Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-17 / 12. szám

2 BÉLMAGYAHORSZÁG Szeged, 1917. január 17. akiknél a hadifogolynak gyakran jut ki na- kik imára kulcsolt keziekkell állunk, an.nikor gyoibb adag kenyér, mint magunknak, és a I két internálltat tesznek a sírba. Franciaország át akar vonulni Svájcon. Két koporsó előtt. Nap-nap után bőséges aratása akad a halálnak. A komor kaszás átokban fogant munkája nyomán az egyre sokasodott harc­tereken rendekbe hullanak az emberek. Mun­káskezek, melyek a béke áldott roboítjában értékeket termeltek, harmincadik hónap óta csak a gyilkolás fegyvereivel hadakoznak. Kezek, melyeket az anya, hitves és gyerme­kek csókokkal boritanának, balált osztanak fiuknak, férjeknek és apáknak. Tort iil a ha­lál s mi megállunk két szegedi koporsó előtt, melyek egyikében az angol nyelvmester, má­sikában a román munkás indul az enyészet mindeneket lebíró országába. A (hivatalos stilus meghatottságtól min­dig mentes hangján közölte a nyilvánosság­gal a rendőri sajtóiroda, hogy a rendőrség szuterénjében meghalt ké't internált. Az egyik, az angol, nyelvmester volt, a másik, a román, hadimunkás, Halálukat szivbénulás okozta. Nagyon is egyszerű lakóhelyükre, a melynél csak a sir egyszerűbb, bizonyára a háború juttatta őket. Internáltak voltak, pén­zük nem lelhetett, kellett valahol hálni, az idő Viszontagságai ellen menedéket keresni és kellett valahol a szerény ebédet elfogyasz­tani. Olcsóbb szobát nem bérelhettek és most átköltöztek a még olcsóbba, amelyben őket ebédelik, életük végén szegény internáltakat. Valamennyiünket több-kevesebb ember­hez kötelékek fűznek ebben az életiben. Egyi­künk sem termett rózsabokorban, sokunkat jó testvérekkel áldott rrieg a sors és beszél­jünk-e a szülők szentségesen szép szereteté­ről gyermekeik iránt. Az angol nyelvmester és a román munkás egyedül tették meg az utat az életből a halálba. Szemük megtört fényé nem azok nézésekor lobbant ki végkép, akik mit meg nem adtak volna, ha velük le­hetnek, mielőtt ők a nagy útra elindulnak. Az angol nyelvmester és a román hadimunkás egyszerű koporsóját kevesek könnye kisérte, csak azoké, akiket az élet tövises utján min­denek baja, szenvedése, könnye, letörése megállít egy-egy pillanatra.. És állván a két ellenséges ország alatt­valójának magyar földbe hantolt koporsójá­nál, megelevenedtek emlékünkben mindazok a történetek, amelyek ellenséges földön re­kedt honfitársaink szenvedéseiről szóltak. Minek sorokba róni újból e kálváriák sok-sok stációját! Büszke önérzettel vallhat­ja mindenkoron minden magyar ember, hogy az ellenséges országoknak nálunk internált fegyvertelen alattvalóit megkíméltük a dur­va inzultusoktól, gyáva bántalmaktöl. elfogult zaklatásoktól. A mi népünk megmutatta ere­jét a harctér és a ifront mögötti háborns munka kitartó, lankadatlan, erővel teljes és sikerekben pompázó elvégzésében. Nem taj­tékoztunk a dühtől, mint a játékos, aki veszi és ha ütni kényszerültünk, erőnket a velünk szembe állított fegyverekkel gazdagon fel­szerelt katonasággal és nem a fegyvertelen internáltakkal éreztettük. Jut egy-két • köny­nyünk azoknak az embertársainknak is, kik nálunk ellenséges országok alattvalóiként haltak meg és miint lebecsölt 'barbárok, kik­nek legfényesebb kosztümje a gatya, lakó­helye a puszta és egyetlen hangszere az os­tor, könnyes szemekkel állunk az Ember pusztulásánál. Az angoloknak és szövetségeseiknek nincs okuk aggódni azokért a polgártársaik­ért, akiket a háborús események vihara köz­tünk marasztott. Mi már tul vagyunk az ag­gódásokon; hozzánk jutott hiteles hírekből régóta tudjuk, hogy mennyire kulturnemzet­Ihez méltóan bántak a franciák és az augollok az internáltakkal! De azért ők azok, akik 'folyton azt emberiességre IhivatkoznakL És mi vagyunk a barbárok, minden írott jog és erkölcsi szabály gaz megsértői. Mi, akik az. életünket ,védjük, akik végét akartuk vet­ni az egész Európára kiterjedő öldöklésnek, ZÜRICH, január 16. Franciaország állí­tólag elhatározta1, hogy Svájcon keresztül vonul gyarmati katonáival. Ha Svájc ellen­állást tanúsít, akikor fegyverrel fogja meg­kísérelni az átvonulás kikényszerítését. — Svájc határán nagyszámú gyarmati csapa­tot vontak össze. A svájci vezérkar minden ellenintézkedést megtesz; szigorúan ragasz­Berlin, január 16. A Nationalzeitung je­lenti az orosz határról: Az Odeszki