Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-17 / 66. szám

(Szeged, 1917. ,március 17. DiÉÍJM AGYAROKSZAG 7 Az intellektuális vakokról. . i. Szomorú, szürtke lányáról indul ki ez a hang, lemondások templomából. Ahova nem iut el fény. és nem az élet tomboló lármája, ahol nincs (hiúság és nincs gyűlölködés és alhol megtört remények romjain egy uj élet kezdődik, egy uj élet épül­•Megfeszített energiával, komoly, nagv munkában éljük itt a magunk — sokaknak szemében talán ' irtózatosnak látszó világát — mi, .akik otthagytunk mindent. Mi, akik ikint éltünk az élet káprázatos forgatagában, akik pozíciót töltöttünk be. törtettünk, akar­tunk és dolgoztunk ugy, mint a többiek. iMi, akik intelligenciáknál, társadalmi kere­teinknél és emberi hajlandóságainknál fogva szépen, harmonikusan és a megoldások iránti fogékonysággal szerettük volna meg­formálni az életünket, és akik letörtünk, mi­előtt ezt gondolhattuk, és mielőtt talán cél­íjaink egyikét i:s elérhettük volna. Minden csapás legszörnyübbje a vakság és a szörnyűbbnél is szörnyűbb az első pil­lanatban. A kétségbeesésnek, a kínoknak és gyötrelmeknek nincs az a skálája, melyet végig ne harcolt volna egy a pályái a, szár dékai és tervei kezdetén vagy derekán meg­tört inteüektum. Nincs szó kifejezni azt a. rettenetes lelki megrázkódtatást, mely leg­jobb esetben is tompa, sötét ietárgiába, apá­tiába sülyeszti az embert. Nincs vigasz, nincs remény, minden elpusztult. Égy sem volt talán közöttünk — intellektuális vakok között. aki ne készítette volna elő a leg­borzasztóbb, a legerőszakosabb leszámolást. Mindenne! végezni. Az élettel, mely ily ke­gyetlenül, vadul bánt el velünk. Hogy az­után mi tartott bennünket mégis itt az- élet­ben, ezt talán nem is annyira az életösztön­nel. mint a háborgó lelkiharcokat követő fáradsággal, el fásai I ássál lehetne magyarázni. Ebből az elfásult tétlenségből, melybe estünk a nehéz és súlyos csapás első pilla­natában, felrázott a közelebbi látóvilág bántó figyelme, szolgálatkész bánásmódia. Fény­telen kutató szemmel bámultunk bele a nagy űrbe és kerestük a célt, melyért vagyunk; kerestük azt a megoldást, melyet az első terhes pillanatban az élet erőszakos meg­szakításában véltünk megtalálhatni; keres­tünk valamit, ami azután visszavigyen ismét u már ismert világunkba, hol betölthetjük a nekünk szánt munkakört És ebben' a törek­vésünkben, vágyunknak megvalósításában elősegítettek a nevesebb vakoknak ismert példái. E példáknak elősorolása volt az iMMMBMMMmMnnnnBnnBaai Tenger­sok utánzatot ajánlattak mostanában Diana-sós­borszesz helyett egyes üzletekben a vásárló közön­ségnek, melyek hangzatos elnevezések alatt és sokszor a megtévesztésig hasonló külső csoma­golásban kerülnék forgalomba. A gyalog­mm mm járok, ha elmennek egy-egv kirakat előtt, mégis minden jobb üzletben ott láthatják a valódi Diana-sósbor­szeszt, melyről mindenki előre tudja, hogy belső tartalmánál fogva a legmegbíz­hatóbb és leghatásosabb háziszer, fájdalomcsilla­pító, hüsitő, enyhítő és egészségápoló. Egy háztar­tásból sem szabad tehát hiányoznia. kis üveg Diana-sósborszesz ára K 1.30 nagy „ » » » » 3.50 legnagyobb „ „ „ n 7.— DIANA kereskedelmi r.-f. Budapest, V., Nádor-utca 6. egyedüli vigasz, mely a szánalmat érző kül­világtól jött és valódi vigasz gyanánt hatott sebzett lelkünkre. Az ismert példák, hol világtalan intel­lektumoK kimagaslottak a látóvilágiból, hihe­tetlenül hangzottak gyámoltalanságiunk tu­datában, mindazonáltal ezek adták az első lökést a munkához,' ezek voltak mozgatói tevékenységi vágyunknak. He cselekvésre serkentett az a tudat is, hogy a világbölcs, a nagy eszmék harcosa is vak. mert nagy eszméjén kívül mit sem lát: az élet apró­cseprő hajai, esélyei, szürke históriái és krónikái elmaradnak mellette észrevétlenül, miként mellettünk egy-egy nesztelenül elha­ladó alak, és a fényes szalonok reá nézve is esztétikai botlást hoznak nem egyszer, sőt többet talán mint reánk, kik ismerve és tö­rődve a külvilág Ítéletével, ennek sem akar­juk kitenni magunkat. E dolgok által ösztönözve és munkára serkentve hozzáfogtunk a munkához. Dolgo­zunk. amennyire a keretek megengedik, itt a knltura és a társadalom emelte falak kö­zött. és azokat a helyeket töltjük bei melye­ken kint a nagy világban egy-egy látó em­ber működik. És a munka után is itt pihe­nünk meg és nem keressük a külvilág zaját, annak tomboló lármáját, fényét és pompáját. Koncz József. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: Előadások kezdete negyednyolckor. SZOMBAT D. TL: Kénytelen házasság. Víg­játék. Botcsinálta doktor. Vígjáték. ESTE: Először Karolina, vagy Egy szerent­scs flótás. Komédia. —• Szerelmi varázs­ital. Operett. Páros, liáromharmados. VASÁRNAP D. U.: Csillagok bolondja. Ope­rett. ESTE: Karolina, vagy Egy szereni&sés flótás. Komédia. — Szerelmi varázsital. Operett. Páratlan, egyharmados. Szépasszony. Ma ismét a Gábor Andor vígjátéka ikerrirlt színre és ismét; (beijedem meg­iteM. 'nézőtér ©lőtt. A' (közönség érdeklődését növelte az ,a, körüEméoiy, liogy n danaib szer-' zője az előadás előtt JkonferáM. JDz most di­vat, Mikit módosabb házaknál a — virtírkr. Közvetlen, szabad előadásban eknondoitta,/ Gábor Andor, hogy milyen kényelmetlen az állva utazás. ÍN ©Iműndiba. azt is, hogy bivait­íaiói.l jött és kijön majd legújabb darabjának: a Dollárpapá-mk tizetneigyediik előadása után is. Felvetette a kérdést, hogy jó-e, lm a! kö­zönség metgósinani laz írót és az iró a közön-, séjfflt? Gábor Andor neműitől válaszolt és akót is adta. A darabjáról; annak keletkezé­séről rom beszólt, hantom falatvasctt e&y tréfás verset, amely,ben fotográfiáját adta laamak, hegy milyen a feleség, vagyis az asz­szeray. Aközönség élvezettel bailligatta pajzán, tréfás, de ikrríknszKrü előadását, a mókás ver­sén jóízűen nevetett és végezetik tapssal ho­norálta az írót és ismételtem a. kárpát *elé lazóütötita. A konferálás nttáni a már ismert én luélfiarbott szereplőik eljátszották a darabot, 'amelynek előadását végignézte a szerző is. IIIIIIHIIIflIIIHIMlWlltUIINIIinillilflHRI A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. LEGÚJABB. ROTTERDAM: Pekingből jetenti a Havas-ügynökség: A külügyiminiszter közöl­te a szövetségesek (követeivel, hogy a kor­mány o kinái német nagykövetnek és kon­zuloknak kiadta útlevelét. BÉCS: Február havában a központi ' hatalmak buvárhajói összesen .368 ellensé­ges hajót siilyesztettek el. 781.000 torma­tartalommal. ROTTERDAM: Az uj orosz igazság­ügyminiszter elhatározta, hogy a politikai vétségekre általános amnesztiát ad ki. Su­chomíinov volt hadügyminisztert letartóz­tatták és a forrtadalmí (katonaság követelé­sére vállrojtjait letépték. STOCKHOLM: A carSkoje-szekn pa­lota őrsége csatlakozott a forradalomhoz. ROTTERDAM: A Daily Cbronicle je­lenti: A cárnét őrzik. AMSTERDAM: A cár a főhadiszállá­son időzik. A cárné a eareviccse! Carskoje­Szelobau van. STOCKHOLM: A Reuter-ügynökség jelenti: Nikolajevics nagyherceg azt távira­tozta Radzianko dumaelnaknek, hogy Aliexe­jev vezérikari főnökkel egyetértőleg arra kérte a cárt, liogy a jelenlegi végzetteljes körülmények között hozza meg az egyetlen lehetséges elhatározást Oroszország meg­mentéseért és azért, hogy a háborút sikeres b efeje z éshez ju ttassa. ROTTERDAM: A lázadók hétfőre vir­radóra a tüzérség főhadiszállását is elfoglal­ták. A parancsnokot megölték. Elfoglalták a Péter-Pál erődöt is. A Citadella eziidő­szerint főhadiszállása a forradalmároknak. Este Pétervárott ugy a szárazföldi, mint a tengeri csapatok csatlakoztak a néphez. A kronstadti csapatok Pétenvárra jöttek, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a A forradalom hatása Moszkvában Moszkva, március 16. (Reuter-jelentés.) A forradalom hírére nagy öröm tüntetéseket rendezték a városban. Katonai komitét küldtek ki a rend fentartására. Moszkva katonai parancsnokát, számos rendőr- és csendőrtisztet letartóztattak. A politikai foglyokat szabadon hocsájtották. Az olaszok szintén forradalmat várnak. Genf, máreins 16. A Secok? a kg utóbbi pairJannteinitó eseményekkel kapcsolatiban ázat irj®, liogy Giólitti lúveá: (titokban: ismét moa­gcilódamk. Ugy tátsaeik m. a céljuk, hogy oneg­hidkitassák a hadikölcsönifc és a. kormánynak nincs elég ereje szembeszállni velük és a li adikök'sön iránti lelkesedést feláániiij-zia'tti. A közvéleménynek az a benyomás.i. irja a lap — hogy a kónnány napról-napra mind­inkább elveszti uralmát azok felett az esemé­nyek felett, amelyekhez az ország feltartóz­tathatatlanul közeledik. Vatikáni -körök,be;n az a felfogás uralkodik, hogy április közepére Olaszországban oly nagy belső bonyodal­mak fognak támadni, amelyek az ország sa­ját biztonságát veszélyeztetik én mm*s ki­zárva, hogy világtörtónelmi .jelentőségű meg­lepetések fogának hókövfitkezDnj. •••••••••••••••••••••••«•»•••• *•••»••••••••••••• Felelős szerkesztő: Pásztor József. KiaáótttlajdfflBos: Váraay L. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom