Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-17 / 12. szám

2 BÉLMAGYAHORSZÁG Szeged, 1917. január 17. akiknél a hadifogolynak gyakran jut ki na- kik imára kulcsolt keziekkell állunk, an.nikor gyoibb adag kenyér, mint magunknak, és a I két internálltat tesznek a sírba. Franciaország át akar vonulni Svájcon. Két koporsó előtt. Nap-nap után bőséges aratása akad a halálnak. A komor kaszás átokban fogant munkája nyomán az egyre sokasodott harctereken rendekbe hullanak az emberek. Munkáskezek, melyek a béke áldott roboítjában értékeket termeltek, harmincadik hónap óta csak a gyilkolás fegyvereivel hadakoznak. Kezek, melyeket az anya, hitves és gyermekek csókokkal boritanának, balált osztanak fiuknak, férjeknek és apáknak. Tort iil a halál s mi megállunk két szegedi koporsó előtt, melyek egyikében az angol nyelvmester, másikában a román munkás indul az enyészet mindeneket lebíró országába. A (hivatalos stilus meghatottságtól mindig mentes hangján közölte a nyilvánossággal a rendőri sajtóiroda, hogy a rendőrség szuterénjében meghalt ké't internált. Az egyik, az angol, nyelvmester volt, a másik, a román, hadimunkás, Halálukat szivbénulás okozta. Nagyon is egyszerű lakóhelyükre, a melynél csak a sir egyszerűbb, bizonyára a háború juttatta őket. Internáltak voltak, pénzük nem lelhetett, kellett valahol hálni, az idő Viszontagságai ellen menedéket keresni és kellett valahol a szerény ebédet elfogyasztani. Olcsóbb szobát nem bérelhettek és most átköltöztek a még olcsóbba, amelyben őket ebédelik, életük végén szegény internáltakat. Valamennyiünket több-kevesebb emberhez kötelékek fűznek ebben az életiben. Egyikünk sem termett rózsabokorban, sokunkat jó testvérekkel áldott rrieg a sors és beszéljünk-e a szülők szentségesen szép szeretetéről gyermekeik iránt. Az angol nyelvmester és a román munkás egyedül tették meg az utat az életből a halálba. Szemük megtört fényé nem azok nézésekor lobbant ki végkép, akik mit meg nem adtak volna, ha velük lehetnek, mielőtt ők a nagy útra elindulnak. Az angol nyelvmester és a román hadimunkás egyszerű koporsóját kevesek könnye kisérte, csak azoké, akiket az élet tövises utján mindenek baja, szenvedése, könnye, letörése megállít egy-egy pillanatra.. És állván a két ellenséges ország alattvalójának magyar földbe hantolt koporsójánál, megelevenedtek emlékünkben mindazok a történetek, amelyek ellenséges földön rekedt honfitársaink szenvedéseiről szóltak. Minek sorokba róni újból e kálváriák sok-sok stációját! Büszke önérzettel vallhatja mindenkoron minden magyar ember, hogy az ellenséges országoknak nálunk internált fegyvertelen alattvalóit megkíméltük a durva inzultusoktól, gyáva bántalmaktöl. elfogult zaklatásoktól. A mi népünk megmutatta erejét a harctér és a ifront mögötti háborns munka kitartó, lankadatlan, erővel teljes és sikerekben pompázó elvégzésében. Nem tajtékoztunk a dühtől, mint a játékos, aki veszi és ha ütni kényszerültünk, erőnket a velünk szembe állított fegyverekkel gazdagon felszerelt katonasággal és nem a fegyvertelen internáltakkal éreztettük. Jut egy-két • könynyünk azoknak az embertársainknak is, kik nálunk ellenséges országok alattvalóiként haltak meg és miint lebecsölt 'barbárok, kiknek legfényesebb kosztümje a gatya, lakóhelye a puszta és egyetlen hangszere az ostor, könnyes szemekkel állunk az Ember pusztulásánál. Az angoloknak és szövetségeseiknek nincs okuk aggódni azokért a polgártársaikért, akiket a háborús események vihara köztünk marasztott. Mi már tul vagyunk az aggódásokon; hozzánk jutott hiteles hírekből régóta tudjuk, hogy mennyire kulturnemzetIhez méltóan bántak a franciák és az augollok az internáltakkal! De azért ők azok, akik 'folyton azt emberiességre IhivatkoznakL És mi vagyunk a barbárok, minden írott jog és erkölcsi szabály gaz megsértői. Mi, akik az. életünket ,védjük, akik végét akartuk vetni az egész Európára kiterjedő öldöklésnek, ZÜRICH, január 16. Franciaország állítólag elhatározta1, hogy Svájcon keresztül vonul gyarmati katonáival. Ha Svájc ellenállást tanúsít, akikor fegyverrel fogja megkísérelni az átvonulás kikényszerítését. — Svájc határán nagyszámú gyarmati csapatot vontak össze. A svájci vezérkar minden ellenintézkedést megtesz; szigorúan ragaszBerlin, január 16. A Nationalzeitung jelenti az orosz határról: Az Odeszki Listok renii hiradása szerint Sebesti irányában rendkívül erős pergőtüz indult meg az orosz állások ellen, ami tizenkét óra hosszáig tartott. Sikerült is az' ellenségnek csapatainkat a terep előtt levő állások irányába kitérésre kényszeríteni. A 'galaci tengerészeti arzenál tegnap óta lángokban áll. Az oroszok kedvezőtlen lielyzete a Casinn-völ^yben, Bern, január 16. Az Echo-nak jelentik Jassyból: Az oroszok helyzete a Casinuvölgyben nagyon kedvezőtlen. A Casina a Trotus egy kisebb mellékfolyója, amelyet Ouestinél ér el körülbelül tizenöt kiométerre Tiirgiul-Ocna várostól. Ott folyik most a legerősebb küzdelem. A terület arrafelé teljesen szabad és a völgy már elég széles, Jó ut veWilson ujabb békdépésre j készül. Genf, jannár 16. A Newyork Herald jelenti: "Wilson netm tekinti a békeákciót befejezettnek. Még e hónapban jegyzéket fog intézni a központi hatalmakhoz és az antanthoz. Hága, január 16. W ilson na k az a szándéka, hogy a központi hatalmaktól és az antanttól kapott válaszjegyzékre nyilatkozzék. Nyilatkozatát azonban csak a kongresszus magatartásának ismerete után fogja megadni. Stockholm, január 16. Az orosz külügyminisztériumhoz közel álló sajtó azt a -hírt közli, hogy La n sing, az Unió külügyi államtitkára le fog mondani. Pétervári diplomáciai körök véleménye szerint ez a .lemondás összefüggésben van a békejavaslat kudarcával. Lugano, január 16. A Secoloikik jelentik Londonból: Washirígtoni távirat szerint Wilson ujabb békelépésre készül. Köln, január 16. A Kölnische Zeitung washingtoni jelentése szerint az antant békeellenes mozgalmát erősen elitélik. Amerikában a béke eszme lavinaszerűen növekszik. Rotterdam, január 16. A Morning Post washingtoni tudósítója jelenti: V/ilson és az amerikai kormány ugyan a legnagyobb titokban tartja, hogy írni lesz a legközelebbi lépés, amelyet a béke érdekében fog tenni, mégis kodnak semlegességükhöz és azt minden körülmények között védeni fogja. Egész Svájcban általános izgatottság uralkodik a komoly helyzet miatt. ZÜRICH, január 16. A svájci szövetségtanács elrendelte a 2., 4. és 5. hadosztály eddig még be nem hívott tartalékosainak behívását január 24-re. zet le ebből a völgyből. Ha az ellenség követi ezt az utat egészen -a Trotusig, akkor elvághatja a folyó mentén vezető vasúti vonalat, amig Erdélyiből a Gyimesi-szoroson keresztül a Szereth völgyébe vezet. Ha a központi hatalmak csapatai birtokukba vennék ezt a vasúti vonalat, a moldvaországi és a bukovinai orosz front teljesen el lenne vágva a Szereth alsó folyásánál levő orosz fronttól. Románia háromnegyed résste a mienk Bem, január 16. A Times irja: Az oroszok visszavonulása következtében az ellenség méltán állithatja, hogy ura egész Oláhországnak és Moldva egy részének és eddigi teriiletnyeresége nagyobb, mint egész Anglia WaJes-szel együtt. RDoimáuiának csak alig egy negyed része maradt meg szövetségeseink birtokában. I minden ok megvan annak a feltevésére, bogy Wilson uj kísérletre szánta el magát és meg fogja kísérelni, hogy Németországot rábeszélje, hogy vele és a többi semlegesekkel szemben éppen olyan nyíltságot iOnusitson, mint a szövetségesek. Az elnök nem osztja azt az általános nézetet, liogy a béke ügyében megindított eszmecserével netm lelhetne elérni semmit; sőt ellenkezőleg, Wilsou azon a nézeten van, hogy az ilyen eszmecserével jelentős lépést lehetne tenni a béke felé. Wilson, állitólag azt hiszi, ihogy most mindegyik hadviselő államban alkalma nyilik a békepártoknak arra, hogy felfogásukat nyilvánítsák, amire eddig nem volt semmi alkalmuk; a békepártok most érvényesülhetnek, mert a kormányok a különböző országokban megengedik a béke felett való eszmecserét. — A békére alkalmas atmoszféra jön most jétre — ez Wilson felfogása — és ezt ébren kell tartani. Amerikában a német békefeltételeket várják. Berlin, január 16. A Kriegszeitungnak xéjelentik Rotterdamiból: A Morning Post washingtoni távirata szerint remélik, hogy Wilsonnak az az elhatározása, hogy további lépéseket tesz a béke érdekében, arra fogják Jbír ni í (Németországot, Jhogy közölje vele a békefeltételeit. Az amerikai ibékebarátok körében kedvező a hangulat és azt hiszik, hogy a béke mégis csak létére fog jönni Wilson fáradozása következtében. A galaci arzenál lángban áll.