Listok renii hiradása szerint Sebesti irányában rend­kívül erős pergőtüz indult meg az orosz állá­sok ellen, ami tizenkét óra hosszáig tartott. Sikerült is az' ellenségnek csapatainkat a te­rep előtt levő állások irányába kitérésre kényszeríteni. A 'galaci tengerészeti arzenál tegnap óta lángokban áll. Az oroszok kedvezőtlen lielyzete a Casinn-völ^yben, Bern, január 16. Az Echo-nak jelentik Jassyból: Az oroszok helyzete a Casinu­völgyben nagyon kedvezőtlen. A Casina a Trotus egy kisebb mellékfolyója, amelyet Ouestinél ér el körülbelül tizenöt kiométerre Tiirgiul-Ocna várostól. Ott folyik most a leg­erősebb küzdelem. A terület arrafelé teljesen szabad és a völgy már elég széles, Jó ut ve­Wilson ujabb békdépésre j készül. Genf, jannár 16. A Newyork Herald je­lenti: "Wilson netm tekinti a békeákciót be­fejezettnek. Még e hónapban jegyzéket fog intézni a központi hatalmakhoz és az antant­hoz. Hága, január 16. W ilson na k az a szán­déka, hogy a központi hatalmaktól és az an­tanttól kapott válaszjegyzékre nyilatkozzék. Nyilatkozatát azonban csak a kongresszus magatartásának ismerete után fogja meg­adni. Stockholm, január 16. Az orosz külügy­minisztériumhoz közel álló sajtó azt a -hírt közli, hogy La n sing, az Unió külügyi állam­titkára le fog mondani. Pétervári diplomá­ciai körök véleménye szerint ez a .lemondás összefüggésben van a békejavaslat kudarcá­val. Lugano, január 16. A Secoloikik jelentik Londonból: Washirígtoni távirat szerint Wil­son ujabb békelépésre készül. Köln, január 16. A Kölnische Zeitung washingtoni jelentése szerint az antant béke­ellenes mozgalmát erősen elitélik. Ameriká­ban a béke eszme lavinaszerűen növekszik. Rotterdam, január 16. A Morning Post washingtoni tudósítója jelenti: V/ilson és az amerikai kormány ugyan a legnagyobb titok­ban tartja, hogy írni lesz a legközelebbi lépés, amelyet a béke érdekében fog tenni, mégis kodnak semlegességükhöz és azt minden kö­rülmények között védeni fogja. Egész Svájcban általános izgatottság uralkodik a komoly helyzet miatt. ZÜRICH, január 16. A svájci szövetség­tanács elrendelte a 2., 4. és 5. hadosztály ed­dig még be nem hívott tartalékosainak be­hívását január 24-re. zet le ebből a völgyből. Ha az ellenség követi ezt az utat egészen -a Trotusig, akkor elvág­hatja a folyó mentén vezető vasúti vonalat, amig Erdélyiből a Gyimesi-szoroson keresz­tül a Szereth völgyébe vezet. Ha a központi hatalmak csapatai birtokukba vennék ezt a vasúti vonalat, a moldvaországi és a bukovi­nai orosz front teljesen el lenne vágva a Sze­reth alsó folyásánál levő orosz fronttól. Románia háromnegyed résste a mienk Bem, január 16. A Times irja: Az oro­szok visszavonulása következtében az ellen­ség méltán állithatja, hogy ura egész Oláh­országnak és Moldva egy részének és eddigi teriiletnyeresége nagyobb, mint egész Anglia WaJes-szel együtt. RDoimáuiának csak alig egy negyed része maradt meg szövetsége­seink birtokában. I minden ok megvan annak a feltevésére, bogy Wilson uj kísérletre szánta el magát és meg fogja kísérelni, hogy Németországot rábe­szélje, hogy vele és a többi semlegesekkel szemben éppen olyan nyíltságot iOnusitson, mint a szövetségesek. Az elnök nem osztja azt az általános nézetet, liogy a béke ügyé­ben megindított eszmecserével netm lelhetne elérni semmit; sőt ellenkezőleg, Wilsou azon a nézeten van, hogy az ilyen eszmecserével jelentős lépést lehetne tenni a béke felé. Wilson, állitólag azt hiszi, ihogy most mindegyik hadviselő államban alkalma nyi­lik a békepártoknak arra, hogy felfogásukat nyilvánítsák, amire eddig nem volt semmi alkalmuk; a békepártok most érvényesülhet­nek, mert a kormányok a különböző orszá­gokban megengedik a béke felett való esz­mecserét. — A békére alkalmas atmoszféra jön most jétre — ez Wilson felfogása — és ezt ébren kell tartani. Amerikában a német békefeltételeket várják. Berlin, január 16. A Kriegszeitungnak xéjelentik Rotterdamiból: A Morning Post washingtoni távirata szerint remélik, hogy Wilsonnak az az elhatározása, hogy további lépéseket tesz a béke érdekében, arra fogják Jbír ni í (Németországot, Jhogy közölje vele a békefeltételeit. Az amerikai ibékebarátok kö­rében kedvező a hangulat és azt hiszik, hogy a béke mégis csak létére fog jönni Wilson fá­radozása következtében. A galaci arzenál lángban áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom