes arra, hogy a mostani orosz eseményekhez hozzászóljon, a következőket irja ez eseménvekke: kapcsolatban: M :: hónapok óta nyilvánvaló volt. hogy az orosz kormány csak a személye:' azon szűk körére támaszkodik, ameiyner; rendelkezésére adottak az állam hatalmi eszközei, mig az ország -töfbbi része min- szorosabban hozzá/ satlakozott az ei.eazékiiez Eddig azonl a.11 a haladó körök kitértek a nyüt erőpróba elő!, mert attól lehetett tartamok hogy a hatokat azzal csak növelik. Tehát törvényes eszközök alkalmazásával akarták a kormányt és a koronát engedékenységre bírni. \mikor -tehát megjött annak a hire. liogy ,a cár a pétervári forrongásra feleletül -a duma feloszlatására határozta el magát, mindenkire, aki ismeri az orosz viszonyokat, aiarmirozólag kellett, hogv hasson. Persze, ha a Gaiiczin-korrnány tartani akarta magát, felkér hihetetlen volt az a kísérlet, hogy a dumától megszabaduljon. Nem a duma végleges feloszlatásáról volt szó. hanem elővigyázat okából azzal biztatták az országot, hogv áprilisban vagy későbben ismét összehívják a dumát. Az orosz közvélemény azonban ennek nem adott hitelt és a birodalom haladó körei arra kényszerültek, hogv a cselekvés terére lépjenek, ha nem akarják az alkalmat elszalasztani és megkíséreljék, hogy „szükség esetén a konnánv ellenére is legyőzzék a külső ellenséget." Ha nem igy cselekednek, az a veszélv íenyegette volna őket, hogy a nagv tömegek fölötti uralmat elveszítik- Mert a Pétervárott kitört forrongás, mely csakhamar elharapózott a birodalomban, az ellenzék vezéreinek az akarata ellenére támadt. Nyilvánvalóan tényleg élelmezési nehézségekből keletkezeti az elégedetlenség, melyet e szokatlanul hideg télen a fűtőanyag hiánya még növelt. Már március 5-én kifejtettem e helyütt, hogy a háborúéi lenes, szélsőségesen forradalmi és bocsánat, ugy, itt a — szedő ia hibás, -- ámde hogyan érttessem én ezt uneg Eenmeft Gouldéail, vagy hogyan világosítsam fel erről Trisztán és Izolda niiegbáiítiotit eaelamét'?! -Sehogy, — be kell lnramsm « nyalka«íkáinaj s .viseűnttaa -a cdeébenfiőtket. IT-toljáiia is: a mellyen tisztelt, szedőnek valiamdlyies .igiazsáiga mégis vsak 'tehet a. tévedés ikugiktájátóin. Nem itianthaitjnk kiizárrteak, ugyebár, hogy lehetőnek: ibftvos dolgok, amelyeik azért jócskán bfiBMfeék is s viszont, egyes bűnös dolgoktól se.ni tehet eltagadni több-k!fivesrbb mértékű hűvösséget. Nincs igazam, szerkesztő uram f íEzuton kérek- tehát bocsánfflfest- ünnepélyesem! Trisztán és Izolda szel lemétől. :E kérdésben valiamélyes fbáftorraifcáist ad uíakeni az. liogy — ha már meg kell mondani az igazat, — ia monda saterérat anégtU csak volt vakum! bűnös is a szép szőke Izolda, szerelmében. Hiszen ez ia végzetesen szeretni tudó IkitPályiaány az ő nagyhét yjáuiaik, Mánk királynak veit :a iuenyasszanya s Iám, a hajón hailátosiani beleszereti vén Trisztánlía, ez meg visssowt ő bele: — a nagybácsi hoppon maradt, Igaz meg másrészt, liogy — ugyancsak a monda «®aránit — a, (.Szőke Iseult, tévedésből itta aneg TrisaftÁniMd « bájú/tót, mely iá kát wáveft örökre <^fybe.ícgraaBtofct8. De vésjaeaw, szerkesztő (Jar! mert a sajtóhibából még — sajtóliha lesz, a mi'ttam is volna oly .rossz ebben a háborús viliágban. Zsoldos Benő. béke állithatja talpra. anardíisztikiis áramlatok az orosz munkásság körében óriásilag megnövekedtek. A szélsőbal agitátorai természetesen mindenképpen azon voltak, hogv ezt a kedvező helyzetet kiaknázzák. Ily körülmények között a legújabb eseményekkel szemben a haladópárti .ellenzék már nem maradhatott tétlen. Be kellett bizonyítania, boga- van hatalma, ha nem akarta azt elveszíteni. Ha az oly gyakran kifejezésre juttatott optimizmosát csak a legtávolabbról is igazolni akarta, ama rendkívül súlyos feladat előtt állott, hogy megbuktassa a kormányt, a nélkül, hogy legfőbb célját: a háború folytatását veszélyeztesse. És ha ez sikerül neki. további feladata: a jelenlegi zűrzavarból legalább félig-meddig tűrhető állapotokat teremteni. A pétervári forradalomról szóló hírek arról tanúskodnak, hogv a haladó < körök ezen tényállás teljes tudatával cselekedtek. A duma megtagadta a cár elnápolási ukázáva! szemben az engedelmességet. Az ellenzék haladópárti vezérei az általános tiszteletnek örvendő és mérsékelten nacionalista Rodziartko dumaelnök elnöklete alatt ideiglenes kormánvt alakított és az ő hozzájárulásuk nélkül keletkezett forrongást felhasználták arra, hogy a hatalmat magukhoz ragad iák. A pétervári csapatok csatlakoztak hozzájuk, az eddigi kormány tagiait elfogták és a főváros ugylátszik már teljésen a kezükön van. Mindenesetre jellemző, hogv u hivatalos pétervári Távirati ügynökség a hatalmukban van- Ez első ismert hírek alapján nem tagadható, hogv az első lépéseket nagy tetterővel és ügyességgel tették meg. Mint fog azonban a helyzet .továbbfejlődni? Pétervár maga még nem Oroszország. Miként fog az uj helyzettel szemben a cár. a fronton 'és az ország ben veiében levő hadsereg viselkedni? Egvelőre nincs antimonar. chisztikiK iellesre a mozgalomnak. Arra kezesség Podzianko neve egymaga K A uén és a hadsereg, élén a cárral, valószínűleg kénytelen lesz alkalmazkodni, mivel kiilömben a teljes dezorganizáció következtében a néore és hadseregre leírhatatlan nyomor várna. A legnehezebb feladat: az óriási birodalom egész közigazgatási szervezetét gyorsan és biztosan kézhez kaparitani. azután megkísérelni a teüesen züllött forgalmi és élelmezési rendszerben rendet teremteni, még hátra van. Dacára annak a komor képnek, rnelv az összes orosz hírekből már rég volt megalkotható, nem szabad Oroszország belső nehézségeit túlértékelni. Mert külömben megfoghatatlanók volnának a háborúra elszánt ellenzéki vezérek optimisztikus nyilatkozatai. amelyeket elvégre mégsem szabad bloffnek tekinteni. Nem .szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy még a helvszinen levő és legjobban értesült emberek sem kénesek az óriás: birodalom fölötte bonyolult viszonvarban teljesen tájékozódni. Ha sikerül az u.i kormánynak. ..amelv az ország bizalmát bírja" a hatalmat gyorsan és biztosan magához ragadni, akkor az uj lendület és minden erőnek tevékeny részvéte még sok mindent megjavíthat. Nagy előny lenne az is. ha megszimiTék a folytonos miniszter változásokkal súlyosbított rendszertelenség. De azok a baiok, amelyeknek Oroszország a betege, sokkal mélyebben fekvők és csak a béke által gyógyíthatók ki. Ép azért még egv haladó minisztérium sem fogja lehetővé tenni, (hogv oly állapotokat teremtsen, amelyek lehetővé teszik a számára, hogv valóban Miljukov-féle utópisztikus hadi célok után fusson- E szempontból a Riecs-mek az a sürgönviekmtése érdekes, hogv Kerenszki mtmikáácépviselonek. aki ellene van az imperialisztikus hódítási terveknek, nemcsak a nép, de a müveit osztályok körében is 'sok a hive. Már többször juttattam kifejezésre azt a nézetemet, hogy a béke abban a pillanatban közeleg komolyan. amint egv haladó minisztérium meggyőződik arról a saját munkája révén, hogy Oroszország eddigi válsága nem tisztán az eddigi kormányokon mult. A válságnak főkép az az oka, hogy a jelenlegi Oroszország még képtelen arra, hogy egy modern háború követelményeinek megfeleljen Az intellektuális vakokról. II. Nem kívánkozunk (kii a másik forgatagos, tülekedő életbe. Nem, addig nem. mig a íátóvilág részéről csak sajnálkozást, könyörületet és olyan fajtáját kapjuk a részvétnek. mely megingat, keserűséggel tölt el. Addig nem, mig az emberek alig titkolható irtózatta valóságos szeretetté, megértéssé nem válik, mig be nem akarnak hatolni a lelkünkbe és együtt nem birjálk érezni velünk a végigszenvedett kálvária krisztusi megnyugvását. Hiszen a látóvilágba is dolgozni mennénk vissza. Egyedül ia munka a mi vilá-' gunk! Formák, a ,mozgás finomságai, az érintkezés simasága úgyis megszűnt számunkra. Am nem a társas kenetekbe való beilleszkedésünkről van szó, még csak a magunk szalmára joggal vindikálható munka, az életben való munkálkodás után sem nyújtogatjuk koldus módjára kezünket. Pusztán azért indult útjára ez a szomorú, mégis méltatlankodó hang, hogy az emberek, az ép életben sürgő és mozgó emberek idegenkedését, irtózatát enyhítsük magunk iránt. Hiszen kifejezni sem lehet, micsoda bántó, lesújtó érzéseket ébresztenek bennünk az elkeseredésnek mennyi háborgását futtatják végig rajtunk a minden kis megértést nélkülöző viselkedésükkel. Csak villamosra kell szállni egyikünknek, ha mindjárt kellő kalauzolással is. hogy izelitőt kapjunk a felénk sugárzó és. nem tehet eléggé hangoztatni fájó, fedingerlő szánakozásból. „Szegény." „Borzasztó." „Vigyázz, vak!" ilyen és ebez hasonló suttogásokat hallunk. Ha tudnák, hogy micsoda durva kézzel nyúlnak bele nyomorúságunknak szentségébe, • bizony őrizkednének felénk még csak egv sóhajt is küldeni. Nem, nem igy kell nézni a vakot. Nem szabad igy nézni a vakot. Még a legszubinitelügensebbet sem, ki valamikor koldulásvágtunk a magunk örömtelennek vélt uj életét, míg a társadalom és kultura emelte falak, a vakök gyámolitását szolgáló intézetek magukba nem fogadták és mig belőle is hasznos, munkás polgárt nem neveltek. Mennyivel ke-vésbbé bennünket, kik pályánk, szándékaink és terveink kezdetén vagy derekán roppantunk meg, kik otthagytunk mindem, ami mozgás, (fény-és csillogó öröm vok, és kik csupán intelligenciánk folytán is .nagyobb, szomjasa,bb igényekkel vágtunk neki az életnek. Ám mégsem megkülönböztetést 'kivárnunk magunknak vindikálni. Minden kalibere a vaknak vak. És ez magában foglal annyi érzést, fogékonyságot, annyi reszketösz e1í zi b L'Irtást. hogy minden •bántódás, minden brutalitás százszorosan dübörög Végig rajta, kiforgatja és lelkileg jó időre megbénítja. Több kíméletet, több megértést, több simulast kérünk tehát. -Nem á magunk akaratából jöttünk erre a néha rosszul berendezettnek képzelt világra. Nem a magunk akaratából bénultunk meg. És ba már végigszenvedtük a hetedixigletti büntetést is. ha,már feltápászkodtunk a sötétben vaíió elterüfésüP'kből; ha már nekivágtunk a magunk öramteltmiek vélt uj éfctlinknek, ha már dolgozunk ós produkálunk