Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-17 / 40. szám

4 Befejezték a februári közgyűlést. — A közgyűlés a néptanítókért. — (Saját tudósítónktól.) ügynevezett csen­des közgyűlés volt a törvénythatósági bizott­ság pénteki folytatólagos közgyűlése. A pad­sorok legnagyobbrészt üresen ásítoztak, alig jelent meg harminc városatya. És a megjc­k ' k s m/hamarább igyekeztek kifelé a fa­g. s légkörű teremből a bizottsági terem m.ybe meleget árasztó kályhája köré, na­gyobb dolgokról eszmét cserélni, mint ami­lyenekről odabenn folyt a szó. Az egyik megjelent városatya dicsérte a tanácsot elő­relátásáért: — Ez helyes politika a tanács részéről. Amikor nem fütteti be a termet, tüzianya­got is spórol és megmenekedik a hosszú vi­táktól is. Kinek van olyan hidegben 'kedlve fölszólal ás okraf A tárgyalások menete — bár meglehetősei álmos volt a hangulat — elég gyors volt. A tárgysorozatnak még hátrabevő 36 pontjá alig másfél óra alatt letárgyalta a törvénybe tóségi bizottság, amely azzal a megnyugtató tudattal fejezte be munkáját a jövő hóna­pig1, hogy a második napon érdemes szociális munkát is végzett. A közgyűlés második napjának lefolyó­iáról, amely egyúttal a közgyűlés 'befejezést Í6 VOlt, az alábbi tudósításunk számol be: Dr. Cicatricis Lajos főispán üdvözli s törvényhatósági bizottság megjelent tagjait, és a folytatólagos közgyűlést megnyitja. Taschler Endre főjegyző felolvassa a szerdai közgyűlés jegyzőkönyvét, amelyet a törvényhatósági bizottság észrevétel nélkül tudomásul vett Dr. Gaál Endre kul tartan ácsos referálta, hogy a kegyesrendi tanárok eddigi 2400 ko­ronát kitevő évi városi fizetésükhöz szemé­lyenkint 400 korona háborús, pótlékot kértek. Ez 21 személy után 8400 koronát tenne ki. A tanács javasolja a kérelem teljesítését az­zal, hogy a közgyűlés Írjon föl a kormány hoz, hogy az iskola fentartása után a város­nak járó évenkint 2000 koronával emelkedő államsegélyt a háború dacára is folyósítsa. Miután 1915-ben 12.000 korona volt az állam­segély, ez évben már 16.000 koronát kellene kapni a városnak az előirányzott 12.000 ko­rona helyett. (A tanítók háborús segélye.) Dr. Becsey Károly maga is teljesen in­dokoltrak tartja a tanács javaslatát. A há­ború leginkább a fíxfizetésü alkalmazottakat sújtja. Inditványt terjeszt elő, bogy a ke­gyesrendi tanárok háborús segélyével kap­csolatosan rendezze a közgyűlés a városi néptanítók háborús segélyének ügyét is. Sok olyan néptanító van, akinek háborús segé­lyét ba az állami rendszer szerint, tehát fi­zetése utáni 35 százalékkal számítanák, ma­gasabb összeget kapna az állam által részére kiutalt 800 koronás 'háborús segélynél. Ez* az egyensúlyhiányt a városnak kellene hely­reállítani, annál is inkább, mert az állami tanítók fizetésük 35 százalékát kapják hábo tus segélyül, ami az 1800 koronán felüli fize­téseknél jelentékeny különbözetet tesz ki. Indítványozza, hogy ezt a különbözetet a város vállalja magára, vagyis, hogy a város saját tanitói háborús segélyét a törvényes 35 százalékra kiegészíti, ugy, hogy az ilyen számítás mellett a tanítóknak 600 koronán felül járó öszeget. 1916 november elsejétől számítva kifizeti és az erre a célra szükséges 10.000 koronát a rendkívüli alapból fedezi. Tonelli Sándor: A legmelegebben üd­vözli a tanácsot, hogy belátta a fixfizetésü alkalmazottak nehéz helyzetét A közgyűlés ezt egyhangú örömmel fogadta, de szüksé­ges, hogy a tanács is ilyen álláspontra he­lyezkedjék ezzel a rokon indítvánnyal szem­ben. /Szegeden ötvenhárom olyan tanitó van, akinek háborús segélye 35 százalékkal szá­mítva meghaladná az állami által kiutalt 600 korona háborús pótlékot. Dr. Gaal Endre kulturszenátor nagy kö­szönettel fogadja dr. Becsey indítványát, nemcsak mint a városi kultarügyosztály ve­zetőije, de különösen, mint az iskolaszék el­nöke. -{Közi® hogy tezt az ügyet a tanács elő fogja késziteni és a város legközelebbi köz­gyűlésén teljesen előkészítve bemutatja a törvényhatósági bizottságnak. Ahhoz, hogy a határozatot érdemileg kimondlhaíssa a köz­gyűlés, el kell késziteni a pontos számadá­sokat, mielyik tanítónak mennyi ilyen hábo, rus segély jár a várostól s hogy milyen ösz­szegre rúgnak az igy előálló kiadások. Dr. Becsey Károly azt hiszi, hogy indít­ványa kapcsolatos lévén a kegyesrendi ta­nárok háborús segélyével, érdemileg is el le­hetne fogadni a közgyűlésnek. Taschler Endre főjegyző: Ne reszkíroz­zuk a jóváhagyást, 'Névszerinti kimutatást kell késziteni arról, hogy melyik tanítónak mennyi pótlékot ad a város. Dr. 'Becsey Károly: Megnyugvással tu­domásul vieszi dr. Gaal Endre kijelentését, hogy az ügyet teljesen előkészítve a márci­usi közgyűlésre behozza a tanács. A közgyűlés ezután a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta. (Kisebb ügyek.) Tudomásul vette a közgyűlés hogy a vá­ros 1000 koronás ajándékkal belépett a Ma­gyar Adria Egyesületbe, valamint a városi alkalmazottak fizetósrendezóséről szóló bel ügyminiszteri jóváhagyást. A jóvá nem bá^ gyott részeket az uj szervezeti szabályren­dlelettel egy időben, szeptemberben tárgyalja a közgyűlés. Taschler Endre főjegyző referálta, hogy tiz városi kézbesítő lábbeli általányt, kért­A tanács javasolja a kórelem teljesítését. Valihora István: Elfogadja a tanácsi ja vallató® miután azonban azt látja, hogy a tanács csak azoknak kívánja megadni a láb beli általányt, akik azt kérték, indítványoz­za, bogy a kedvezményt adják meg mindéi jelenleg tényleg szolgálatot, teljesítő város kézbesítőnek. Taschler Endre főjegyző közli, hogy ; tanács nem terjeszkedhetett tul a kérelme" A közgyűlés Valihora István indítva nyát egyhangúlag elfogadta, < (Másfélmilliós hitel n közélelm ezési üzemnek.) Taschler Endre főjegyző jelentette, bogi a városi közélelmezési üzemnek 1917-ta 1.500,000 koronás folyószámlahitelre vai szüksége. Erre ajánlatokat kértek a szeged nagyobb bankoktól. A Szeged-Csongrádi Ta­karékpénztár, a Szegedi Kereskedelmi és f May-bank négy és fél, 'a Kézmüvesbank négy 'és háromnegyed, a Szegedi Hitelbank öt százalékos kamatra tett ajánlatot. A May­bank ajánlatában azonban kikötötte, hogj csak akkor hajlandó négy és félszázalékos kamat mellett kölcsönt folyósítani, ha idő­közben a betéti kamatláb nem emelkedik. Hr megtörténik az emelés, a bankráta szierint fogja a kölcsönt ifolyósitan i. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy egy millió koronára a SzogedjCsongrádi Takarékpénztárnál, 500.000 koronára pedb'g a Kereskedelmi banknál nyisson folyószámla hitelt Ha a két bank közül valamelyik ezt em fogadná el, a másik banknál veszik fel az egész kölcsönt. Ezt a tanácsi javaslatot is egyhangúiar elfogadták, , mm'l 1W7. Mmlt it ;--ri -H III ..1,1 T • • ...- 1 .«• * -­Fodor Jenő adóügyi tanácsos a harmad­osztályú adófelszólamlási bizottság megala­kításáról referált. A tanács javasolja a köz­gyűlésnek, hogy az 19.17 és 1919 évekre vá­lasszák be a. bizottságba rendes tagul Km Gyulát és póttagul Vajda Sándort, iA vagyonadó és hadinyeresógadó kive tésére az adótörvények értelmében külön bi­zottságot kell alakitani, amelybe a város két rendes és két póttagot, a kereskedelmi ét iparkamara és az ügyvédi kamara" egy-egy rendes és egy-egy ,póttagot választ be. A ta­nács javasolja, liogy az első bizottságba ren­des tagul Wagner Gusztávot ós Deutsch Li­pótot, póttagul Landesbcrg Mórt és SchiRz Antalt, a második bizottságba pedig rendes tagul Korom Mihályt és Szécsi Istvánt ós póttagul Hajnal Istvánt és Papp Istváni válassza meg a közgyűlés. A közgyűlés a tanácsi javaslatokat itt is egyhangúlag elfogadta, mire a közgyűlés véget ért. OH.KSŰBBBSBBBBBSaBBeBSaBaBBBBBBBaBBSSBBBSMlBBBBSB. Az olasz fronton nincs esemény. BUDAPEST, február 16. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Az olasz harc­téren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Német katonák katárséríés© Danidban Kopenhága, február 16. A Ritzau-ügy­uökség jelenti: A külügyiminiszter a követ­kező nyilatkozatot tette közzé: Farrisnál két katonai személy rálőtt i916 október 3U-án egy orosz hadifogolyra, aki a dán határon át akart lopózni, azutan pedig dán területről visszavitték aiémet .eruietre. A német kormány az eset meg­vizsgálása utan kijelentette,, hogy nem is­merned el, hogy a szökevényt dán terüle­ten sebesítették ,volna meg, ellenben sajnál­kozását fejezte ki a dán kormanynak a dan „eruiet megsértéséért, ami olykepen tortént, uogy katonai személyek dán területre lep­.ck s a megsebesült hadiioglyot visszavit­tek. Egyidejűleg közölte a nemet kormány, aogy a két katonai személyt felelossegre vonta. Hozzátette a német kormány, hogy nem vonakodott volna a hadifoglyot, ha Hetben maradt volna, a dán hatósagoknak átadni. Ez az eset alkalmat adott ahhoz, uogy a német határőrségeket ismételten utasították a dán határ tiszteletben tartá­sra. Végül megjegyezte, hogy a német uadseregnek ez a két tagja emberies okok­oól lépte át a dán határt, hogy a dán terü­leten összeesett sebesült orosznak segítsé­get nyújtson s az egyik német katona nem is tudta, hogy átlépte a dán határt. Orosz katonák svéd területen. Kopenhága, február 16. A National Ti­dende jelenti Malmöből: A Svenska Afton­bladed szerint a svéd-orosz határon az orosz őrszemek sürün mennek át svéd te­rületre. Az utóbbi napokban ismét három orosz katona ment át a határon. Ezeket a svéd hatóságök letartóztatták, összesen mintegy 70 orosz katonát internáltak Svéd« országban. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom