Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-16 / 64. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, ISI7. március .16. fllagut-C5atorna Magyarország és Bulgária között. — Az Északi- és Fekete-tenger belhajózási útfal való összekötése. — A Stuttgartban megjelenő Sild tímtsches IndustriebhiUból veszsziik Grempa P. M. mérnöknek minket is közelről érdeklő, rendki vűl érdekes cikkét: Bármennyire váltak is be a háború folyamán Középeurópa vasutjai, mégsem lehet kétség az iránt, hogy egyik legfontosabb feladatunk a jövőben a vizuthálózat megfelelő fejlesztése. A Duna már az ókor óta egyik fontos forgalmi útja Középeurópának. Igaz. hogy ez a vizi ut a tengerhajózás és a vasúthálózat nagy fejlődése mellett veszített a jelentőségéből. de nem szabad elfelejtenünk, hogy ez nem következett volna be akkora mértékben, ha a hajóút sok helyen nem volna olyan sekély. Ismeretes, hogy ugy az osz trák, mint a magyar kormány a hajóutak javítására nagy figyelmet forditott. viszon> azonban arra is kell gondolni, hogy eddig a Duna felső folyásának nem voltak jó összeköttetései más nagy gazdasági területekkel. De áp e téren akarnak változást előidézni. Tudvalevő, hogv a bajor király védnöksége alatt álló Bajor Csatornaegyesület a háború dacára is nagy tevékenységet fejtett ki, hogy a Duna és a Majna közötti teljesitőképes összeköttetés előfeltételeit megteremtse. Továbbá az 1916 decemberében Stuttgartban alakult Délnyugatnémet Csatornaegyesület arra törekszik, hogy a Rajna- és a Duna között a Neckar felhasználásával még rövidebb összeköttetést' létesítsen- És mivel ezen vizi ut kiépítésére fíosch Róbert dr., stuttgarti gyáros, már tizenkét millió márka alapítványt is tett, ezen összekötő-ut kiépítésének a megkezdése mihamarább várható. Abban a pillanatban, amelyben ezek a nagyszabású vizi ut-tervek végrehajtatnak, a Rajna és a Duna két hatalmas folyamvidékének az egymásba kapcsolása megtörtént. Ezzel aztán olyan beihajózási útjaink volnának, amelyek az Északi-tengert összekötik a Fekete-tengerrel, Ezeket a, vizi utakat azok az országok védelmezik meg kellően, amelyeket Naumannal Középeurópának nevezünk. Jelentőségük, miként a világháború bizonyította, nemcsak a békében nagy, -hanem fokozott az értékükháborús időkben. Technikai szempontból szerencsére nem állanak komoly nehézségek vagy lehetetlenségek a kivitel útjában. Technikailag meglehetősen egyszerűek a viszonyok a Majna és Neckar csatornázása terén és a DunaMajna- valamint a Neckar—Duna-csatorna tekintetében, úgyszintén egyszerű tedhnikai művelet a Dunának a szabályozása Kehibeimtől Báziásig. Ellenben nehézségekkei jár a 130 kilométer hosszú báziás—vaskapui szakasz. A kereken másfél kilométer széles Dunának ugyanis sziik sziklavölgyön kell keresztültörnie. Minden szélesbités itt rendkívül költséges, mivel a folyam olyan szorosokon folyik keresztül, amelyeknek a magaslatai 800 méterig emelkednek, A Vaskapun ta! is nehézségekkel kéli megküzdenie a hajózásnak, mivel számos a folyamban levő szikla örvények képzését okozza. A háború egyik tanulsága, hogv mindezeket a nehézségeket meg kell szüntetniE cél szolgálat'ra a Rajna—Duna-ut érdekében számos terv merült föl. így a sziklaszakaszok mellé úgynevezett zsilipcsatornákat javasoltak a nyugodt és biztos hajózás lehetővé tv,elére. Ezen terv megvalósítása mellett azonban még mindig megmaradnának a Kazán-szorosbeli veszedelmes átjárók és nem volna elkerülhető a folyam alsó folyásának az eliszaposodása. Azonkívül a nagyobbszántu zsilipek tetemesen meg is lassítanák a 'Hajózást. A dunai konferencián Budapesten most uj tervezet kerül a nyilvánosság elé, amely a dunai hajózásnak r. Vaskapunál előforduló összes nehézségeket kiküszöböli. Rosenmeyer, a hasonló tervekről ismert kölni mérnök ugyanis beható tervet terjesztett a kormányok ele. F szerint á 114 kilométer hosszú vizesési szakasz egy 20 kilométer hossza fílagutcsatornával kikerülhető. Ez az alagutcsatorna Jucztól Brza Palánkáig vezetne és 94 kilométer utmegtakaritást .jelentene a hajózás számára. Ennek a csatornának a tervét Magyarország mértékadó tedhnikai állami tisztviselői nagy érdeklődéssel fogadták és könnyen megvílósithatónak tartják, mert az átfúrandó kőzet: juramész. Az alagutcsatorna felső végét egy 325 méter hosszú zsilio védené a Duna áradása ellen. Az alagútban vezetett csatorna alsó végét egy hasonló zsilip kötné össze Brza Palánkával a jóval mélyebben fekvő víztükörrel. Az alagutcsatorna építkezése 25 méter szélesre és 4 méter mélyre van tervezve. A vizszin fölötti nyilas 7 méter volna- Mindkét oldalon sinut készülne villamos vontatógépek részére, aminők I'tamm. berlini technikai főiskolai tanár tervei szerint ma Is működnek a Vaskapunál. Hogy az alagutcsatorna már eleve minél teljesitőképesebb legyen, több kitérő van előirányozva. Az üzem a forgalmi terv szerint 1250 tonnáig terjedő hajókkal évenkint 60 millió tonna forgalmat bonyolíthatna le az alagutcsatornán. A megejtett szátnitások szerint az építkezés: költségek a zsilipekkel, előkikötőkkel és erőmüvekkel együtt 190 millió koronát tennének ki, az erőmüvek létesítése nélkül a költség 30 millió koronával kevesebb lenne. Külön értesítés helyett. özv. dr. Potlák Lajosné és Taussig Arminné, szül. Pollák Lili az összes rokonság nevében is szomorodott szivve! tudatják, hogy szeretett atyjuk illetve nagyatyjuk Schuller József f. évi március hó I4-én este 6 órakor, 87 éves korában, rövid szenvedés után jobblétre szenderült. A megboldogult hült tetemeit f. hó 16-án délelőtt 10 órakor kisérjük örök nyugovóra a Kelemen-utca 7. szám alatti gyá§zházból. Áldott legyen emléke, nyugodjék békében! A költségvetés alapjául azok a tapasztalatok szolgálnak, amelyeket a Rove-alagut 1916-iki építkezésénél szereztek. Az üzemköltségek, beruházások és amortizáció fedezése mellett a jövedelem-fölösleg évi 13.55 millió korona volna. A Vaskapun át menő évi forgalom eddig 5 millió tonna volt. Rvassay, miniszteri tanácsos, Magyarország legkiválóbb vizi szakértője, a legközelebbi jövőben évi 20 millió tonna forgalomra számit. Ráadásul vegyük figyelembe azt is, hogy ez a belhajózási ut az ellenséges hatalmak ellenőrzése nélkül állana rendelkezésűnkre. Ha azonban ezt meg akarjuk valósítani, kellő időben arra kelUörekednünk, hogy » RajnaDuna vizi ut minden részén a legmagasabb teljesitőképességet érjük el. Méhészeti szakiskola fölállítása Szegeden. (Saját tudósítónktól.) A „Méhészeti Újság", amelynek Borbola István- főispáni titkár a szerkesztője, időnkint sikeres méhészeti tanfolyamokat ftart Szegeden, amelyeken a-z érdeklődőket teljesen dijtalannl képezik k-i a méhészetre. Ezzel az akcióval kapcsolatba* fölmerült az a terv, hogy állandó jellegű szakiskolát állítsanak fel Szege-dán, annál is inkább, mert -a város kezdeményező lépésére, az iskolát a földművelési kormány létesitené. Az ügy állásáról egyébként tiszta képet -nyújt az alábbi beadvány, amelyet a .jMéhész Újság" szerkesztője intézett a várost tanácshoz : Tekintetes Tanács! A .Méhész Újság szerkesztősége és kiadóhivatala -korábban azt- határozta el, hogy a méhészetnek minél szélesebb alapokra fektetése érdekében időnkint Szegeden méhészeti tanfolyamokat fart, amikiar az érdeklődők -teljesen díjtalanul képeztetnék ki a méhészetre. A terv magvalósítása előtt a módozatok megállapítása körül tárgyalást folytatott a in. ikir. földművelés ügyi minisztérium méhészeti osztályának vezetőjével, Krencdits -Ferenic miniszteri titkár úrral, ki -a tervbe vett időnkinti tanfolyamok tartása helyett- sokkal inkább célra vezetőbtmék -találja az állandó jellegű méhészeti szakiskola felállítását. Ezen szakiskola, hol állandóan nagyobb számú méhésznöveaidék nyerne kiképzést nemcsak a méhészetből, tk az ezzel szorosan összefüggő kertészetből -is, nevezett miniszteri titkár nr Iá jelentése szerint minden nehézség nélkül felállítható a. m. kir. földmi vetésiig gi kormány által Szegeden. ha erre vonatkozó kezdeményező lépések a város hatásága, vagy valamely erkölcsi testület megtenné. -Ez annyival n inkább sikerülhet, mert ily állandó jelleg ii tanfolyam, már az ország hét nagyobb városában létesíttetett és a legközelebb jövőben több ily intézmény létesítése van tervbe véve és az ehhez |szükséges költség biztosítva is van. Az iskola felállítására vonatkozólag bővebb tárgyalásokat mi nevezést!- ügyosztályvezető miniszteri titkár úrral nem folytattunk, de azt már előre kijelentette a miniszteri (titkár nr, hogy csakis n-bban az esetben számíthat a város hatósága kedvező eredményire, ka az iskola céj-aira megfelelő területet, épületet, fűtést é-s vilógóíást biztosit, mellyel szemben -azonban a földmivelésí kormány a többi fenntartási és egyébb költségeket viselné. Ennek alapján vau szeramsséak azzal a tisztelettel-eS .kéréssel fordulni a város tekintetes Tanácsához, hogy a felállítandó máhéBzeti szakiskola ügyében a in. kir. földmtvelési kormányhoz a Bcezdeményező lépéseket megtenni szíveskedjék. Szegetten, 1817. március hó 14-én. Kitűnő tisztelettel: RorVola látván, a „Mélvéea Uráig" ewkmfág*. t