Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-01 / 25. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyes száin ára ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeqed, 1917, VI. évfolyam, 25. szám. Csütörtök, február 1. BÉCS, január 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Tekintettel a békeajánlatnak az ellenfél által történt rideg visszautasítá­sára, valamint az abból származott szük­ségességre, amelynél fogva a háborút foko­zott erővel kell tovább vinni és azt minden — még a legélesebb harci eszközök alkal­mazásával is — megrövidíteni, a cs. és kir, kormány a berlini 'kormánnyal egyetértés­ben elhatározta, hogy folyó évi február 1-től kezdve Anglia, Franciaország és Olaszor­szág körül, valamint a Földközi­tenger k ejteti részében egyes zár­lati zónákban a hu várhajóharcot élesebb formában veszi fel és min­den tengeri forgalmat megbénít. Ez 'okból a cs. és kir. külügyminiszter e iió 31-ikén a semleges államoknak a cs. és kir. udvarnál akkreditált összes képviselőihez jegyzéket intézett, amely fordításban igy hangzik: Ausztria-Magyarország és szövet­ségesei 1914 augusztus havában felvették a kényszerharcot. Az a tudat, 'hogy létük és létérdekeik védelméről van szó, megadták ne* kik az erőt, hogy megállhattak el­lenségeik túlerejével szemben és olyan eredményeket küzdhettek ki. amelyekkel az ellenség sikerei nem érnek fel. Harminc háborús hónap­ban megszilárdultak és megnöve­kedtek ezek a sikerek. Amilyen mértékben gyengültek és megsemmisültek az ellenség hódí­tási tervei, abban a mértekben el­értnek ' tekintették Ausztria-Ma­gyarország és szövetségesei tisz­tán védelmi jellegű háborús céljai­kat. Ennek a helyzetnek teljes fel­ismerése és az az óhaj, hogy a további hasztalan vérontás elkeriil­tessék, szülte a négy szövetséges hatalom békeajánlatát. Ellenfeleik, akiket elvakított az őrület, hogy mégis előidézhetik a sorsnak egy rájuk nézve kedvező fordulatát és bennünket összezúzhatnak, vissza­utasították ezt az ajánlatot és a békekötésnek olyan feltételeit állí­tották fel, amelynek előfeltétele a négy szövetséges hatalom legyu­rása, célja pedig azoknak megsem­misítése lett volna. Isten és a világ tanúi annak, hogy ki a bűnös a háború további folytatásában. Az ellenségnek azon szándékaival szemben, hogy Ausztria-Magyar­országnak és szövetségeseinek had­seregét legyűrjék, flottájukat meg­semmisítsék, lakosságaikat kiéhez­tessék, folytaitól kell a háborút szá­razon és vizén, minden, még a legélesebb fegyverrel is. Egyedül a háború összes eszközeinek fokozott alkalmazása teszi a háború tartal­mának megrövidítését lehetségessé. Az ellenségek már eddig is arra törekedtek, hogy Ausztria*Magyar­országnak és szövetségeseinek ten­geri forgalmát megbénítsák és ezen hatalmakat minden behozataltól el­vágjak. Miként más tengereken, az Adrián is, még a kórházhajókat is, mint az Elektrát és a fegyvertelen személyszállító gőzösöket, mint pl. a Zagrebet, előzetes figyelmeztetés nélkül megtorpedózták. Ausztria­Magyarország és szövetségesei ez­után a maguk részéről ugyanezt a módszert 'fogják alkalmazni o'yké­pen, hogy S9Í7 február I-íöl kezdő­dclag Angliát, Franciaországot és Olaszországot elvágják minden ten­geri forgalomtól és evégből egy bi­zonyos zárlati zónán beiül minden eszközzel megakadályoznak minden hajózást. A jegyzék ezután felsorolta azokat a helyeket, amelyek a zárlati zónába esnek. Pontosan megállapítja, hogy melyik széles­ségi foktól melyik hosszúsági fokig akadá­lyozzuk meg az ellenség hajózását, majd igy folytatja: Semleges hajók, amelyek ezeken a tengeri vizeken hajóznak, azt a sa­ját veszélyükre teszik. Habár tör­téntek óvintézkedések arra nézve, hogy azok a selnleges hajók, ame­lyek február l-én a zárlati zónák kikötőik közelébe érkeznek, meg­kíméltessenek, mégis nagyon faná­csos, hogy minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével ezek más "irányba téríttessenek. A sem­leges hajók, amelyek a zárlati zó­nákba eső kikötőkben időznek, ha­sonló biztonságban elhagyhatják a zárlati zónákat, ha február Wke ©fölt indulnak el e kikötőkből és a legrövidebb uton haladnak a tenger vidéke felé. Ausztria-Magyarország ezen elha­tározását az a szándék szülte, hogy hathatós háborús eszközzel megrö­vidítse a harcot és közelebb Jusson egy olyan békéhez, amelyre nézve ellenségeitől eltérőleg mértékletes, semminő megsemmisítő szándéktól nem vezérelt feltételeket vett terv­be, eltelve, mint eddig, ezúttal is attól a szándéktól, hogy a háború végcélja ne legyen hódítás, hanem a maga és többi államok szabad és biztosított fejlődése. , Teljes bizalommal tengeri és szá­razföldi haderői bevált bátorsága iránt, vezetve és megacélozva an­nak szüksége által, hogy az ellenség megsemmisítő akaratát meghiúsít­sák, lépnek Ausztria-Magyarország és a vele szövetséges hatalmak ke­serű elszántsággal, de egyúttal az­zal a bizonyossággal is a háború e következő komoly fázisába, hogy az oly eredményre fog vezetni, a mely az évekig tartó küzdelmet végleg eldönti és ezzel az anyagi és véráldozatokat igazolni fogja. Bátorkodom arra kérni Excellea­ciádat, hogy fenti jegyzéket kormá­nyához eljuttatni kegyeskedjék- stb. Az itteni amerikai nagykövetséghez azonos szövegű jegyzék intéztetett a kővet­kező bevezetéssel: Alulírott abban a szerencsébea része* sült, hogy megkapta az e hó 22-ikén kelt iratot, amelyben Excellenciád szíveskedett közölni azt az üzenetet, amelyet az Egyesült Államok elnök ura ugyanazon a napon az amerikai szenátushoz intézett. A cs. és kir. kormány nem mulasztotta el ezen Jelentő­ségteljes nyilatkozat tartalmát komoly mér­legelés tárgyává tenni. Nem ismeri félre azokat a íenkölt elveket, amelyeket az el­nök ur követ, de mindenek előtt meg kell állapítani, hogy Wilson urnák a maradandó béke létrehozására irányuló óhajtását már az a visszautasítás is meghiusitotta, amely­ben Ausztria-Magyarország és szövetsége­seinek békeajánlata részesült az ellenségek részéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom